Az év végéig módosítani kellene a választási térképet, de a szakértői javaslatot lesöpörte az asztalról a Fidesz

Már a 2022-es országgyűlési választáson is törvénysértő volt az ország választókerületi beosztása, és azóta sem orvosolta a problémát az Országgyűlés. Legutóbb a Nemzeti Választási Iroda elnöke a június 9-i választás után hívta fel a parlamenti képviselők figyelmét, hogy hozzá kell nyúlni a választási térképhez, mert több egyéni választókerületben is meghaladja a törvényileg előírt 20 százalékot a választópolgárok számában az eltérés az országos átlaghoz képest.

Az elmúlt években Pest vármegyében több választókerületben jelentős mértékben nőtt a választópolgárok száma, a 2022-es választás idején már 7 választókerületben is bő 20 százalékkal többen szavaztak, mint ami az akkori országos átlag volt. Somogy és Tolna vármegyében pedig pont a fordítottja történt: az országos átlagnál jóval kevesebb választó szavazhatott egy-egy választókerületben. Ez az aránytalanság azért is problémás, mert így egy Somogy megyei képviselő mandátumához jóval kevesebb szavazatra van szükség, mint egy Pest vármegyei képviselőéhez.

A törvény szerint az országgyűlési választás előtti évben már nem szabad módosítani a beosztást, így legkésőbb idén év végéig orvosolnia kell az Országgyűlésnek a problémát. Gulyás Gergely a szeptember 12-i kormányinfón újságírói kérdésre azt ígérte, hogy ez meg is fog történni, és helyreállítja a parlament az aránytalanságot.

Október végén azonban még semmi híre az új javaslatnak.

Az MSZP-s Vajda Zoltán pár hete benyújtotta a Választási Földrajz két kutatójának, Bódi Mátyásnak és Kovalcsik Tamásnak javaslatcsomagját az új választókerületi beosztásra, amit a Telexen is részletesen bemutattak. Ennek az előterjesztésnek a tárgysorozatba vételét tárgyalta kedd délelőtt a parlament igazságügyi bizottsága.

Vajda Zoltán azzal érvelt az előterjesztés mellett, hogy szerinte a választókerületi beosztás felülvizsgálata nem a politikusok feladata, hanem rá kell bízni a szakértőkre. Ő egy az egyben átemelte a két kutató javaslatát, hogy ne a pártpolitikai célok mentén alakítsák ki az egyes választókerületeket.

A vitában egyedül a DK-s Sebián-Petrovszki László szólalt meg, aki arról beszélt, hogy a választókerületi beosztásnál mindenképp a konszenzusra kell törekedni, és csak olyan térképet szabad elfogadni, amit minden politikai erő támogat. A fideszes képviselők csendben maradtak, csak szavaztak: lesöpörték a javaslatot, így az nem is kerül a parlament plenáris ülése elé.

Hétfőn megkérdeztük a Miniszterelnökséget, az Igazságügyi Minisztériumot és a Fidesz-frakciót, hogy

• kik készítik az új választókerületi beosztást, és milyen szakértőket vonnak be a munkába.
• Ki és mikor nyújtja be az Országgyűlésnek, és
• mi a véleményük a Választási Földrajz kutatóinak javaslatáról, amit Vajda Zoltán nyújtott be?

Egyedül a Tuzson Bence vezette minisztérium válaszolt.

„Az igazságügyi tárca részéről jelenleg nincsen napirenden a választási eljárási és anyagi jogi szabályok módosítása.”

Gulyás Gergely a szeptemberi kormányinfón álhírnek nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a Fidesz új, határon túli választókerületeket hozna létre, ahol kiugró a Fidesz támogatottsága.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter állítása szerint az sem merült fel, hogy a mostani 5 százalékról lejjebb vigyék a bejutási küszöböt, ami szintén a Fidesz politikai érdekét szolgálná.

Orbánék célja minden választáson az, hogy ne egy nagy ellenzéki tömbbel kelljen versenyezniük, hanem a kormányváltásra szavazók több kisebb párt között legyenek megosztva. Ha a 2026-os választásra is marad 5 százalék a bejutási küszöb, a kisebb pártok szavazói előbb mondhatják azt, hogy inkább átszavaznak a Tisza Pártra, csak ne vesszen kárba a szavazatuk. Ha viszont alacsonyabb bejutási küszöbnél van esély arra, hogy a kedvenc pártjuk is bejusson a parlamentbe, akkor valószínűleg inkább őket támogatják.