Gattyán György, a különös milliárdos útja a NAV-üldöztetéstől a politika felé

2021. november 24. – 10:19

Gattyán György, a különös milliárdos útja a NAV-üldöztetéstől a politika felé
Gattyán György, a Docler cégcsoport alapító-tulajdonosa a Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központban tartott adományátadáson 2020. május 7-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Két, most megjelent videóban is Magyarország digitalizációjáról, a választásokon való indulásról, párt alapításáról, 106 „körzeti képviselőről” beszél az informatikában, ingatlanokban, felnőttiparban utazó Gattyán György, az egyik leggazdagabb magyar. Vajon mi a terve a politikában a messzire szakadt, javarészt Párizsban élő üzletembernek, akit már kilenc éve üldöz a magyar adóhivatal? Harmadik erőként indulna? Beugrana Márki-Zay helyére?

Két meglepő videó kering napok óta az interneten. A hozzánk eljutott információk szerint a legfelsőbb elitet is élénken foglalkoztatja, hogy miként értelmezendők az ezeken látható üzenetek, amelyeket az egyik leggazdagabb magyar, a külföldön élő Gattyán György szán a nyilvánosságnak.

A Legnagyobb Vállalkozás elnevezésű portálon (ilyen néven cége is van Gattyánnak) az amúgy eléggé introvertált, nyilvánosan ritkán mutatkozó milliárdos hosszasan magyarázza, hogy előre kell lépni a digitalizációban.

Üzenetek

A videóban ilyen mondatokat hallani:

„Mit szólna hozzá, ha Magyarország újra remekül működne?”

Ezt kérdezi Gattyán, aki egy hatalmas vállalkozáshoz keres munkatársakat: és ez a vállalkozás „Magyarország holnapja”.

„Magyarország választás előtt áll, de ez a választás nem a politikáról szól, hanem arról, hogy szeretnénk-e újból világelsők lenni. A digitális fejlettségben Magyarország az elakadt országok közé került, mint Pakisztán. Még Azerbajdzsán is megelőz minket, az egészségügyben Ruanda is előttünk áll, Laosz és Uganda gyorsabban fejlődik.”

Kiderül, hogy az elmúlt hetekben több közvélemény-kutatónak is megbízást adott Gattyán, hogy mérjék fel, hogy a lakosság mit gondol a digitalizációról.

„Ötmillió ember szeretne nagyobb digitalizációt, őket ma senki nem képviseli. Ha Írországnak, Észtországnak, Kazahsztánnak sikerült, nekünk miért nem? Van egy harmadik lehetőség, a győzelem”

– hallhatjuk a videóban. Végül igencsak érdekes bejelentést tesz az üzletember, ami már a politikát is érintheti, hiszen a felvetés a 106 országgyűlési egyéni választókerületre rímel:

„Szükség van egy tudásközpontra, ezért állást kínálok 106 képviselőnek az ország 106 körzetében. Hidat szeretnék építeni az állam és a közjó közé” – mondja Gattyán.

Elűzték, visszatérne

Egy másik videóban, Friderikusz Sándor podcastjának beharangozójában már arról van szó, hogy mozgalomból párttá szerveződve elindulnának a jövő évi választásokon. Gattyán itt azt mondja: a közvélemény-kutatásuk azt az eredményt hozta, hogy a választók nem „a két múlt” közül szeretnének választani, azaz „papírforma szerint akár nyerni is lehet”. Friderikusz kérdésére, hogy a választáson való induláshoz párttá kellene alakulni, az üzletember kicsit bizonytalanul azt mondja: erre még van pár hónapjuk.

Gattyán György okos ember. Biztos, hogy van valami elképzelése arról, mit miért csinál. Környezete arra utal, hogy tudják, mi készül, de ez egy felépített kampány, nem beszélhetnek kifelé, minden üzenetnek megvan a helye és az ideje.

Mint később látni fogjuk, a jelenlegi rendszernek Gattyán György nem barátja: a NAV évek óta kíméletlen (és kívülről nézve eléggé érthetetlen) küzdelmet folytat ellene.

