Saját magával ment szembe a NAV, amikor egyik pillanatról a másikra megszüntették a Gattyánék elleni nyomozást

Noha kilenc éven át nyomoztak Gattyán György és társai ellen egy 19,4 milliárd forintos adócsalási ügyben, 2021-ben mégis olyan indokokra hivatkozva szüntették meg az eljárást, amelyek már évekkel korábban ismertek voltak, de az ügyészség akkor még rendre lesöpörte azokat – derül ki az ügy egyes irataiból.

A Gattyánék elleni nyomozás részletei után azután kezdtünk el kutakodni, hogy nyáron a NAV egyik egykori bűnügyi hírszerzője, Tiszolczi Lajos a Partizánnak adott egy interjút, amelyben azt állította: a magyar politika legmagasabb szintjéről sikálhatták el 2021-ben Gattyán György milliárdos vállalkozó adócsalási ügyét.

A Partizán-interjú nemcsak azért számított szenzációnak, mert Tiszolczi arccal-névvel beleállt, hanem Gattyán György személye miatt is. Gattyán régóta az egyik leggazdagabb magyar, első és eddigi legnagyobb üzleti sikerét a LiveJasmin (ma Jasmin) szexkamerás oldal hozta meg, amelyen keresztül a felhasználók valós időben kukkolhatnak. De Gattyán nevéhez kötődik a Megoldás Mozgalom (Memo) nevű párt is, amely éppen a 2022-es választás idején szállt be a politikába. A Memo az idei választásokon is elindult, és bár helyi szinten néhol ért el értékelhető eredményeket, az EP-választáson utolsó lett, a párt elnöke le is mondott.

A nyári partizános interjú megjelenése után a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) visszautasította Tiszolczi állításait, és közölte: a volt pénzügyőr állításaival ellentétben a Gattyánék elleni nyomozást nem politikai utasítás alapján szüntette meg a NAV nyomozó szerve, hanem – az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítéletét is alapul véve – a portugál jogsegély révén beszerzett bizonyítékok alapján. A KNYF mindehhez akkor azt is hozzátette, hogy Tiszolczi sosem volt a Gattyán-ügy nyomozója, amit viszont a volt pénzügyőr nem is állított, hiszen ő bűnügyi hírszerzőként volt érintett – erről, valamint a bűnügyi hírszerző és a nyomozó munkája közötti különbségről részletesebben itt írtunk.

Noha a partizános interjú után kiadott ügyészségi közlemény nem tért ki rá, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Gattyánék ügyében még 2012-ben indult eljárás.

Ez azt jelenti, hogy amikor 2021 szeptemberében megszüntették a nyomozást, akkor egy kilenc éven át húzódó eljárásnak lett hirtelen vége.

A kilenc évig tartó nyomozás egyik utolsó fázisa 2021 augusztusa volt, amikor a költségvetési csalás gyanúja miatt indított eljárást összevonták egy másik bűnügyi eljárással, ami hűtlen kezelés gyanúja miatt folyt ugyancsak Gattyánék ellen. Egy hónappal később viszont mindkét eljárást megszüntették.

De vajon milyen folyamatok vezettek el az eljárás megszüntetéséig? Volt-e olyan, 2021 őszén újonnan keletkezett információ, ami indokolta volna, hogy a nyomozást egyik napról a másikra megszüntesse a NAV? Ebben a cikkben ennek járunk utána.

Miért kerültek Gattyánék a NAV célkeresztjébe?

Arról, hogy miért is nyomoztak Gattyánék ellen, ebben a cikkben részletesen írtunk. Azonban az időközben birtokunkba került nyomozást megszüntető határozat alapján érdemes összefoglalni, miről is volt szó.

• A NAV 2012 május elején kezdett el nyomozni költségvetési csalás gyanúja miatt a Gattyán érdekeltségébe tartozó WebMindLicenses Kft. (WML) 2009-2011. évre vonatkozó társasági adó fizetési kötelezettségével kapcsolatban.
• A nyomozók úgy vélték, hogy a WML 2009 nyarán színlelt licencszerződést kötött a portugál Lalib Lda nevű céggel. A szerződés értelmében a Lalib megkapta a WML által birtokolt interaktív internetes kommunikációs rendszer használatának és kizárólagos hasznosításának az engedélyét. Csakhogy a nyomozók szerint a licencszerződésben foglaltak ellenére a WML 2009 és 2012 között ténylegesen nem adta át a rendszer hasznosítási jogát a Lalib Lda-nak, hanem a Docler cégcsoport magyarországi székhelyű cégeivel (köztük a WML-lel) végeztette annak működtetését és hasznosítását.
• És hogy mi volt a színlelt szerződés célja? A nyomozók szerint az, hogy a WML kikerülje az adófizetést. Azaz a nyomozók szerint ezzel Gattyánék jelentős vagyoni hátrányt okoztak a magyar költségvetésnek.

