Kórházban hagyott csecsemők: a kék szemű, egészséges gyerekeket mind örökbe fogadnák, de nem ez a valóság

„Ha mind a 300 kórházban hagyott csecsemő kék szemű és egészséges lenne, akkor nyilvánvalóan mindannyiukat örökbe fogadnák” – mondta a Telexnek Katonáné dr. Pehr Erika címzetes egyetemi docens, a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja reagálva arra, hogy miért nem találkozik az örökbefogadásra váró felnőttek és az örökbe fogadható gyerekek csoportja.

Az elmúlt hetekben bejárta a médiát, hogy nagyjából 280-300 elhagyott csecsemő van kórházban. Ez a szám a Gyermekjogi Civil Koalíció felmérése szerint tavaly még 50-100 volt, vagyis egy év alatt három-hatszorosára nőtt.

Katonáné szerint eddig is maradtak kórházban gyerekek, most inkább az a döbbenetes, hogy mennyien. Nagyjából 35-40 kórházban vannak magukra hagyott csecsemők, van olyan kórház, ahol tizenkét ilyen babát gondoznak. A pécsi gyermekklinikán az elmúlt egy évben a kórházban lévő hat év alatti gyerekek 27 százaléka egyedül volt. Ez több mint száz gyereket jelent. A több mint száz gyerekből 7-8 olyan kicsi van, akikről lemondtak a szüleik. Ezek a gyerekek születésük óta a kórházban élnek. Az egyetemi docens szerint ez nem a gyermekvédelmi rendszer, hanem az egész társadalom problémája.

A kórházban élő gyerekek között van olyan, aki után egyáltalán nem érdeklődik senki, míg más esetekben az anya vagy a család körülményei olyanok, hogy a gyerekek nem kerülhetnek haza. A Belügyminisztérium szerint a gyerekek általában három hét és tizenkét hónap közötti időt töltenek az egészségügyi intézményekben.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogyan fordulhat ez elő. Mit tud tenni a gyermekvédelem? És miért nem fogadják örökbe a magukra hagyott csecsemőket, miközben közel 2800-an várják, hogy hazavihessenek egy elhagyott gyereket?

A származási kikötés nagyban meghatározza, mikor kap valaki gyereket

Amikor arra a kérdésre keressük a választ, miért nem találkozik az örökbefogadásra várók csoportja a kórházban hagyott csecsemőkével, érdemes először a szülők preferenciáit megnézni.

A Belügyminisztérium nem közölt részletes adatokat a kórházban hagyott csecsemőkről, így nem tudjuk, hogy a gyerekek milyen családból származnak, miért hagyták őket a kórházban, milyen egészségi állapotban vannak. „Ezek azért lennének fontos adatok, mert akkor pontosabb képet kaphatnánk arról, miért nem talál egymásra a két csoport” – mondta Katonáné dr. Pehr Erika.

Ezek hiányában csak valószínűsíteni lehet az okokat. A gyakorlat azt mutatja, hogy az állami gondozott gyerekeknek alapból csak a töredéke kerül örökbe fogadó családokhoz. A KSH adatai szerint 2021-ben 995 gyerek örökbefogadását engedélyezték, az örökbe fogadható gyerekek száma viszont közel 1700 volt, akik közül több mint 700-an elmúltak már tízévesek. Közben az azt megelőző évben 20 ezernél is több gyerek nevelkedett gyermekvédelmi szakellátásban.

Elsősorban a származási kikötés határozza meg, hogy kinek, mennyi ideig kell várakoznia. A leendő szülők az örökbefogadáskor megadhatják például a gyerek korát, nemét, származását. Az Örökbe.hu-n készült, 2022-es nem reprezentatív felmérés szerint a válaszadók 98 százaléka úgy emlékezett, hogy a jelentkezésnél rákérdeztek vagy ők maguk nyilatkoztak a származási preferenciájukról, és csak két százalékuk mondta azt, hogy a származás kérdése egyáltalán nem került elő az örökbefogadási folyamatban.

