Nem érti, mi az az árvízvédelmi készültség? Fogalma sincs a vízmércékről? Segítünk!

„Az elmúlt évtized legnagyobb árvize közeledik Budapest felé” – mondta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a vasárnap reggel közzétett videójában, és ebből valószínűleg tényleg mindenkinek leesett, hogy komoly a helyzet az elmúlt napok brutális osztrák esőzései miatt felduzzadt Dunán. A katonák kirendelése és az egymillió homokzsák emlegetése (és pakolása) is könnyen befogadható fejlemények, nem véletlenül ugrott rá egyből a témára Magyar Péter és a Fidesz is.

A hivatalos kommunikáció viszont sokszor absztraktabb. Budapesten másodfokú, majd harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el, és más szakaszokon is hasonló készültség van érvényben. Ha ön sem tudja, mi az az árvízvédelmi készültség, pláne hogy mit jelentenek a különböző fokai, és mikor rendelik el ezeket, nyugodjon meg, nincs egyedül. Az egész a vízállással függ össze, de ha valaki elkezd utánanézni ennek, csak még jobban össze fog zavarodni, ez ugyanis minden vízmércénél más. És ez még csak a kezdet.

A víz állása – de mihez képest?

Mielőtt rátérnénk a készültségek fokozataira, érdemes visszamenni a kályhához, illetve jelen esetben a vízmércékhez, amelyek segítségével a Duna – vagy bármelyik másik folyó – vízállását mérjük. Magyarországon az első vízmércéket a 18. században állították fel, Budán pedig 1823-ban kezdték el feljegyezni az aktuális vízállásokat. A 19. század közepén már 57 vízmérce szolgáltatott adatokat, jelenleg pedig több száz ilyen van már szerte az országban. Magyarországon 114 védelmi szakasz van, ezekhez tartozik egy vagy több mértékadó vízmérce, és

az ezeken mért vízállás alapján lehet elrendelni vagy megszüntethetni az árvízvédelmi készültséget.

Eddig logikus, de ha az ember végigböngészi a jelenleg is hatályos, az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendeletben található táblázatot, fel fog neki tűnni, hogy a vízmércék úgynevezett „0” pontja nem ugyanaz. Ahogy azt a Kard blog is összefoglalta, ennek oka az, hogy a vízmércék „0” pontját valamikor kijelölték az addig mért legalacsonyabb vízálláshoz képest – a Dunán például az 1834. évi kisvízszint magasságához adták meg –, és bár azóta változott a folyómeder mélysége, az újrakalibrálás túl sok erőforrást venne igénybe, úgyhogy nem csinálják.

Így aztán továbbra is a szűk kétszáz évvel ezelőtt megállapított érték az irányadó, és emiatt van az, hogy míg a 2013-as nagy árvíznél Budapesten 891 centiméter volt a legmagasabb mért vízállás, addig onnan nem messze, Nagymaroson csak 751. És az is, hogy egy adott vízmércénél negatív, pontosabban nullpont alatti vízállást is lehet mérni, hiszen a mért érték nem azt mutatja, hogy hány centire van a vízfelszín a medertől, hanem azt, hogy hogyan viszonyul a nullponthoz.

Ez elég zavarosan hangzik, de van két dolog, ami mégis egységessé és általánosan értelmezhetővé teszi:

• Ahogy az Budapest mértékadó vízmércéjénél is látszik, a nullpontot hivatalosan a Balti-tenger (kronstadti) közepes vízszintjéhez viszonyított tengerszint feletti magasság értékével szokták rögzíteni, ami a Vigadó téri mércénél 94,97 méter;
• A vízmércéknél a legnagyobb vízszint mellett a legkisebb vízszintet is feltüntetik, a vízállást pedig nemcsak centiméterben, hanem a két érték közötti különbség százalékában is meg szokták adni a vízállásjelentésekben.

Ebből a kettőből utóbbi a fontosabb, mert a százalékos érték dinamikusan változik a legkisebb és a legmagasabb vízszinttel, és az átlagember, akinek nyilván fogalma sincs az egyes vízmércék nullpontjáról, ebből sokkal pontosabb képet kaphat arról, hogy milyen is az aktuális vízállás valahol. Ha valakit elkezdett érdekelni a vízállás, az nézegetheti az Országos Vízjelző Szolgálat grafikonját, az Országos Vízügyi Szolgálat országos vízmércelistáját, vagy bekapcsolhatja a Kossuth Rádiót, ahol 2018 óta megint van vízállásjelentés.

Mit jelentenek a különféle fokozatok?

Most, hogy ezzel megvagyunk, rá is térhetünk az árvízvédelmi készültség fokozataira, amit innentől már gyerekjáték lesz megérteni. Ahogy az a vízügy honlapján látható, jelenleg 28 védelmi szakaszon van érvényben árvízvédekezési fokozat, ide kattintva pedig gátőrjárások szerint is látható, hogy hol hányadik fokozat van érvényben. Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló rendelet fentebb emlegetett táblázatában a mértékadó vízmércék mellett ott van az is, hogy hány centinél (pontosabban az arról szóló előrejelzésnél) kell elrendelni az egyes fokozatokat.

Ez ugye mindenhol más érték, de ha idáig eljutott a cikkben, ezen már nyilván ön sem lepődik meg. Így már csak az a kérdés, hogy pontosan mit takarnak az egyes fokozatok, amit a rendelet részletesen taglal. Elsőfokú készültségnél az illetékes védelemvezetőnek be kell járnia a saját szakaszát, és ellenőrizni a védőműveket, valamint 12 órás nappali őrszolgálatot kell bevezetni, és legalább kétszer le kell olvasni a vízállást. A második fokú készültségnél 24 órás őrszolgálat és napi három leolvasás jön, a vízügyi igazgató pedig mozgósíthatja a vízügyi igazgatóság védelmi osztagát.

A harmadik fokú készültségnél már vészőröket kell állítani a védmű kritikus pontjaihoz, a vízállásokat kétóránként jelenteni kell, és előkerülnek a megfigyelést vagy beavatkozást igénylő helyek megjelölésére szolgáló sárga és piros zászlók is. Emellett a védelmi osztagot kötelezően készültségbe kell helyezni, és építik a mobilgátakat, meg rakodják a homokzsákokat, ahogy arról a hétfői közvetítésünkben olvashattak.

Van egy ennél is magasabb készültségi fokozat, a rendkívüli készültség, ezzel az olyan kritikus helyzetekre kell reagálni, mint a töltésszakadás veszélye.