Orbán Viktor: Von der Leyen és Weber nyíltan bejelentette, hogy meg akarja buktatni a magyar kormányt

„Valóban egy érdekes helyzetben, a kellős közepén találtam magam. Odamentem, ahogy ez illendő, magyar elnökség, van programunk, van mélysége, ez egy átgondolt program, (…) nagyon színvonalas programot raktunk össze, (…) Európa bajaival mások is foglalkoznak, egy elég színvonalas vitát tudtunk volna rendezni” – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott szokásos, pénteki interjújában, amikor arról kérdezték, miért alakult úgy, hogy többen is kritizálták.

„Akik összejöttek, vérgőzös állapotban voltak, és egyáltalán nem akartak értelmes vitát folytatni, hanem egy politikai csihi-puhit képzeltek el, és nekünk rontottak. Amikor tízen jönnek az emberre, az a rock'n'roll. Az a rock'n'roll volt” – mondta Orbán.

„Attól tartottam, hogy ha továbbra is úriembereskedünk, akkor baleknak néznek bennünket” – mondta Orbán, ezért akkor bele is állt, és kiosztotta a „lángost”, igyekezett megvédeni Magyarországot. Orbán azzal folytatta, azt gondolták, hogy az európai parlamenti képviselők valami más értéket képviselnek, és hogy a vita biztosan színvonalasabb ott, mint a magyar országgyűlésben, de arra jutott, hogy ez nem így van.

Az eseményeket utóbb úgy értékelte, hogy elég világos, mit történt: Ursula von der Leyen és Manfred Weber nyíltan bejelentették, hogy meg akarják buktatni a magyar kormányt. „Megnevezték, hogy kikből álljon az új magyar kormány. Az európai szocialisták Dobrev Kláráékat akarják delegálni, a néppártosok meg a Tiszát Magyar Péterrel” – mondta Orbán Viktor a rádióban. Orbán szerint ez a koalíció helyben meg is történt, amihez Von der Leyen vezette a szertartást, Weber meg a tanú volt.

„Be akar delegálni Brüsszel a magyar kormányba egy szocialistát és egy néppártit, vége a szuverenista politikának, brüsszelita kormányunk lesz, ez az értelme annak, ami történt” – mondta Orbán.

„Az első és legfontosabb dolog, hogy én bejelentettem az ellenállást” – mondta Orbán, aki szerint ezután majd Brüsszelben átgondolják a dolgot, és kicsit lenyugodnak a kedélyek.

A migráció kérdéséről Orbán azt mondta, hogy hozzáállásbeli változások vannak, a willkommen kultúra kezd lecsengeni, mert az emberek nem tűrik sokáig a jelenlegi helyzetet. „Egész Európa fordul, és be fognak állni egy migrációellenes politikába” – magyarázta a miniszterelnök.

Mekkora esély van arra, hogy legyen kiút a versenyképességi csatából? – kérdezték Orbántól, mire ő azt mondta, csekély esély van most erre, mert távol vannak az álláspontok, ezért Magyarországnak most elsősorban magával kell foglalkoznia.

„Most már hetek óta csak a magyar gazdaság kérdéseivel foglalkozom, ez az európai uniós intifáda, keresztre feszítési kísérlet az egy kitérő volt. Mert nekünk magunkkal kell foglalkoznunk, és a magyar gazdasággal és mi összeraktuk az első nagy akciótervet, amivel a magyar gazdaságnak fogunk egy új lendületet adni, (…) és már körvonalazódnak a konkrét intézkedések is” – mondta.

3-6 százalékos gazdasági növekedés, ezt még nem fogjuk látni a negyedik negyedévben sem, de 2025 első negyedévében óriási lendületet fogunk venni. Beszélt a lakhatási kérdésekről, és itt azt mondta, Budapestre is várnak, készek velük tárgyalni.

„Lesz egy nagy lakásbumm” – ez lesz az eredmény. Nem tartja irreálisnak, mondta, hogy egymillió forint legyen az átlagbér Magyarországon, emeljék a minimálbért is, és lesz majd munkáshitel is, illetve a kisvállalkozóknál egy méretnövekedést akarnak elérni, ez Demján Sándor-program munkanéven fut. Itt tőkét és más eszközöket nyújtanak majd ahhoz, hogy növekedni tudjanak a vállalkozások.

Honnan lesz erre pénz, tették fel a kérdést, mire Orbán azt mondta, vannak fejlesztési és pénzszerzési lehetőségek, az erre vonatkozó konkrét tervekről már beszélt az illetékes miniszterrel.

A fogyasztás egész jól néz ki szeptemberben, „láthatóan van pénz”, mondta Orbán. A gondot az okozza, hogy a járműipar lelassult, mi pedig „egy járműipari nagyhatalom vagyunk”, bár ezt korábban nem gondoltuk volna magunkról. A következő év második felére teszi, hogy az autógyártás újra nagyobb lendületet kap, ezért is meri vállalni a 3-6 százalékos gazdasági növekedést, mondta.

Arra a kérdésre, hogy távolabbra tekintve milyenek a magyar gazdaság kilátásai, Orbán azt mondta: fényesek.

Sűrű hete volt Orbán Viktornak: kedden az EP strasbourgi épületében tartott sajtótájékoztatót, amiről részletesen itt számoltunk be (ő maga pedig itt értékelte), amellett pedig részt vett a Patrióták Európáért frakció keddi ülésén is, „ahol hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a Patrióták a harmadik legnagyobb erőt adják az EP-ben, és meghívta a frakciót Budapestre, hogy ott tartsák első kihelyezett frakcióülésüket decemberben”, írta akkor Gál Kinga, fideszes EP-képviselő.

Aztán másnap szokatlanul éles vitát hozott az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban, aminek elvileg az Európai Uniót érő gazdasági-társadalmi kihívásokról és az azokra adható válaszokról kellett volna szólnia. Ehelyett a felszólaló EP-képviselők többsége Orbán Viktorral foglalkozott, pártállásától függően támadta vagy éppen védte, dicsérte a magyar miniszterelnök politikáját. Persze Orbán is partner volt abban, hogy végül politikai adok-kapokká fajuljon az EP-vita. Erről itt írtunk bővebben. Szerdán Orbán Viktor és Magyar Péter vitájára is sor került, ezt itt tudják megnézni.

Csütörtökön a kormányfő egy kiállításmegnyitón vett részt a Néprajzi Múzeumban Budapesten, ahol elhangzott tőle, hogy a héten volt szerencséje Strasbourgban vitázni, és „higgyék el, súlyos a helyzet”. A magyar kultúra méltatása mellett az elmúlt napok politikai eseményeire is tett utalást a miniszterelnök, azt mondta, itthon még működik a józan ész, és helyükön vannak a dolgok.