Az „interaktív internetes kommunikációs rendszer” alatt azt a 2001-ben bejegyzett, www.livejasmin.com domain név alatt működő oldalt értették, ami a világ leglátogatottabb, szexuális tartalmat kínáló weboldalát jelentette, és amiből Gattyán György milliárdossá vált.

Arról, hogy a WML és a Lalib között színlelt szerződés van, a NAV nyomozói leplezett eszközök bevetésével szereztek információt. Ilyen leplezett eszköznek számít például a telefonlehallgatás. Tehát a nyomozás azután indult csak el, hogy a nyomozók a leplezett eszközökkel beszerzett információk alapján biztosak voltak a gyanúban.

A védelem az eljárás alatt végig tagadta, hogy színlelt szerződést kötöttek volna. Gattyánék azzal érveltek, hogy a WML-nek és a Lalibnak joga volt a nyomozók által színleltnek vélt szervezeti struktúra létrehozásához és működtetéséhez, ami után az adót Portugáliában meg is fizették. Szerintük ez a struktúra nem az adóelőny megszerzése miatt jött létre, hanem a kényszer szülte, mivel nem volt megfelelő pénzügyi szolgáltató Magyarországon.

A nyomozók ezzel szemben úgy vélték, hogy valójában Gattyán György dönt a vállalatnál a fontosabb kérdésekben, és az ő cégei dolgoznak alvállalkozóként is a Lalibnak, a portugál társaság közbeiktatása pedig csak a kedvezőbb adózás miatt szükséges.

A nyomozás eszerint haladt is, úgy tűnt, nincs, ami megállítsa. Nézzük csak, milyen lépéseket tettek a hatóságok:

• A bíróság 2013 január végén – 3 milliárd forint értékben – zár alá helyezte a WebMindLicenses Kft. ingatlanjait. Ekkor a NAV Bűnügyi Főigazgatósága alá tartozó Központi Nyomozó Főosztály már különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozott ismeretlen tettes ellen.
• 2014 tavaszán ugyancsak a WML-t érintően, de már áfafizetéssel kapcsolatban is eljárás indult, a két költségvetési csalás gyanúja miatt indított eljárást aztán egy ügyben egyesítették.
• Emellett zajlott egy adóigazgatási eljárás is, amiben a WML-t elmarasztalták.

Persze Gattyán ügyvédei sem ültek tétlenül.

• A WML megtámadta az adóigazgatás elmarasztaló határozatát, ezért 2014-ben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra került az ügy. A magyar bíróság az Európai Unió Bíróságához fordult. Az EUB 2015 decemberében hozott ítéletet, ami Gattyán cége számára egyébként kedvező volt.
• Egy évvel később a munkaügyi bíróság is az EUB ítéletével egyező határozatot hozott, amikor új eljárás lefolytatására utasította az adóigazgatást.
• Bár az adóigazgatás ezt a döntést megtámadta a Kúrián, 2017-ben a Kúria is új eljárás lefolytatására kötelezte őket.

Hiába próbálkozott a védelem, az érveik mit sem értek éveken át

2016 decemberében a WML azt szerette volna elérni, hogy a 2013-ban zár alá vett ingatlanjaik felszabaduljanak a zár alól. Ennek érdekében ők is az időközben már ismertté vált EUB ítéletére támaszkodtak, mondván, az európai bíróság is kimondta: kizárólag annak kihasználása, hogy az egyik tagállamban alacsonyabb általános hozzáadottértékadó-mérték alkalmazására nyílik lehetőség, mint a másik tagállamban, nem tekinthető olyan adóelőnynek, amely ellentétes az irányelvi célkitűzéssel.

A cég emellett a munkaügyi bíróság 2016 júliusában meghozott ítéletére is hivatkozott. Ebben a munkaügyi bíróság kimondta: nem jogszabálysértő, ha az adózó olyan szerződést köt, amely révén adójogilag kedvezőbb helyzetbe kerül.

Tehát Gattyán cégének védői már 2016 decemberében azt hangoztatták, hogy a WML tevékenysége jogszerű volt, nem akartak adót csalni, és szó sincs vagyonkimentésről.

Ám hiába hivatkoztak Gattyánék az EUB ítéletére, a Fővárosi Főügyészség fenntartotta a vagyonzárat.

A munkaügyi bíróság ítélete sem hatotta meg az ügyészeket. Azzal érveltek, hogy a munkaügyi bíróság nem azt mondta ki, hogy a cég jogszerűen járt el, mindössze annyi történt, hogy az ítélet nyomán új adóigazgatási eljárás indult, ami ekkor (2016 végén) még folyamatban volt.

A Telex birtokába került egyik, 2017 elején íródott indítványában a főügyészségi ügyész külön kiemelte: annak eldöntésére, hogy a cég követett-e el bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészt, de a nyomozó hatóságot sem köti egy másik eljárásban hozott határozat.