Az Örökbe.hu online felmérése szerint aki nem tett származási kikötést, az 17 hónap alatt kapott gyereket. Viszont annak, aki csak fehér bőrű gyereket vállalt, 40 hónapot kellett várnia. A származási kikötés leginkább a cigány gyerekekre vonatkozott.

Az örökbe fogadásra váró gyerekek között általánosságban is felülreprezentáltak a cigányok, még ha ezt sehol nem írják le hivatalosan. Ennek az az oka, hogy nem tartják nyilván a gyerekek etnikai származását. A magyar törvények tiltják az erre vonatkozó adatok gyűjtését, azokat a ritka eseteket kivéve, amikor a vér szerinti szülő vagy a gyám nyilatkozik erről.

Egy 2015-ös tanulmány szerint az örökbefogadásra jelentkezők 66 százaléka zárta ki, hogy cigány gyereket vállaljon.

Katonáné dr. Pehr Erika azt feltételezi, hogy a kórházban hagyott csecsemők örökbefogadásának egyik gátló tényezője lehet a gyerekek származása. A másik ok, hogy az örökbe fogadásra váró párok nagy része egészséges gyereket szeretne.

Jelenleg 1900 örökbe adható gyerek van, tavaly 2733 alkalmas örökbe fogadó szülő volt, ismertette az adatokat a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja. A nagyjából 2000 örökbe fogadható gyerekből 450 számít fogyatékosnak. A statisztikák szerint ehhez képest évente csak 15-20 fogyatékos gyereket fogadnak örökbe, őket is jellemzően nemzetközi örökbefogadáson keresztül.

A kórházban hagyott csecsemők között nagy arányban lehetnek sérült gyerekek, hiszen a saját szüleik is sokszor emiatt mondanak le róluk. Sok kórházban hagyott gyereket már magzati korában is rengeteg negatív hatás ér, gyakran a gyerekükről lemondó anyák terhességük alatt sem járnak rendszeresen orvosi vizsgálatokra. A kórházban hagyott csecsemők közül többen krónikus betegséggel küzdenek. Ok lehet még a szülők anyagi helyzete is. „A kórházban hagyott, netán ritkán látogatott csecsemők családjaiban gyakori lehet a szegénység, a rossz lakáskörülmény, ezek gátolják a hazavitelüket” – mondta Katonáné.

Az örökbe fogadó szülők harmadik fontos kikötése általában a gyerekek életkorára vonatkozik. Az örökbefogadásra váró közel 2800 felnőtt 70 százaléka három év alatti gyereket szeretne. Tehát ezek alapján egy újszülött babát könnyebb örökbe adni, mint egy idősebb gyereket. Viszont minél tovább kell bent maradnia egy babának a kórházban, annál nagyobb hátránnyal indul.

A szülők választható preferenciái miatt rengeteg gyerek ragad a rendszerben, nem ritkán örökre. A szakember nem tartja jó döntésnek, hogy a kormány eltörölte az örökbefogadásra várók kötelező képzését. Szerinte ezt vissza kellene vezetni pont azért, hogy a jelentkezők megismerjék önmagukat, és azt, kit tudnak elfogadni, és kit nem.

A kialakult helyzeten biztosan nem segít, hogy 2021 óta az egyedülálló szülők csak miniszteri engedéllyel fogadhatnak örökbe. Pedig ők azok, akik bevállalósabbak, és hajlandók elvállalni az idősebb, problémásabb vagy nehezebb sorsú gyermekek nevelését is.

Lassú a rendszer, hónapokat kell várni az örökbefogadásra

Persze azok a kórházban hagyott gyerekek sincsenek könnyű helyzetben, akik megfelelnek az örökbefogadásra várók igényeinek. Az örökbefogadás nem egyik napról a másikra történik, hosszú és időigényes jogi procedúra. Eddig az volt a szabály, hogy ha egy gyereket kórházban hagytak a szülők, hosszú hónapok mentek el a várakozással, hátha jelentkeznek érte. A kormány ezt a helyzetet szerette volna megkönnyíteni azzal, hogy idén július 1-jétől az örökbe adáshoz már nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a gyerekét közvetlenül a születés után egészségügyi intézményben hagyja. Most már az eljárás megindításához elég, ha hat hétig nem jelentkezik érte.

