A tankerületnek végkielégítést kell fizetnie a kirúgott kölcseys tanároknak, a rendkívüli felmentés aránytalan volt

A Fővárosi Törvényszék a legtöbb pontban a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanárainak adott igazat, végkielégítés kifizetésére és a perköltség megtérítésére kötelezte a Belső-Pesti Tankerületi Központot – erre jutott a Fővárosi Törvényszék pénteken, amikor többszöri halasztás után elsőfokon ítéletet hozott. A tanárok követelése összesen körülbelül 35 millió forint volt, ebből nagyjából 27 millió forintot ítélt meg a bíróság. A bíró szerint a kölcseys tanárok kirúgása aránytalan volt. Az ítélet nem jogerős. A feleknek 15 napjuk van fellebbezni.

Törley Katalint, Sallai Katalint, Palya Tamást, Ocskó Emesét és Molnár Barbarát azért bocsátotta el a Belső-Pesti Tankerületi Központ, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. A pedagógusokat a Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő egyesület képviselte a perben. A tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése és az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert a tankerület ellen, hivatkozva a véleménynyilvánítás szabadságára.

A bíróságnak meg kellett vizsgálnia, hogy a polgári engedetlenségnek milyen céljai voltak. A tanárok a véleménynyilvánítási jogukkal éltek, egy jobbító szándék vezérelte őket – mondta indoklásában a bíró. Ettől még nem volt jogszerű a munkabeszüntetésük, de ez utóbbi érv mégis olyan méltányolandó szempont, amit a munkáltatónak értékelnie kellett volna. Ezért a bíróság szerint

a rendkívüli felmentés aránytalan szankció volt.

A bíró szerint a tanárok szándékosan tagadták meg a munkát, de azt, hogy ez jelentős mértékű kötelezettségszegés volt-e, jobban meg kellett vizsgálniuk. Végül arra jutottak, hogy a jelentős mérték nem valósult meg. A bíró szerint a tankerületvezetőnek tudnia kellett arról, miért szüntették be a munkát a tanárok. Már csak azért is, mert a tanárok engedetlenségi nyilatkozatokat töltöttek ki, amiket elküldtek a tankerület képviselőjének. A bíró szerint nincs ok-okozati összefüggés az okozott hátrány és a tanárok védett tulajdonsága között, tehát a bíróság szerint ha a tankerület érvelését veszik alapul, akkor nem csak a kirúgott tanárok jogviszonyát kellett volna megszüntetniük. Az egyenlő bánásmód sérelmét viszont nem állapította meg a bíróság.

Perbeszédében még október 11-én Tóth Balázs, a tanárok jogi képviselője azt mondta: az ügynek önmagán túlmutató jelentősége van, ez nem egy tipikus jogvita. Tóth Balázs szerint ez az ügy a polgári szabadságjogok érvényesüléséről vagy éppen megsértéséről szólt. Szerinte érthetetlen, miért pont azokat rúgta ki a tankerület, akiket. Úgy látja, a kirúgások fő célpontja Törley Katalin volt, aki az egyik fő szervezője volt a polgári engedetlenségnek.

Záró beszédében a tankerület jogi képviselője épp ellenkező állásponton volt. Ő azt mondta, ez egy egyszerű munkaügyi jogvita. Szerinte bármelyik munkáltató józan felfogás szerint ugyanúgy döntene, mint ez esetben a Belső-Pesti Tankerület vezetője. Már egyetlen nap munkamegtagadás is rendkívüli felmentést vonhat maga után – mondta. Szerinte a munkáltató válasza érthető és jogszerű volt. Kifejezetten visszautasítják, hogy Törley Katalint akarták kirúgatni. Végül azt mondta: a törvényesen tiltakozókat soha, semmilyen hátrány nem érte.

Az ítélet talán annak fényében lehet meglepő, hogy június közepén a karinthys tanárok keresetét elutasította a bíróság.

A kölcseys tanároknak sokat kellett várniuk a mai ítéletre: már többször elhalasztották az ítélethirdetés időpontját. Eredetileg június 13-án hoztak volna ítéletet, amit július 4-re toltak, aztán augusztus 29-re, végül október 11-re. Utóbbi oka az volt, hogy új bírót neveztek ki az ügyben.

De más nem várt fordulat is történt a tárgyalások alatt: májusban kiderült, hogy április 22-e óta már nem az a tankerületi igazgatója a Belső-Pesti Központnak, aki kirúgta a tanárokat. Így nem is tudták szembesíteni a korábbi vezetőt a tárgyaláson felmerült ellentmondásokkal, hiszen csak tanúként tudták volna meghallgatni.

A Kölcsey Gimnázium tanárai 2022 októberében alapítottak pertársaságot. A tanárok pere még tavaly áprilisban kezdődött el. A tanárok szerint a kirúgásuk aránytalan és eltúlzott volt, és azt sem értik, miért pont őket bocsátották el. Álláspontjuk szerint a tankerület a kirúgásokkal meg akarta félemlíteni a pedagógusokat. A tankerület szerint viszont a tanárok kirúgása nem irányult a véleménynyilvánításuk elfojtására.

A tankerület Telexnek küldött akkori válasza szerint az érintett tanárok felmentése indokolt volt, mert a tanárok írásbeli figyelmeztetés után is többször megismételték „jogszerűtlen cselekedetüket”.

A perben fontosak voltak a tanúvallomások. Egy korábbi tárgyalásra beidézték a Kölcsey Gimnázium igazgatóját és igazgatóhelyettesét. Fazekas Csaba igazgató szerint mikor a tankerület-vezető átadta a figyelmeztető leveleket, azt mondta: felsőbb instrukciók alapján cselekszik. A tankerület jogi képviselője szerint ilyen nem hangzott el.

Fazekas Csaba szerint a tanárok polgári engedetlensége szimbolikus volt, valójában sokan akkor is dolgoztak, amikor papíron nem vették fel a munkát. Az igazgató szerint súlyosabban sértette a diákok tanuláshoz való jogát a tanárok kirúgása, mint az, hogy tiltakozásképpen nem tartottak meg egy-egy órát.