Ugyanebben a dokumentumban írta le az ügyész azt is, hogy bár még ellenőrzik, a cég tényleg hazaköltözik-e, csak abból a tényből, hogy 200 vagy annál több alkalmazott már hazatért, szerintük nem következik az, hogy a társaság ne akarná a vagyont kimenekíteni.

A védelem ezután még próbálta menteni a menthetőt, fellebbezett, de hiába: a Fővárosi Törvényszék az ügyészség érvelésének adott igazat. Maradt a vagyonzár, és folytatódott a nyomozás is.

Sőt, 2019-ben a megismételt eljárásban új adóigazgatási határozat született. Ebben ismét elmarasztalták Gattyán cégét. És ugyan még ebben az évben feloldották a vagyon zárolását, de egy évre rá újra elrendelték azt.

A NAV egyébként 2019 decemberében gyanúsította meg Gattyán Györgyöt, és akkor is úgy tűnt, semmi nem állítja meg a nyomozókat. Olyannyira, hogy 2021 júniusáig újabb embereket gyanúsítottak meg.

Igaz, ekkor már folyt egy másik büntetőeljárás is Gattyánék ellen. Ez az eljárás még 2015 tavaszán kezdődött hűtlen kezelés gyanúja miatt. Ennek az ügynek a lényege röviden az volt, hogy 2010 és 2014 között az il Bacio Kft. által üzemeltetett egykori budapesti luxusáruház árukészletét a többségi tulajdonos, azaz Gattyán utasításai alapján az ügyvezetők alacsony áron értékesítették, valamint a cég nevében a Docler cégcsoporton belül tartozásokat vállaltak el, ezek fedezetéül kölcsönöket vettek fel – mindezt a taggyűlés hozzájárulása nélkül.

2021 augusztusában a hűtlen kezelés és a költségvetési csalás gyanúja miatt indított két eljárást egyesítették. Ehhez azonban az is kellett, hogy a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészségtől a költségvetési csalási ügy átkerüljön a fővárosi főügyészségre. Gattyánon kívül ekkor már négy gyanúsítottja volt az ügynek.

És miután az ügyeket augusztusban egyesítették, váratlan fordulat történt: szeptemberben megszüntették a nyomozást.

Az ügyek egyesítése azért is érdekes, mert a hivatalos protokoll ilyenkor az, hogy mindig a korábbi ügybe egyesítik a későbbit. Ebben az esetben viszont a 2012-es, 19,4 milliárdos adócsalásról szóló ügyet egyesítették egy 2015-ös, jóval kisebb horderejű üggyel.

Semmi sem változott. Vagy mégis?

Miután Tiszolczi Lajos a Partizánnak interjút adott, a Központi Nyomozó Főügyészség emlékeztetett, hogy az Európai Unió Bírósága az adóigazgatási eljárással kapcsolatban kimondta: megfelel az Európai Unió jogának, ha egy gazdasági társaság azért köt másik uniós országban vállalkozása során ügyletet, mert ott kedvezőbb a hozzáadottérték-adó.

Tehát a KNYF a partizános interjú megjelenése után azzal az érveléssel állt elő, amivel Gattyánék már hat évvel az eljárás megszüntetése előtt próbálkoztak, ám akkor még az ügyészség lesöpörte azt.

Azt is megemlítette ekkor a KNYF, hogy a portugál igazságügyi hatóságok által teljesített jogsegély szerint az érintett cég valós vállalkozási tevékenységet folytatott Portugáliában, amely tevékenység után Portugáliában adózott, a kettős adóztatás tilalma alapján így Magyarországon nem volt áfafizetési kötelezettsége. „Ezen bizonyítékok alapján a nyomozó hatóság törvényesen csak az eljárás megszüntetéséről határozhatott” – írta akkor a KNYF.

Csakhogy a Telex által megismert dokumentumok alapján ezek az indokok is már bőven 2021 augusztusa előtt a NAV rendelkezésére álltak.

A portugál hatóságok ugyanis már az EUB 2015-ös döntése előtt megküldték azokat az információkat, amelyekre a NAV 2021 szeptemberében hivatkozott. A portugálok a Lalibbal kapcsolatban ráadásul csak a cég portugáliai tevékenységére vonatkozóan tudtak adatot szolgáltatni.

A portugál bűnügyi jogsegély keretében kihallgatott alkalmazottak (marketingigazgató, adminisztrátor, mérlegképes könyvelő, kereskedelmi ügyintéző, informatikus) tanúvallomásaikban beszámoltak munkavégzésük körülményeiről. De a cég üzleti kapcsolatairól, pénzügyi műveletekről, bankszámlákról, számlák jóváhagyásáról, szerződéskötésekről egyöntetűen azt állították, hogy azokról kizárólag az ügyvezetőjük, Heliodoro Gouveira Rodrigues tud nyilatkozni.