Ilyenkor az történik, hogy a születés helye szerinti gyámhivatal hoz egy hatósági döntést, miszerint megszűnt a szülő felügyeleti joga. Kirendel egy gyermekvédelmi gyámot és egy helyettes gyámot. Ezután a szakszolgálat feladata, hogy keressen örökbe fogadó szülőket. Ez is több hét lehet, utána elkezdődik az ismerkedés, a barátkozás folyamata. Aztán van egy kötelező egy hónapos gondozási idő, ami alatt a gyerek már az örökbe fogadó szüleinél lakik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat megnézi, hogyan illeszkednek egymás életébe.

A szakember szerint ha minden jól megy, akkor is nagyjából három-négy hónapos folyamatról van szó.

Tehát egy gyerek leghamarabb négy és fél hónapos korában fogadható örökbe. „De nem megy minden jól, az adatok nem ezt mutatják” – mondta Katonáné dr. Pehr Erika.

Egy lapunknak korábban nyilatkozó kórházi dolgozó is úgy látja, hogy a „gyámhivatal malmai lassan őrölnek”. A gyámok újra és újra jönnek, mindig mondják, hogy intéződik a gyerekek ügye, keresnek csecsemőotthont, nevelőszülőt vagy örökbe fogadó szülőt, de csak telnek a hetek és hónapok. A gyerekek pedig továbbra is a kórházak folyosóján és az anyátlan kórtermekben élik életük első fontos hónapjait.

Nehéz megítélni, hogy a júliustól hatályos módosítás meggyorsítja-e majd a folyamatot. Ennek eldöntéséhez valószínűleg hosszabb időre van szükség. Katonáné szerint több gyereknél megindultak az eljárások, de hosszabb időt igényel a teljes örökbefogadási folyamat.

Tehát a legtöbb elhagyott gyerekről még mindig a gyermekvédelemnek kell gondoskodnia. És itt érkeztünk el a következő problémához: a gyermekvédelmi rendszer működéséhez.

A nevelőszülőket fel kellene készíteni a csecsemőkorú gyerekek ellátására

Fő szabály szerint a 12 év alatti gyerekeket nevelőszülőkhöz kell elhelyezni, viszont nincs elég nevelőszülő. Ráadásul azokból még kevesebb van, akik kifejezetten csecsemőkorú gyerekekkel foglalkoznak. A szakma elöregedőben van: összesen 5800 nevelőszülő van, sokan 50 év felettiek. Még legalább 1500-2000-en hiányoznak a rendszerből. Jelenleg egy nevelőszülő akár 4-5-6 gyereket is gondoz egyszerre. A szakma annak ellenére sem vonzó, hogy az elmúlt években 20-25 százalékkal emelkedett a nevelőszülők fizetése és a gyerekek után kapott nevelési ellátmány összege. De az élelmiszerárak 60 százalékkal emelkedtek az elmúlt három évben, mondta Katonáné dr. Pehr Erika.

A szakértő szerint a nevelőszülőket fel kellene készíteni a csecsemőkorú gyerekek ellátására, és meg kellene erősíteni a védőnői hálózatot, mert a nevelőszülői tanácsadók mellett ők segíthetnék a nevelőszülőket. Katonáné támogatná a kisebb létszámú gyermekotthoni csoportok létrehozását, mert itthon ezek még mindig 12 fősek, miközben Nyugaton már feleekkorák. „A csecsemőknek érdeke, hogy jól felkészült nevelőszülői családba kerüljenek. Sajnos most több kórház a csecsemők ellátására babaotthonokat hoz létre” – mondta.

