Doktori értekezésben „jósolták” meg 2022-ben, hogy mi történne, ha egy Magyar Péter-szerű figura bukkanna fel a politikában

A politikatudósok Nostradamusa címet érdemelhetné ki Benedek István, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa, aki még 2022-ben publikálta doktori értekezésének téziseit. A populista választási autokrácia elmélete és gyakorlata: Magyarország kelet-közép-európai perspektívában című, egyébként akár a laikusok számára is élvezhető és érthető munkában Benedek az orbáni populista választási autokrácia (PVA) kialakulásáról, természetéről ír.

A doktori értekezés téziseiben a szerző az orbáni PVA legfőbb jellemzői közé sorolta sok más mellett például a permanens rendkívüli állapotot. Ahogy azt is, hogy egy ilyen rezsimet a felülről manipulált politikai verseny jellemzi, amelyben a globális elittel szemben konfliktust vállaló „népmesei hős” a népért harcoló, a néppel közvetlen kapcsolatot ápoló miniszterelnök.

„A manipulált versenyben aratott újabb és újabb győzelmek, illetve a populizmus nem csupán kvázi-demokratikus legitimációt, hanem a különféle erőforrásokhoz való újbóli hozzáférést, így a tartós fennmaradást is biztosítja az Orbán-rezsim számára” – olvasható az értekezésben.

Benedek azt írta, hogy a 2022-es parlamenti választásokon újabb alkotmányos győzelmet arató orbáni PVA kilátásaival kapcsolatban meghatározó, hogy az ellenzék folyamatos fáziskésésben volt 2010 után. A politikatudós szerint a 12 év után végrehajtott választási együttműködés 2014-ben még talán elejét vehette volna az autokratikus átmenetnek, 2018-ban pedig megakaszthatta, esetleg visszafordíthatta volna az orbáni PVA további kiépülését, 2018 után azonban nem várható az időközben részben kooptált – azaz a rendszer részévé vált – ellenzékre épülő alternatíva sikere.

„Ráadásul az orosz-ukrán háború jelentette rally ’round the flag hatás maximális kiaknázásával nem csupán az ellenzék nehezen és megkésett módon létrehozott választási egységét és a hozzá kapcsolható előválasztás intézményét diszkreditálta, hanem lehetőséget adott a centrális erőtér újbóli, ezúttal még inkább és minden oldalról meglehetősen kézivezérelt kiépítésére” – írta a szerző, aki az ellenzéket ekkor már rendszerkomform ellenzékként jellemzi. (A politikatudományban a rally ’round the flag fogalom alatt azt értik, amikor egy ország kormányának vagy politikai vezetőinek rövid távon növekszik a támogatása nemzetközi válság vagy háború idején.)

A doktori értekezés legérdekesebb része azonban kétség kívül az, amelyben Benedek 2022 nyarán a jövőbeni kilátásokról írt. A politikatudós ugyanis arra jutott, hogy az „önmagában külső sokkok vagy tényezők nyomán szinte megdönthetetlennek tűnő orbáni PVA sikeres belső alternatívájának kialakulására” a közeljövőben rendkívül kevés esély látszik.

„A 2022-re konszolidáltnak tűnő orbáni populista választási autokrácia végét ezzel szemben vagy egy váratlan utódlási krízis, vagy a rezsim lassú eróziója hozhatja el.

Az eróziót ugyan egy mind az ellenzéket, mind a kormányt élesen elutasító és együttes leváltásukat hirdető outsider váratlan megjelenése és lehengerlő sikere felgyorsíthatja, ám ebben a kétfrontos háborúban rendkívül nehéz tartósan sikeres alternatívát működtetni”

– olvasható a doktoriban.

Amikor Benedek István ezt írta, akkor még Magyar Péter nevét alig ismerte a nyilvánosság. A Tisza Párt jelenlegi vezetője akkor még Varga Judit férje volt és olyan oszlopos tagja a NER-nek, aki a 2022-es fideszes győzelmet a többi fideszessel együtt ünnepelte.

Ilyen értelemben tehát Magyar nem tekinthető outsidernek. Abban az értelemben viszont igen, hogy még a NER fontosabb figurái szerint sem volt belső körös, nem kapott politikai szerepet, „csak” állami cégeknél pozíciót. Magyar Péter a NER-ből való kicsekkolása után pedig politikailag is igyekszik outsiderként meghatározni magát, abban az értelemben mindenképpen, hogy mind a Fidesztől, mind pedig az ellenzék nagy részétől igyekszik távol tartani magát.

