Polt Péter: Nem történt bűncselekmény Farkas Flórián roma felzárkóztatási programjában

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azért szüntette meg hét év után a nyomozást az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Híd a munka világába programjának ügyében, mert

„a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem lehetett bűncselekmény elkövetését megállapítani”

– ezt válaszolta Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő azon kérdésére, hogy a hatóságok miért nem nyomoznak tovább az ORÖ felzárkóztatási programját érintő ügyben.

Az egykori fideszes országgyűlési képviselő, Farkas Flórián nevével összeforrt roma felzárkóztatási program miatt még 2015-ben, Hadházy Ákos feljelentése nyomán indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ORÖ-nek elsősorban európai uniós forrásból kellett volna létrehoznia egy országos munkaerő-közvetítő irodahálózatot, amely folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak. Az ORÖ azonban autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott pénzt, működő irodahálózat sosem jött létre. Az eredetileg ötmilliárd forintos, később 1,6 milliárdos költségvetésűre csökkentett program miatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódott.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2016-ban elismerte, hogy visszaélések történtek a projektben, ezért felmondta az uniós támogatási szerződést az ORÖ-vel, és kötelezték a szervezetet a támogatás visszafizetésére. Ebből később 1,3 milliárd forintot átvállalt a kormány, így csak 300 millió forintot kellett visszafizetniük.

A nyomozást december 12-én szüntették meg, a NAV akkor azt közölte, hogy az ügyben nincs nyilvánosságra hozható információ. A határozat ellen egyelőre nem érkezett panasz az ügyészségre. Az uniós pénzeket érintő korrupció feltárására létrehozott Integritás Hatóság elnöke, Biró Ferenc december 15-én azt nyilatkozta, meg fogják keresni az ügyészséget, és ha betekintést nyertek az iratokba, akkor tudnak továbblépni.

Vadai Ágnes december 14-én részletes kérdéssort küldött Polt Péter legfőbb ügyésznek azzal kapcsolatban, hogy pontosan miért, milyen indokok alapján szüntették meg a nyomozást úgy, hogy végül egyetlen gyanúsított ellen sem emeltek vádat.

Nem lehetett határozottan megállapítani, hogy az ORÖ-nek nem állt szándékában a projekt teljesítése

Polt Péter válaszában azt írja, az ORÖ az irodahálózat kialakítása érdekében ingatlanokat vásárolt, azokat felújították, bútorokat és informatikai eszközöket vettek, emellett jelezték a projekt késedelmét is, és módosították az előírt határidőket „a projekt végrehajtása érdekében”. Ezért

„nem lehetett, egyértelmű, határozott következtetést levonni arra, hogy az ORÖ képviseletében eljáró, valamint a projekt végrehajtásáért felelős gyanúsítottaknak eleve nem állt szándékában” a projektcélok megvalósítása.

Ezért – teszi hozzá – nem lehetett minden kétséget kizáróan bizonyítani az ingatlanok, bútorok és informatikai eszközökre kifizetett eszközök „céltól eltérő” felhasználását sem.

Ahogy Polt Péter szerint az sem volt bizonyítható, hogy a projekt keretein belül foglalkoztatott gazdasági referens „érdemi munkavégzés” nélkül kapott volna fizetést. Polt ebben a kérdésben arra hivatkozik, nem volt egyértelműen cáfolható az ORÖ hatáskörben eljáró gyanúsított védekezése, miszerint nem tudja, elvégezte-e a foglalkoztatott a rá bízott feladatokat, mert „nem az ő feladata volt ellenőrizni”. Emellett az is problémát jelentett, hogy a megbízási szerződések elnagyoltak voltak, a részfeladatok pedig nem voltak elég részletesen kifejtve, ezért lehetetlen volt megállapítani, hogy „valójában milyen módon kellett volna a mentoroknak az űrlapok adatait rögzíteni, feldolgozni, ez milyen mennyiségű és értékű munkát takart”.

Figyelembe vették az OLAF jelentését, de az se volt elég a vádemeléshez

Polt szerint a nyomozó hatóság hiába vette figyelembe és vizsgálta meg alaposan az OLAF jelentésében foglaltakat, azok „– az egyéb bizonyítékokkal együtt – a személyre szóló megalapozott gyanú közléséhez elegendőek voltak, azonban a rendelkezésre álló adatok – a gyanúsítottak védekezésére is figyelemmel – a vádemeléshez szükséges bizonyosság szintjét nem érték el”.

Vadai Ágnes arra is rákérdezett, indul-e eljárás azért, mert a kormány 1,3 milliárd forintot átvállalt az ORÖ-nek az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányában keletkezett 1,6 milliárd forintos visszafizetési kötelezettségéből. Polt erre azt válaszolta:

„Önmagában az a tény, hogy a Kormány az ORÖ-nek az EMMI részére történő visszafizetési kötelezettségéből átvállalt 1,3 milliárd forintot, büntetőeljárás megindítására – bűncselekmény gyanúja hiányában – nem ad alapot.”

Farkas Flórián nem vett részt a projekt végrehajtásában

Bár az érintett időszakban Farkas Flórián volt az ORÖ elnöke, ő nem volt a gyanúsítottak között. Polt indoklásában azt írja, azért, mert hiába ő írta alá a szerződéseket, „a projekt végrehajtásában nem vett részt”. Mint írja, a projekt megvalósításáért a projektmenedzser felelt, akinek a feladatai megvalósításához szükséges szerződéseket nem Farkas, hanem az általa megbízott hivatalvezető írta alá.

„A teljesítési igazolásokat, a kifizetési kérelmeket, a beszámolókat a projektmenedzser, a változásbejelentéseket, a támogatási szerződés módosításait a hivatalvezető írta alá.

A gyanúsítottak vallomásukban nem hivatkoztak arra, hogy Farkas Flóriántól a projekthez kapcsolódóan bármiféle utasítást kaptak volna, Farkas Flórián személyét, szerepét érintő nyilatkozatot nem tettek.

A kihallgatott tanúk vallomása alapján sem merült fel olyan adat, mely szerint Farkas Flórián a projekt végrehajtásában – az egyes szerződések aláírásán túl – érdemben közreműködött volna.”