Orbán Viktor 2050-ig szóló tervet vázolt fel Tusványoson, amit vagány, nemzeti érzelmű fiatalok valósítanak meg

Jövőre is lesz Tusványos: Németh Zsolt bejelentette, hogy az 2025. július 22-27. között lesz.

Ezzel pedig vége lett az ideinek.

„Azt nem tudom, hogy meghallgatja-e a feleségem a beszédemet, de meg szokta ígérni” – mondta a közönség kérdésére Orbán Viktor.

Arról is kérdezték a miniszterelnököt, hogy mit szólt a párizsi olimpia pénteki megnyitóünnepségéhez. Orbán higgadtságot javasolt. „Ne sértsük meg a franciákat akkor se, ha mi sértve éreztük magunkat attól, amit láttunk”. Már csak azért sem szeretné megsérteni a franciákat, mert még számos ponton lesznek a szövetségeseink, és Macron elnök közelebb áll a nemzeti gondolathoz szerinte, mint azt gondolnánk. „Minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy megmutassa magát. Hát ezt láttuk” – mondta az olimpiai megnyitóról.

Több mint hatvan kérdést kapott Orbán Viktor a közönségből, ezekből Németh Zsolt ezeket válogatta ki?

• Meddig bírja még? Lassan úgy tűnik, Európa megtébolyodik, ön marad az egyetlen normális vezető.
• A felesége meg szokta-e hallgatni az előadásait?
• A párizsi olimpia sokszínűségéről mi a véleménye?

Németh Zsolt szerint Orbán Viktor a békemisszió során hosszú utakat tett meg. „A hosszú repülőutak jót tesznek a miniszterelnök úrnak. Ilyenkor születnek meg a nagy gondolatok” – tette hozzá. A fideszes képviselő azt is mondta, hogy Orbán Viktor valójában egyre fiatalabb lesz, és a tusványosi fesztiválon sokan másik is fiatalodtak az elmúlt években.

Ha megvan a magyar nagystratégia, azt milyen politikával lehet sikerre vinni? – tette fel Orbán. Ehhez az kell, hogy pontosan tudjuk, milyenek vagyunk. A magyarok sokszínűek szerinte, de azért a magyarok személyes szabadságot befelé is építeni kell. „A magyarnak a rend nem önérték, hanem a szabadsághoz szükséges állapot”, mondta.

Orbán szerint ezt a nagystrarégiát biztosan fogják támadni kívülről, meg fogják azt kérdőjelezni, de „ezt a küzdelmet vállalni kell”. De mivel ez 20-25 éves folyamat, „nem mi fogjuk befejezni, hanem leginkább a mai 20-as, 30-as években járó fiatalok”, mondta. De köztük is lesznek az egyik oldalon a liberális, latte avokádós, öntetszelgős politikusok lesznek akkor is az egyik oldalon, a másikon meg a nemzeti érzelmű vagány fiatalok. A toborzást most kell elkezdni, „a mi táborunk csak trombitaszóra jön majd elő”. „Nemzeti érzelmű, bátor fiatalokat kell” ezért már most keresniük, mondta Orbán, ezzel pedig vége lett a beszédének.

A szuverenitásvédelem része az is Orbán szerint, hogy nem asszimilálódunk, nem tagozódunk be, hanem a saját utunkat járjuk.

A nagy stratégiának nem szabad Kis-Magyarországból kiindulnia, a világban élő összes magyart magába kell foglalnia. Azt ígérte, hogy belátható időn belül az összes magyaroknak járó támogatást, például a családtámogatást kiterjesztik a magyarok lakta területekre az országhatárokon kívül is. Pontos dátumot nem ígért.

Mi a nagy stratégia teste? – a szilárd és rugalmas magyar társadalom. Orbán szerint 2035-re demográfiai értelemben Magyarországnak önfenntartónak kell lennie, nem lehet szó migrációról. 2025-ben a gyerekek után járó adókedvezményt ehhez meg kell duplázni, folyamatosan zsilipelni kell azokat az embereket Nyugat-Európából, akik keresztény országban akarnak lenni. A társadalomank középosztálybelinek kell lennie, a családoknak rendelkeznie kell vagyonnal. A magyar falurendszert meg kell tartani, városi szolgáltatásoknak kell a falvakban is lenniük.