Többször elmerülve a szövevényes ügyben, az embernek tényleg az az érzése, hogy miközben a magyar politika rengeteg adófizetői pénzt öl abba, hogy külföldi cégeket idecsábítson, ha valaki nem eléggé lojális a rezsimhez, akkor arra is jut energia, hogy egy sokmilliárdos vállalkozást elűzzön. Gattyán mindenesetre vette az üzenetet, a cége egy részét Luxemburgba költöztette, saját magát pedig előbb Los Angelesbe, majd mostanában egyre inkább Párizsba.

Politikai tervek

De mi ez a politikai terv? A környező országok közül Bulgáriában, Szlovákiában, Csehországban és Szlovéniában is volt arra példa, hogy egy párt a semmiből megalakult, és pár hónap múlva választást nyert. Gattyán esetében a négy forgatókönyvünk közül mégsem erre tennénk a voksunkat. De akkor mi lehet a háttérben?

  1. Gattyán György valóban részt kíván venni a 2022-es parlamenti választásokon. Erre nincs sok idő, ez nem tűnik reálisnak.
  2. Gattyán György valójában nem indulni akar, hanem bejelentkezett miniszterelnöknek. Anyagi ereje, remélt elfogadottsága révén valami olyanban gondolkodik, hogy még odaérhet Márki-Zay Péter helyére, ha szükség lesz egy beugró, szakértő ellenzéki miniszterelnök-jelöltre.
  3. Egyszerűen támogatni szeretné az ellenzéket, de nem azzal a támadható metódussal, hogy a „szexcézár” milliárdokat ad a kihívóknak, hanem egy alternatív kommunikáció megfinanszírozásával, majd a finisben egy nyílt támogatással.
  4. Tényleg a digitalizáció a fő üzenet, és Gattyán a cégcsoportjával szívesen részt venne egy későbbi, látványos modernizációban, ha az ellenzék nyer.

Ki az a Gattyán György?

Gattyán György, a Docler-csoport fő tulajdonosa vagyonát döntően a felnőttiparból szerezte. Bár ő mindig is a vállalkozás informatikai jellegét, streamingszolgáltatói tudását hangsúlyozza, a főként pornóra használt Livejasmin és Jasmin TV kukkolóoldallal elért sikereket más ágazatokban (például jósoldalak, luxusáruház, startupok) már nem tudta megismételni.

A cégcsoport döntő részének Magyarországon az Expo tér 5–7. cím alatt, a budapesti vásárterület felé vezető úton van a főhadiszállása, de a cég nagy része már Luxemburgból dolgozik. Az egész cégcsoport a jó fizetésekről, a hollywoodi színvonalú, hatalmas céges partikról, de a rendkívül furcsa személyiségfejlesztő tréningekről is híres, amelyekről a céget elhagyó munkavállalók mindig színes anekdotákat mesélnek.

Gattyán amúgy kikezdhetetlen üzleti tisztességéről, rengeteg adakozásáról is híres, amivel egyesek szerint kompenzálja, hogy mesés vagyona döntően a felnőttiparból származik.

Merev és laza

A Gattyán Györgyöt közelebbről ismerők szerint az üzletember egyszerre egy viszonylag rejtőzködő, merev alkat, közben mégis szeret költeni, de sok más magyar milliárdostól eltérően nem fűzi beteges vonzalom a felhalmozáshoz. Hisz abban, hogy az is hasznos, ha a pénz kering, másnál dolgozik. Kommunikációjában nagyon udvarias, jól öltözött ember. Amikor Budapesten jár, elképesztő autócsodákban látni. Ösztönös cégvezető, akinek a szava aranyat ér, vagyis mindig tartja a megállapodásait.

Mivel a felnőttiparral mindig lehet majd támadni, nézzük meg a másik oldalt. Mi az, amivel nem kezdhető ki?

  • Ő soha nem privatizált.
  • Nem üzletelt az állammal.
  • Nem kopasztotta meg az őt hitelező bankokat.
  • Egy elképesztően versenyző iparágban (felnőtt tartalmak) lett magyarként szupersikeres.
  • Bár konfliktusai természetesen lehettek, akár az induló partnereivel, akár később az Il Bacio egyik vezetőjével, de nem arról ismerik, hogy mások rovására vagy átverésével gazdagodna.