A magyar üzleti partnerek ügyvezetőit, vezető tisztségviselőit nem ismerték, és nem rendelkeztek információval a know-how alapját képező adatbázisokról.

Amikor 2021-ben az egyik gyanúsított a gyanúsítás ellen panaszt tett, a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség ügyésze határozatában azzal utasította el azt, hogy a „nyomozás során ez idáig beszerzett személyi és okirati bizonyítékok” alapján igenis megáll a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja. Tudomásunk szerint a korábban meggyanúsított személyek panaszát is hasonló indokkal utasította el az ügyészség. Ez mindössze három hónappal volt az eljárás megszüntetése előtt.

Mindezek alapján tényleg úgy tűnik, hogy a Gattyánék ellen kilenc éven át tartó nyomozás, ami összesen több mint 17 millió forintjába került az államnak, 2021 szeptemberében egyik pillanatról a másikra szűnt meg, szembemenve mindazzal, amit az addig az ügyön dolgozó nyomozók és az ügyészek gondoltak.

Az üggyel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a NAV-nak és a KNYF-nek is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ha a nyomozás megszüntetésére felhozott indokok már évekkel az eljárás megszüntetése előtt ismertek voltak a hatóságok előtt, akkor miért csak 2021 őszén vették azokat figyelembe. A NAV nem válaszolt a megkeresésünkre. A KNYF közölte, hogy válaszadásra a Fővárosi Főügyészség az illetékes. A Fővárosi Főügyészség szerint viszont a NAV az illetékes. Tehát választ egyik szervtől sem kaptunk.

Ha új bizonyítékok nem is merültek fel, más azért történt

És ha új bizonyítékok nem is merültek fel a nyomozás megszüntetése előtti hónapokban, a NAV-on belül azért történt egy és más, de ez már az ominózus Partizán-interjúból derült ki.

2021 nyarán Varga Mihály pénzügyminiszter egy Facebook-posztban jelentette be, hogy leváltja Sors László államtitkárt, a NAV elnökét. Nagyjából ugyanekkor mentették fel Vankó Lászlót, a NAV bűnügyi igazgatóját és helyettesét, Zámbó Pétert.

Az pedig a Tiszolczi-interjúból derül ki, hogy a fejcserék után a NAV új vezetői egyre furcsább utasításokat adtak a bűnügyi hírszerzőnek, aki akkor már három éve leplezett eszközökkel támogatta a nyílt nyomozást. A Partizánnak nyilatkozó Tiszolczi szerint ekkor bekérték az összes korábbi jelentése eredeti példányát, majd megkérdezték, hogy van-e más, amit addig nem írt le.

Tiszolczi állítja, hogy ekkor egy kiegészítő jelentésben leírt egy két forrás által megerősített értesülést: három rendkívül jó politikai kapcsolatokkal rendelkező külső személy, akik közül kettő széles körben ismert, közbenjárt az ügy megszüntetése érdekében. Tiszolczi a Partizánnak azt mondta: ha ez a három ember nem kapcsolódik be az ügybe, a NAV szerinte folytatta volna a nyomozást a Gattyán-ügyben.

Főnökei a kiegészítő jelentés átadása után már csak szóban kommunikáltak Tiszolczival a Gattyán-ügyről, és egyedül arra voltak kíváncsiak, hogy honnan származnak az információi, kitől értesült a három személy szerepéről. Tiszolczit és a Gattyán-nyomozáson dolgozó, az ügyet átfogó módon ismerő többi kollégáját leszedték az ügyről.

Tiszolczi szerint a Gattyán-ügy volt az egyik legnagyobb elkövetési értékű, egyben legkiterjedtebb nyomozás a NAV-nál, amelyben a Partizán információi szerint vádemelési javaslatra készültek.

Nem sokkal később, hogy a nyomozást megszüntették, kiderült: Gattyán a frissen létrehozott pártjával, a Megoldás Mozgalommal elindul a 2022-es választáson. Ez ellenzéki vélemények szerint a Fidesznek kedvezhetett, hiszen alkalmas lehetett az ellenzéki szavazótábor megbontására.

Gattyán ekkoriban adott egy interjút Friderikusz Sándornak is. Friderikusz rákérdezett nála, hogy mit szól arra a felvetésre, hogy a regnáló kormány ügynöke lenne, aki a választás előtt gyengíteni akarja az ellenzéki szövetséget, esetleg néhány százalék elhappolásával bekavarni a 2022-es választás végeredményébe. Gattyán erre annyit mondott:

„Ezzel az erővel bárkinek lehetek az ügynöke, de aki ismer engem, tudja: egy biztos, hogy a regnáló kormánnyal igazából én nem vagyok jó viszonyban.”