Ez viszont illik arra a „mind az ellenzéket, mind a kormányt élesen elutasító és együttes leváltásukat hirdető outsiderre”, amiről Benedek 2022-ben írt. Most már az is vitathatatlan, hogy ez az outsider megjelent a politikai térben, és a sikerét kormánypárti politikusok sem vitatják.

Benedek István tehát már két éve, jóval Magyar Péter felbukkanása előtt azt írta, hogy egy ilyen oustider megjelenése és „lehengerlő sikere” felgyorsíthatja az orbáni rezsim lassú erózióját. De arra a kétfrontos harcra is utalt, amivel most a Tisza Pártnak szembe kell néznie, miszerint egyszerre kell a kormány és az általa óellenzékinek nevezett pártok ellen küzdenie. A politikatudós szerint emiatt rendkívül nehéz egy ilyen alternatívát tartósan sikeres módon működtetni.

A rezsim persze Benedek doktori tézisében foglaltak szerint véget érhet egy utódlási harc miatt is, ennek azonban a nyomát sem látni.

Benedek István arról is írt: az erózió kapcsán érdemes figyelembe venni, hogy történelmi perspektívából nézve az autokratizáció mellett a korábbi demokratizáció hullámai is jelen vannak, és a demokrácia hosszú távú konszolidálása szempontjából az ilyen válságélmények a későbbiekben „immunerősítő hatással” is járhatnak.

Az egymásra torlódott demokratizációs és autokratizációs hullámok Benedek István szerint hosszabb távon nyitott kimenetelűvé teszik a jövőt, amely egyfelől jellemzően korlátozza a jelenlegi politikai cselekedetek rövidebb távon érzékelhető hatását, ugyanakkor hosszabb távon mégis megemeli azok tétjét.

Magyar Péter felbukkanását és az általa vezetett Tisza párt jövőbeni szereplését sokan sokféleképpen értelmezik. Íme a három leggyakoribb álláspont, ami a közbeszédben tetten érhető:

• Vannak, akik szerint valós veszélyt, de legalábbis komoly kihívást jelent a Fideszre. Ők leginkább azokra a közvélemény-kutatásokra hagyatkoznak, amelyek szerint a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP már szinte fej-fej mellett vannak. Emellett azzal érvelnek, hogy a Fidesz egy ideje elveszítette azt a képességét, hogy a számára fontos témákat napirenden tudja tartani. Akik így vélekednek, azok gyakran érvelnek azzal is, hogy a Fidesz elfáradt, gazdasági nehézségek vannak, a NER elitjében is sok az elégedetlenkedő, Orbán Viktor varázstalanodott, és amúgy is sok az olyan botrány, ami alapvetően kezdi ki a Fidesz ideológiai magját. (Itt elsősorban Orbán Balázs mondataira és a kegyelmi ügyre gondolnak.)
• Mások, és nem csak a kormánypárthoz közeli elemzők szerint a Magyar Péter-jelenség ahhoz hasonló, mint amit a korábbi években ellenzéki oldalon látni lehetett – például Márki-Zay Péternél. E vélemények szerint Magyar Péter eddig nagyrészt az ellenzéki szavazókat szívta fel, míg a Fidesz – ha veszített is a támogatottságából – többé-kevésbé intakt maradt. Ráadásul még sok idő van a 2026-os választásokig, a Fidesz pedig valószínűleg mindent meg fog tenni a győzelem érdekében – érvelnek a Magyar sikerével szemben szkeptikusak. Ugyanehhez a táborhoz sorolhatók azok is, akik szerint maga a jelenség még jó is a Fidesznek, mert a NER-nek nem árt, ha van a porondon felmutatható és erős ellenzéki erő, ami valójában nem veszélyes a rezsimre nézve.
• Emellett vannak olyan vélemények, miszerint magát a rendszert demokratikus úton le sem lehet váltani, így minden olyan ellenzéki ígéret, ami ezt sugallja, hazugságra épül, bárki is ígéri ezt. Eszerint a rezsim olyan erőforrásokkal rendelkezik, amivel egy ellenzéki erő nem versenyezhet, emellett az uralkodó kormánypárt bármikor megváltoztathatja a játékszabályokat úgy, hogy neki kedvezzen. Magyarán ha a kormányt le is lehetne váltani, a rezsimet nem. Utóbbi állásponthoz közeli véleményt fogalmazott meg nemrég a Magyar Péterrel szemben több ponton kritikus Hadházy Ákos is, aki szerint hibrid rezsim ellen hibrid forradalomra lenne szükség. Hadházy szerint kicsi az esélye annak, hogy a kormányzó hatalmat a következő választáson Magyar valóban le tudja győzni.