A szakértő szerint a gyermekvédelmi rendszert is meg kellene erősíteni. Bővíteni kellene a férőhelyeket, de a családtámogatási rendszert is erősíteni kellene. Szociális helyzettől függően be kellene vezetni az ingyenes fogamzásgátlást, és meg kellene emelni a családi pótlékot is. Utóbbi összege Romániában átszámítva már 23 ezer forint, míg Magyarországon még mindig csak 12 ezer, mondta az egyetemi docens.

Segíteni kell a válsághelyzetben lévő anyákat

A szakértő szerint ha minden rendben lenne is a gyermekvédelemben, a fő kérdés akkor is az: hogyan tudnák megelőzni, hogy az anyák lemondjanak gyerekeikről. Ez még összetettebb feladat. „Először azt kell megnézni, hogyan lehet a családoknak a gyereknevelésben segítséget nyújtani.

Ezek az anyák válsághelyzetben vannak, lehet, hogy munkanélküliek, nincsen lakásuk, mélyszegénységben élnek, vagy netán kiskorúak.”

És kinek a feladata a segítségnyújtás? Egyrészt a család- és gyermekjóléti szolgálatoké. Jelenleg 700 gyermekjóléti szolgálat működik az országban, ezek több ezer települést látnak el, tehát több településen nincsen mindennap elérhető gyermekjóléti szolgálat. Ezek dolga volna tájékoztatni a válsághelyzetben lévő anyákat a jogaikról, az elérhető ellátásokról. A szakértő szerint ennek a módszertanát kellene jól kidolgozni.

Másrészt a család- és gyermekjóléti központok felelőssége is a segítségnyújtás. Ezek a főváros kerületeiben, járási székhelyeken, megyei jogú városokban vannak. A gyermekjóléti központoknak sok feladatuk van, a téma szempontjából lényeges, hogy a speciális szolgáltatásaik közé tartozik a kórházi szociális munka. Ez azt jelenti, hogy a gyermekjóléti központok munkatársai bemennek a kórházakba, és segítik a válsághelyzetben lévő anyát és gyerekét. Gyakran maga a kórház foglalkoztat ilyen szakembereket a kórházi védőnők mellett. „Nyilván ők sem tudják megoldani a 300 kórházban hagyott gyerek helyzetét, de tudnak segíteni tanácsokkal” – mondta Katonáné dr. Pehr Erika. 2022-ben 112 kórházi védőnő dolgozott a nagyjából 100 kórházban, szerinte ezt a hálózatot a területi védőnői hálózattal együtt mindenképpen meg kellene erősíteni.

A harmadik segítséget nyújtó csoportot a nyílt örökbefogadással foglalkozó civil szervezetek alkotják. Nyolc ilyen szervezet működik Magyarországon. Nekik feladatuk a vér szerinti szülők és az örökbe fogadó szülők közti közvetítés és a krízistanácsadás is. Tehát ha egy anya azt mondja, meg szeretné tartani a gyerekét, de lakhatási gondjai vannak, akkor segíthetnek neki helyet találni a családok átmeneti otthonában, ahol együtt maradhat a gyerekével, mondta Katonáné, hozzátéve, hogy több ilyen átmeneti otthonra lenne szükség.

A szakértő szerint a tájékoztatás is fontos. Hiába lenne segítség a veszélyeztetett helyzetben lévő anyáknak, ha nem tudják, hova forduljanak érte. „Nem jut el hozzájuk az információ. Ki kellene plakátolni mindenhol, el kellene mondani a köztévében.” Ezek a krízisben lévő anyák jellemzően azt sem tudják, milyen feltételei vannak a nyílt vagy titkos örökbefogadásnak, pedig ha tudnák, akár már a szülés előtt is nyilatkozhatnának róla. Katonáné dr. Pehr Erika szerint

„akkor nem kellene méltatlan helyzetben kiosonniuk a kórházakból”.

Múlt héten több kérdést is küldtünk a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak, arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a kórházban hagyott csecsemőkről, mi az akadálya annak, hogy örökbe fogadják őket, és mit tud tenni a minisztérium a helyzet megoldásáért. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőlük válasz.