A kirúgott kölcseys tanárok pere egyszerű munkaügyi jogvita vagy önmagán túlmutató jelentőségű ügy?

Pénteken folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a kirúgott kölcseys tanárok tárgyalása. A bíróság végül ítéletet nem hozott az ügyben, de a tárgyalást berekesztette, és elhangzottak a perbeszédek. Ítélet november 8-án várható.

Törley Katalint, Sallai Katalint, Palya Tamást, Ocskó Emesét és Molnár Barbarát azért bocsátotta el a Belső-Pesti Tankerületi Központ, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben.

A tankerület vezetője nem jelent meg a tárgyaláson. A pedagógusokat a Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő egyesület képviselte a perben. Perbeszédében Tóth Balázs, a tanárok jogi képviselője azt mondta: az ügynek önmagán túlmutató jelentősége van, ez nem egy tipikus jogvita. Tóth Balázs szerint ez az ügy a polgári szabadságjogok érvényesüléséről vagy éppen megsértéséről szólt. Szerinte érthetetlen, miért pont azokat rúgta ki a tankerület, akiket. Úgy látja, a kirúgások fő célpontja Törley Katalin volt, aki az egyik fő szervezője volt a polgári engedetlenségnek.

Záró beszédében a tankerület jogi képviselője épp ellenkező állásponton volt. Ő azt mondta, ez egy egyszerű munkaügyi jogvita. Szerinte bármelyik munkáltató józan felfogás szerint ugyanúgy döntene, mint ez esetben a Belső-Pesti Tankerület vezetője. Már egyetlen nap munkamegtagadás is rendkívüli felmentést vonhat maga után – mondta. Szerinte a munkáltató válasza érthető és jogszerű volt. Kifejezetten visszautasítják, hogy Törley Katalint akarták kirúgatni. Végül azt mondta: a törvényesen tiltakozókat soha, semmilyen hátrány nem érte.

A bíró a tárgyalás elején megkérdezte, van-e még reális esély a felek közötti egyezségre, de a jogi képviselők azt mondták, nincsen. Tóth Balázs, a tanárok jogi képviselője szerint ha a tankerület vezetője felhívta volna az iskola igazgatóját, akkor ő is teljes képet kapott volna arról, milyen órákat tartottak meg a tanárok és miket nem. De ezt nem tette meg, ezzel megsértette az együttműködési kötelezettségét. Tóth Balázs szerint a felmentések jogszerűségét a tankerületnek kell bizonyítania.

A tankerület jogi képviselője szerint ezt iratokkal megtették. Szerinte ha egy munkavállaló írásban jelzi a munkáltatójának, hogy nem fog dolgozni, akkor nem a munkáltatónak kell megkeresnie azért a munkavállalót, hogy meggondolta-e magát. Többször is előfordult, hogy a tanárok hivatalosan polgári engedetlenségben vettek részt, de a gyakorlatban mégis megtartották az órájukat. Irreális elvárás, hogy a munkáltató utána járjon ennek – mondta a tankerület jogi képviselője. Szerinte a tanároknak kellett volna jelezni, hogy meggondolták magukat és mégis dolgoznak.

Többször halasztották el az ítélethirdetést

A kölcseys tanárok régóta várnak az ítéletre, már többször elhalasztották a határozathozatal időpontját. Eredetileg június 13-án született volna döntés, amit július 4-re toltak, aztán augusztus 29-re. Utóbbi oka az volt, hogy új bírót neveztek ki az ügyben.

De más nem várt fordulat is történt a tárgyalások alatt: májusban kiderült, hogy április 22-e óta már nem az a tankerületi igazgatója a Belső-Pesti Központnak, aki kirúgta a tanárokat. Így nem is tudták szembesíteni a korábbi vezetőt a tárgyaláson felmerült ellentmondásokkal.

A tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése és az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert a tankerület ellen, hivatkozva a véleménynyilvánítás szabadságára. A Kölcsey Gimnázium tanárai 2022 októberében alapítottak pertársaságot. A tanárok pere még tavaly áprilisban kezdődött el. A tanárok szerint a kirúgásuk aránytalan és eltúlzott volt, és azt sem értik, miért pont őket bocsátották el. Álláspontjuk szerint a tankerület a kirúgásokkal meg akarta félemlíteni a pedagógusokat. A tankerület szerint viszont a tanárok kirúgása nem irányult a véleménynyilvánításuk elfojtására.

A tankerület Telexnek küldött akkori válasza szerint az érintett tanárok felmentése indokolt volt, mert a tanárok írásbeli figyelmeztetés után is többször megismételték „jogszerűtlen cselekedetüket”.

A perben fontosak voltak a tanúvallomások. Egy korábbi tárgyalásra beidézték a Kölcsey Gimnázium igazgatóját és igazgatóhelyettesét. Fazekas Csaba igazgató szerint mikor a tankerület-vezető átadta a figyelmeztető leveleket, azt mondta: felsőbb instrukciók alapján cselekszik. A tankerület jogi képviselője szerint ilyen nem hangzott el.

Fazekas Csaba szerint a tanárok polgári engedetlensége szimbolikus volt, valójában sokan akkor is dolgoztak, amikor papíron nem vették fel a munkát. Az igazgató szerint súlyosabban sértette a diákok tanuláshoz való jogát a tanárok kirúgása, mint az, hogy tiltakozásképpen nem tartottak meg egy-egy órát.