Szigorítaná a kormány az egyetemi alapítványok összeférhetetlenségi szabályait

Egy új törvénymódosítási javaslattal szigorítaná a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségét – derül ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium kedden közzétett törvénymódosítási javaslatából, amit a 24.hu vett észre.

A szigorításra még 2022 decemberében szólította fel a magyar kormányt az EU Tanácsa, mivel a modellváltó, alapítványi tulajdonba kerülő egyetemek, és a kuratóriumaikban ülő miniszterek „súlyos kockázatot” jelentenek az uniós költségvetésre. Ez vezetett aztán ahhoz is, hogy az egyetemek elestek az Erasmus+ oktatási csereprogram, valamint a kutatást és innovációt támogató Horizont Európa forrásaitól.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium új törvénymódosítási javaslatát és a szigorítást azzal indokolta, hogy az „Európai Tanács által hozott intézkedés valamennyi vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézményt, illetve azok összes hallgatóját sújtja”.

A kormány már tett lépéseket a szigorítás felé. Tavaly februárban Gulyás Gergely bejelentette, hogy a miniszterek lemondanak a kuratóriumi tagságukról, és ezt várják a többi kormányzati szereplőtől is, az alapítványokban viszont továbbra is sok kormánypárti politikus és kormányhoz közeli üzletember maradt és a jogszabályhoz sem nyúltak.

Az újonnan javasolt szabályozás azonban pontosan meghatározná, hogy kik nem lehetnek kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagok az egyetemi alapítványokban:

• a parlamenti képviselők,
• a polgármesterek és a főpolgármester,
• a kormánytagok,
• az államtitkárok,
• a miniszterelnök politikai igazgatója és a nemzetbiztonsági főtanácsadója,
• a kormánybiztosok, miniszteri biztosok,
• a helyettes államtitkárok,
• kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok vezetői és helyettesei,
• kormányhivatal főigazgatója, igazgatója,
• a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója és igazgatói,
• a járási hivatalvezetők és helyettesei,
• főosztályvezetők és osztályvezetők.

Ráadásul az új szabályozás szerint az összeférhetetlenséget nem elég a kinevezéskor megszüntetni, hanem legalább egy évnek el kell telnie, hogy kinevezhető legyen kurátornak vagy fb-tagnak, aki a fent felsoroltak tisztségek valamelyikét betöltötte. Az összeférhetetlenségi szabályok ráadásul az egyetemi alapítványok által alapított gazdasági társaságokra is kiterjednének.

Emellett hat évben maximalizálnák az uniós támogatásban részesülő egyetemeknél a kuratóriumi és felügyelőbizottsági pozíciókat, és legfeljebb egy alkalommal lehetne újraválasztani a tagokat, ezzel megszüntetve az „életfogytig tartó” megbízatásokat. A szabályok betartását az Állami Számvevőszék ellenőrizné. A 24.hu ugyanakkor kiemeli, az új javaslat szerint a szigorított szabályok csak az egyetemi alapítványokra vonatkoznának, a többi közérdekű vagyonkezelő alapítványra nem.

Az összeférhetetlenségi szabályokból az EP-képviselők és a miniszterelnöki biztosok és megbízottak ugyanakkor kimaradtak. Tarlós István volt főpolgármester így például – aki jelenleg közlekedésfejlesztési miniszterelnöki megbízott – pozíciójában maradhatna, mint a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottsági elnöke. Távoznia kéne viszont egyetemi kuratóriumi tagságából Lezsák Sándor fideszes parlamenti alelnöknek, Cser-Palkovics András székesfehérvári, fideszes polgármesternek és Süli János KDNP-s képviselőnek is.

Ahogy nemrég megírtuk, a „magyar Erasmusnak” megfelelő Pannónia programon 700 diák vett részt, ami jócskán elmaradt a kormány várakozásaitól. Hankó Balázs még felsőoktatási államtitkárként ehhez képest arra számított, hogy a Pannónia programban idén 8 ezren vehetnek részt, ám a Tempus által közölt számok alapján ennek eddig még a tíz százalékát sem sikerült elérni.

Szeptemberben Hankó kultúráért és innovációért felelős miniszterként azt állította, hogy az érintett egyetemeket „kizárták” az Erasmusból, amit nem sokkal korábban a Tempus cáfolt a Telexnek, de küldeni már valóban nem tudnak diákokat a 21 egyetemről, csak fogadni.

A 2022-es tanácsi határozattal a vagyonkezelő alapítványok uniós kötelezettségvállalási tiltása mellett nagyjából 6,3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrást is befagyasztottak. Ha a kormány december közepére nem teljesíti az elvárt 17 feltételt, az összeg nagyjából időarányos része, több mint egymilliárd euró veszik el végleg.