BKK-rendészet, kukák, hajléktalanok, állatvédelem: ezekről is próbál ma dönteni az új Fővárosi Közgyűlés

Karácsony Gergely főpolgármesteren kívül gyakorlatilag minden teljesen lecserélődött a pénteken 10 órakor megalakuló Fővárosi Közgyűlésben. Nemcsak az üléstermet rendezték át, de a rendszer teljes átalakítása új erőviszonyokat, és a rendszerváltás óta nem látott bizonytalanságot is hozhat a Budapestet vezető testületbe. Az alakuló ülésnek összesen 9 pontja van (emellett néhányat majd napirendre vesznek még), de ezek közül is kérdés, hogy melyik mögött jön össze a többség, és mi az, amiben nem sikerül megegyezni. Az alakuló ülések egyik fontos eleméről,

a főpolgármester-helyettes megválasztásáról szó sem lesz pénteken, ugyanis szinte biztosra vehető, hogy bármelyik eddig szóba került jelölt elhasalna egy szavazáson.

Miről próbálnak ma dönteni a képviselők?

A közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról (szmsz) szól az első napirendi javaslat. Itt fontos jogköröket határoznak meg, illetve módosíthatnak a korábbihoz képest. Erről előzetesen több vita is kialakult, Vitézy Dávid és a Tisza Párt is módosításokat szeretett volna. Ezekben Karácsony Gergely valamennyit engedett is: kedden bejelentette, hogy meghallotta a kritikákat és kéréseket, így például az új ciklusban a

• képviselők hosszabb felkészülési időt kapnának a rendelettervezetek megismerésére;
• hosszabb időt kapnának a közgyűlési beszédre;
• növelnék a munkájukat segítő kollégák számát, de csökkentenék a főpolgármesterhez kötődő tanácsadókét (46-ról 15-re);
• valamint kerületi szintre emelnék a képviselői tiszteletdíjat.

A főpolgármester emellett 19 jogkörét átadná a szakbizottságoknak, de kettőhöz ragaszkodna. Karácsony megtartaná azon jogát, hogy a két ülés között a főpolgármester is eljárhasson különböző ügyekben, illetve a fővárosi cégek vezetőinek kinevezéséhez kapcsolódót is. Utóbbit indoklása szerint azért nem adná át, mert a „Fővárosi Önkormányzat által nyújtott közszolgáltatásokért elsődlegesen a közvetlenül választott, legnagyobb demokratikus legitimációval rendelkező főpolgármester viseli a politikai felelősséget”. A két ülés közti döntési jogából a jövőben akár engedne is, de a közgyűlésben kialakult bizonytalanság miatt ezt egyelőre megtartaná.

„A fővárosi közszolgáltatások nyújtása azonban nem függhet pillanatnyi politikai hisztiktől vagy éppen kicsinyes játszmázásoktól”

– írta az előterjesztésben erről a jogáról Karácsony Gergely.

A főpolgármester szmsz-módosítója nem aratott osztatlan sikert a fővárosi frakciók között. Azt pont Vitézy Dávid kezdeményezte, hogy a főpolgármester ne dönthessen a két ülés között, illetve azt is, hogy BKK, a BKV, a Budapesti Közművek vezérigazgatóinak munkáltatói joga szálljon vissza a Fővárosi Közgyűlésre. Magyar Péter pedig arról beszélt a HVG-nek, hogy ők ragaszkodnak ahhoz, hogy Karácsony további engedményeket tegyen. Szerinte a főpolgármesternek a közös felelősségvállalás érdekében engednie kell abból, hogy saját hatáskörben hoz két testületi ülés között döntéseket. A Tisza elnöke szerdán azt mondta, hogy Karácsony péntekre készül egy kompromisszumos javaslattal, „meglátjuk, mi lesz abban, tudjuk-e támogatni” – nyilatkozta a HVG-nek. A Tisza egyébként nem támogatja a képviselői tiszteletdíj emelését sem.

Döntenek a tanácsnokokról, a bizottságok elnökeiről és tagjairól is. A fővárosban tanácsnokból négy van, amiből kettőt a Tisza kapna: az esélyegyenlőségért és az akadálymentesítésért felelős, illetve az az átláthatóságért felelős tanácsnokot adnák ők. A klímavédelemért felelős tanácsnokról és a kultúráért és részvételiségért felelős tanácsnokról még nem tudni. Bizottságokból összesen öt van, ezek közül az egyiket, a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságot várhatóan Vitézy Dávid vezeti majd. A maradék négy szakbizottságba (Emberi Erőforrások Bizottsága; Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság; Tulajdonosi Bizottság; Ügyrendi, Nemzetiségi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság) a tervek szerint szintén pénteken választanak tagokat, illetve elnököt és alelnököket.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője benyújtotta saját javaslatait. Igaz, ezt késve tette, de vélhetően így is napirendre veszik majd ezeket. Az egyik, hogy mérjék fel a hajléktalanságban élők helyzetét. Emellett szeretnék, hogy „Karácsony Gergely szereltesse vissza mind a 3000 kukát, amit 4 éve távolítottak el”. A kukákról szóló előterjesztés azzal bízná meg a főpolgármestert, hogy intézkedjen a korábban leszerelt hulladékgyűjtők visszaszereléséről és a kapacitáselosztás felülvizsgálatáról. A járőrözéssel kapcsolatban pedig arra tettek javaslatot, hogy Karácsony készítsen tervet arra, hogy mennyivel kell növelni a közterület-felügyelők számát ahhoz, hogy „a fővárosiak biztonságérzete és a köztisztaság is javuljon”.

