Az Integritás Hatóság szerint az Emmi és az Országos Roma Önkormányzat 1,3 milliárd forint kárt okozott az adófizetőknek

Az Országos Roma Önkormányzat felelőtlen gazdálkodása, valamint az európai uniós támogatási program akkori irányító hatósága, az Emmi hanyagsága okozta a „Híd a munka világába” elnevezésű projekt sikertelenségét.

– állapította meg az Integritás Hatóság csütörtökön lezárult vizsgálata. Az uniós pénzeket érintő korrupció feltárására – az unió és a magyar kormány közti kompromisszum nyomán – létrehozott testület jelentése szerint a felelőtlen gazdálkodás és hanyag tulajdonosi hozzáállás minimum 1,3 milliárd forint kárt okozott a magyar adófizetőknek.

Az Integritás Hatóság hivatalból, bejelentés alapján folytatott le vizsgálatot a TÁMOP-2.4.3.D-3-13/1-2013-0001 azonosítószámú, „Foglalkoztatási Szövetkezet – Híd a munka világába” elnevezésű, eredetileg 4 995 000 000 forint tervezett támogatási összegű projekt sorsával kapcsolatban.

A támogatási kedvezményezettje a projekt idején még Farkas Flórián fideszes politikus által vezetett Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt, a projekt hosszú távú célja pedig a magyarországi foglalkoztatási lehetőségek bővítése lett volna, méghozzá egy, a kiemelten hátrányos helyzetű romák számára létrehozott foglalkoztatási szövetkezeten keresztül.

Az ORÖ azonban autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott pénzt, működő irodahálózat sosem jött létre.

A projekttel kapcsolatban 2015-ben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétévnyi nyomozás után megszüntetett, és ebben a döntésben Polt Péter legfőbb ügyész sem látott kivetnivalót. Az ügyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot folytatott, melynek eredményeképp a projekt jelentős hiányosságait tárta fel, továbbá igazságügyi ajánlást tett.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a projektzárást követően, 2016-ban felmondta a támogatási szerződést és 1,6 milliárd forint visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t. Az ORÖ végül egyedi kormánydöntés alapján a magyar államtól 1,3 milliárd forint speciális (vissza nem térítendő) támogatást kapott, így összesen 300 millió forintot kellett visszafizessen.

Az Integritás Hatóság közleményében leszögezte, hogy vizsgálati eljárásának hatóköre nem terjedt ki „az OLAF, a NAV vagy az ÁSZ által elvégzett vizsgálati, nyomozati, vagy ellenőrzési tevékenységekre”. A korrupcióellenes testület 13 pontban sorolja fel a feltárt problémákat és gyanús pontokat. A legfontosabb megállapítások közé tartozik, hogy

Az azonosított problémák, hiányosságok mélysége és természete miatt a Hatóságban felmerült a gyanú, hogy az ORÖ valóban a projektre akarta-e fordítani a támogatást és ténylegesen szándékában állt-e a projektet megvalósítani.

Az Integritás Hatóság jelentése szerint az ügyben felmerül az Emmi-nek a projekt tervezési és felügyeleti szinten egyaránt megmutatkozó hanyagsága is. Az Emmi-nek ugyanis „már a támogatás odaítélésekor, de legkésőbb részleges kifizetésekor észlelnie kellett volna, hogy a szervezet képességei és kapacitásai nem elengedők ilyen volumenű projekt megvalósítására”. A projekt előkészítése, illetve megvalósítása során tapasztalt kockázatokat, valamint felmerült szabálytalansági körülményeket ráadásul az Emmi vagy egyáltalán nem kezelte, vagy ha tett is lépéseket, azokat megkésve.

A Hatóság szerint az is gyanús, hogy miközben a projekt megvalósításához szükséges saját pénzügyi erőforrással az ORÖ nem rendelkezett, addig a megemelt, maximális támogatási előleg került kiutalásra, biztosítéknyújtásra viszont nem kötelezte az Emmi.

A projekt ütemezése 2015. elején már jelentős elmaradásban volt, így determinálható volt annak sikertelensége, azonban az ÁSZ ekkori folytatott ellenőrzése alapján megfogalmazott figyelmeztetéseket az Emmi nem vette figyelembe, „pedig azok alkalmasak lehettek volna a szabálytalanságok megelőzésére”. Sőt, a tárca semmilyen helyszíni ellenőrzést nem folytatott le, és szabálytalansági eljárást sem indított a NAV nyomozásának megkezdésekor, ami pedig jogszabályon alapuló kötelezettsége lett volna.

A támogatási összeg visszakövetelése során, különös tekintettel a részletfizetési megállapodás megkötésének és annak ütemezésének körülményeire és feltételeire vonatkozóan az irányító hatóság nem tartotta be sem a követelések kezelésére kialakított belső eljárásrendjét, sem pedig a jogszabályban előírt kötelezettségét, a Hatóság szerint az Emmi által alkalmazott eljárás sérthette az egyenlő bánásmód elvét.

A jelentés kifogásolja a támogatási szerződéstől való elállást és a támogatási összeg visszakövetelését is, ezek ugyanis a Hatóság szerint nem voltak arányosak és méltányosak az európai uniós támogatások rendszerében alkalmazott szankciók tekintetében, hiszen a visszakövetelt összeg közel 80 százalékára a magyar kormány speciális támogatást nyújtott, míg a fennmaradó tartozás jelentős részére a projekt keretében megszerzett ingatlanvagyon értékesítése fedezetet nyújtott.

Az Integritás Hatóság jogköréből fakadóan csak ajánlásokat fogalmazhatott meg az irányító hatóság részére. Bíró Ferenc, a testület elnöke az elmúlt években többször is panaszkodott arról, hogy nem tudják ellátni feladatukat, mivel nem rendelkeznek a magas szintű korrupció leleplezéséhez szükséges hatáskörökkel.