Támad a NAV

Gattyán György transzparensen szerzett eszméletlen nyereséget, a know-how-t birtokló cége, a nyereségeket sokáig konszolidáló WebMindLicenses (WML) Kft. évente 10-20 milliárd forint adózott nyereséget ért el. Ő volt a legnagyobb magyar magánadózók egyike, de a legnagyobb magyar adakozó is: támogatta a Prima Primissima díjat, a hátrányos helyzetűeket, a sportot.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azonban évek óta üldözi, mert a Livejasmin szolgáltatást sokáig Madeira szigetéről (Portugália) nyújtotta. A hatóságok előbb lehallgatták, majd 2012 szeptemberében lerohanták a vállalatcsoportját. Később több eljárásban közel 60 milliárd forint megfizetésére kötelezték, és zár alá vették a bankszámláit, a pénzét, az ingatlanait.

Aztán a különböző hazai és külföldi bírósági eljárásokban Gattyán nyert. A cég közben részben elköltözött.

Régóta tervezhette

Vajon mióta tervezi a politikai pályát? Ezt nem lehet tudni, de személyes emlékem, hogy a NAV-akció kezdetekor valós vagy tettetett nyugalommal John Fitzgerald Kennedy beiktatási beszédét idézve ezt mondta:

„Ne azt kérdezzük, mit tehet értünk a hazánk, hanem azt, hogy mi mit tehetünk a hazánkért. Magyar vagyok, magyarnak születtem, így nem is lehetek más, mint magyar, és én ezt az állapotot tiszta szívből szeretem.”

Röviden összefoglalva az üzletember pályáját, Gattyán György 1970-ben született, a XVI. kerületben nőtt fel, a kerületbe is járt iskolákba, 1988-ban, a Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolában végzett. Főiskolai végzettségét a Kodolányi János Egyetemen szerezte. Korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy nincsen felsőfokú végzettsége, de a cégtől jelezték, hogy 3 éve lediplomázott, később az egyetem is a Docler-csoport tagja lett, de ez már a lediplomázás után történt. Szülei gyárban dolgoztak, munkásként, egy fiútestvére van, Zoltán.

A Docler előtti üzleti pályája rendkívül színes.

Volt

  • kőműves segédmunkás;
  • árult lakás- és életbiztosítást;
  • dolgozott hangmérnökgyakornokként a Magyar Televízióban;
  • kis családi építőipari vállalkozást is vezetett;
  • volt ingatlan-értékbecslő;
  • Škoda használtautó-kereskedő;
  • vegyeskereskedést üzemeltetett.

Saját elmondása szerint az életében

a legbüszkébb akkor volt üzleti teljesítményére, amikor egy hónap alatt 110 használt Škodát eladott.

Gattyán több munkájában együtt dolgozott az egykori iskolatárssal, Lengyel Sándorral. Együtt próbálták például az EOS személyiségfejlesztő tréninget is eladni. Ebből akkor nem lett üzleti siker, de némi kacskaringó után ez az EOS Institute nevű intézmény rengeteg képzést, tréninget tartott a doclereseknek. Ha érte kritika a céget, leginkább ezek miatt a különös „szektás” képzések miatt szidták a távozó kollégák a munkáltatót.

A Docler indulása

A Docler elődje, a JMG (Jasmin Media Group) nevű startup a Victor Hugo utcában, egy pincében indult. Gyorsan berobbant a társaság, 2007 környékén már hetente 20 százalékkal nőtt a forgalom. A Doclerben Gattyán és az édesapja mellett több más üzlettárs neve is felmerült a kezdetek idején, a korábbi tulajdonosokat menet közben Gattyán kivásárolta, ez azonban nem volt zökkenőmentes.

A cég hamar szembesült azzal a problémával, hogy Magyarországról nem tudja megoldani a nemzetközi terjeszkedést. Európában éppen szigorítások voltak a felnőtt-tartalmak ellen, a társaság nem tudta volna kezelni a rengeteg mikrofizetést, pedig ez kulcsfontosságú volt, mert az árbevétel 95 százaléka kártyás fizetésekből folyt be. A magyar bankok elzárkóztak attól, hogy a Doclerrel dolgozzanak, sőt, többüknek a mai napig benne van az általános szerződési feltételeiben, hogy felnőtt-tartalomhoz nem nyújtanak banki szolgáltatást.