Vitézy Dávid, a Vitézy Dáviddal Budapestért-LMP frakcióvezetője a BKK-rendészet létrehozásáról szóló javaslatát nyújtotta be. Ez 365 napos, 24 órás készenléti szolgálatként jönne létre a Fővárosi Önkormányzati Rendészet létszámbővítésével legkésőbb 2025. január 1-jétől. A cél, hogy a budapesti közösségi közlekedésen utazók atrocitásoktól mentesen és tiszta környezetben utazhassanak a járműveken. Kérdés, hogy emögött kialakul-e a szükséges többség. Magyar Péter többször jelezte, hogy a Tisza támogatja a kezdeményezést, de a többséghez még így is szükségük lenne további négy képviselő szavazatára.

A Kutyapárt részéről Kovács Gergely három javaslatot is benyújtott: egyet az önkormányzat átláthatóbb működéséről, egyet a közösségi költségvetés szabályozásának és gyakorlatának utólagos hatásvizsgálatáról, egyet pedig a fővárosi állatvédelemről. A jobb átláthatóság érdekében teljesítenék az „Ez a Minimum!” elnevezésű átláthatósági és antikorrupciós intézkedési csomagjuk legalább 90 százalékát egy éven belül. A 2020 óta működő közösségi költségvetésről utólagos hatásvizsgálatot készítenének, megnéznék, hogy a hiányzó projektek miért maradtak el. Az állatvédelemben pedig szeretnék elérni, hogy Budapestnek legyen egy „21. század elvárásainak megfelelő” állatvédelmi központja, erre már jövőre megadnák a szükséges forrásokat.

Ezek mellett Karácsony Gergely kezdeményezésére elfogadhatnak egy olyan határozati pontokból álló javaslatot, ami a „Budapest-család dolgozóinak védelméről” szól. Ebben szerepel többek közt, hogy a főpolgármester készítse elő a többéves bérmegállapodást a fővárosi cégekkel, illetve az is, hogy a fővárosban továbbra sem alkalmazzák a „rabszolgatörvényként” elhíresült túlóra-szabályozást.

Karácsony Gergely benyújtott egy a hajléktalanellátással kapcsolatos javaslatot is, amire azért van szükség, mert előfordulhat, hogy az Iványi Gáborék, illetve az Oltalom Alapítvány által fenntartott helyek működése még nagyobb veszélybe kerül. Amennyiben nem oldódik meg ezen intézmények finanszírozása, a főváros fenntartóként venné át ezeket.

Végül zárt ülésen szavaznak a képviselők arról, hogy idén kinek adják át a Budapest Díszpolgára díjat, a Pro Urbe Budapest díjat és a Budapest díjat.

Bizonytalan erőviszonyok

A kérdések, előterjesztések nagy részénél azért ekkora a bizonytalanság, mert Karácsony Gergely úgy fut neki a ciklusnak, hogy a fővárosban sem neki, sem másnak nincs önállóan többsége, koalíciós megállapodásokat pedig nem sikerült kötni. Ez az oka annak is, hogy Karácsony nem jelölt főpolgármester-helyettest: a frakcióknak nem sikerült olyan, a közgyűlés tagjának választott jelöltről megegyezniük, akit legalább 17-en támogatnának a 33 fős testületből.

A Fővárosi Közgyűlés azért áll most így össze, mert a Fidesz-KDNP fél évvel a választás előtt átírta a fővárosi választási rendszert. A kerületi polgármesterek és a kompenzációs listáról bejutott képviselők helyett, listákról választott képviselők ülnek be a testületbe. Ebben a rendszerben most így nézz ki a mandátumok eloszlása:

A Fideszen kívüli pártok, azaz

a Tisza, a DK-MSZP-Párbeszéd és Karácsony, a Kutyapárt és Vitézyék csak annyiban tudtak megegyezni, hogy ügyek mentén dolgoznak együtt.

Ez a felállás már az alakuló ülés, illetve előterjesztéseinek elfogadási esélyeit is sokkal bizonytalanabbá teszi. Az egészen biztos, hogy a következő időszakban a főpolgármesternek sokkal többet kell majd egyeztetnie, és vélhetően sok kérdést többször is a közgyűlés elé kell majd vinnie.