A Docler külföldi hitelintézetet keresett. Ezekkel azonban az volt a baj, hogy nem volt engedélyük határon átnyúló szolgáltatást végezni Magyarországon. Gattyán György a megoldást keresve a PaySquare nevű céget találta meg, amelynek volt licence Portugáliára, de Magyarországra nem. A Madeirán bejegyzett Lalib több évig üzemeltette az oldalt, és ezért licencdíjat fizetett Gattyánnak, aki hamarosan egy portugál vállalkozásba vitte át a szellemi jogokat. 2008 februárjában költözött az üzemeltetés a Victor Hugo utcai pincéből Madeirára. Ebből a folyamatból lett később a hosszú NAV-eljárás.

A razzia

2012. szeptember 12-én hajnalban razzia (hivatalosan házkutatás) indult a Docler-csoport Expo téri székházában. Azóta egy döbbenetesen elhúzódó jogi folyamatban harcol Gattyán a tisztességéért és az ingatlanjaiért.

A Docler Holding irodaháza a főváros X. kerületében, az Expo téren 2013-ban – Fotó: Beliczay László / MTI
A Docler Holding irodaháza a főváros X. kerületében, az Expo téren 2013-ban – Fotó: Beliczay László / MTI

A Docler-munkavállalók közben legendásan jó körülmények között dolgoznak. Volt, hogy a munkavállalók egy éves fizetésüknek megfelelő bónuszt kaptak, telente az egész cég elutazik az osztrák Bad Blumauba, hogy a híres Friedensreich Hundertwasser tervezte Rogner Wellness Hotelben és más 4-5 csillagos szállodákban rekreálódjon, de egy időben az újévi Las Vegas-i kirándulás sem volt ritka.

A sok tréning, összetartás, jelmezbál és a túlzott felnézés a vezetőre, a gyermeki rajongás sokaknak azért furcsa volt. Aki ezt nem bírta, lemorzsolódott, egy időben a mesés fizetések ellenére is nagy volt a fluktuáció. A cég belső kultúrájában annyira benne van Gattyán, hogy akkor is hivatkozási pont, ha éppen több ezer kilométerre van. A mondatok ilyenkor is így kezdődnek:

  • „a Gyuri szerint ezt így kell”;
  • „szerintem a Gyuri így csinálná”;
  • „a Gyuri erről azt mondta, hogy ez így jó”.

A csoport ma

A Docler-birodalomban ma is több tucat cég van. A húzócégek mellett korábban nagyobb figyelmet kapott a Andrássy út 19., vagyis az Il Bacio di Stile luxusáruház, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hamar bezárt, de a most előkapott „digitalizáció” kifejezésnek megfelelő informatikai cégből is sok megfordult a csoportban. Vannak ingatlanos cégek, filmgyártók, amerikai konditerem, trendi kameragyártó.

Magánköltéseiről ismert volt, hogy két nagy méretű lakóingatlant vásárolt a Szeréna úton, Gyárfás Tamás üzletembertől, de megvásárolta a Hotel Normafa épületegyüttesét is, ahogy a volt SZOT-üdülő rózsadombi lakóépületében is állítólag sok lakást vett.

Nevéhez kötődik a teqball, azaz a pingpongfoci feltalálása, ami tényleg jópofa és még minőségi lábtenisztudással is megdöbbentően nehéz sport. Ennek mindenesetre lelkes terjesztője, gyakran hallani arról, hogy iskolák, sportklubok kapnak ilyen felszerelést. A távlati tervek szerint Gattyánék olimpiai sportággá szeretnék tenni a teqballt.

Gattyán Györgynek vannak sikerei az üzleti életben (Livejasmin), és vannak kudarcai (il Bacio), az egyenleg természetesen nagyon pozitív. Hogy Magyarország digitalizációja mennyire komoly elképzelés, és melyik serpenyőbe kerül, ma még nyitott, de mivel Gattyán nagyon tudatos ember, biztos, hogy a következő hónapokban hallunk még erről.

Lepj meg minket karácsonyra!

Legyél a rendszeres támogatónk!

A Telex csak tőled függ.

Támogatom