A magyar stratégia kulcseleme a konnektivitás. Nem engedjük magunkat bezárni a keleti és nyugati világgazdaságba, mindkettővel kapcsolatban kell maradni Orbán szerint. Az ígérte, nem szállunk be a kelet elleni háborúba, technikai, kereskedelmi blokkosodásba, hanem önálló utat fogunk járni.

A nemzeti szuverenitásban fontos a miniszterelnök szerint, hogy minden szektornak legyenek saját bajnokai, és alatta versenyképes középvállalkozások. Arról beszélt, hogy 2010-ben 3 ezer kkv volt, most 15 ezer. A miniszterelnök szerint szélesíteni kell az egyéni vállalkozók körét is. Azt ígérte, nagy programot indítanak a kis- és középvállalkozásoknak, ha béke lesz.

Ha világrendszerváltás van, annak szüksége van megfelelő stratégiára, és kell egy magyar nagystratégia, mondta Orbán. Szerinte kis stratégiáik eddig is voltak, általában 2030-ig tartók. De ez egy világrendszerváltáskor nem elég, szükség van egy nagy stratégiára, egy hosszabb időtávra.

„Van-e ilyen magyar nagy stratégia a fiókban? Megvolnánk, ez a válasz”, mondta. A magyar kormányban van politikai igazgató (aki Orbán Balázs), akinek feladata, hogy ezt kidolgozza. Külön európai minisztériumot is létrehoztak, amivel tanyát vertek Brüsszelben. Van a kormány körül pár intézmény, ami puha hatalom építésében segít.

De még nincs jó állapotban ez a nagystratégia, mert annak nyelvezete túlságosan értelmiségi. Pedig a kormánypártok előnye szerinte épp az, hogy egyszerűen beszélnek az emberekhez, „ugyanis az emberek csak akkor védenek meg egy tervet, ha látják, hogy az nekik jó”. Kell még jó fél év, hogy ez a stratégia érthető legyen.

Ötszáz évvel ezelőtt Európa nyertese, Magyarország vesztese volt a változásnak. Ebben az időszakban kinyílt egy új gazdasági tér a nagy földrajzi felfedezésekkel, és ebben mi nem tudtunk részesülni, mondta Orbán. A magyar hanyatlás szimbóluma Mohács.

Tisztázni kell, hogy ez a nagy változás veszély-e, folytatta. Orbán úgy látja, hogy ez inkább lehetőség. Az a kérdés, hogy megvannak-e a peremfeltételei az önálló nemzeti politikának. Míg az amerikaiak állandóan pedzegetik, hogy ki kéne lépnünk az unióból, Kínának előny, hogy tagjai vagyunk.

Orbán úgy látja: az Európai Unió nyugati része nem tér már vissza a nemzetállami formához. Az unió elvesztette a háborút, az USA-ra magára hagyja, és az unió nem tudja finanszírozni Ukrajna további hitelezését és újraépítését.

„Az Európai Uniónak meg kell fizetnie a háborús kaland árát. Ez az ár magas lesz.”

A miniszterelnök szerint az uniós vezetés kénytelen lesz elfogadni, hogy a szövetség keleti országai önálló külpolitikát folytatnak.

Mi az európai válasz a világrendszerváltásra? – tette fel a kérdést Orbán. Az első lehetőség a skanzen: az USA alá betagolódva alárendelt szerepben marad Európa. A második lehetőség: stratégia autonómia, be kell nevezni a világváltás rendszerébe. Mégiscsak 400 millió emberről beszélünk, mondta Orbán. Ebben például meg kell teremteni az európai önellátást, ami nem fog menni atomenergia nélkül, újra kell teremteni a tőkevonzó képességet, nagy infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, erős katonai szövetségre, hadiiparra, háború után új kiegyezést kell kötni Oroszországgal, és „az uniónak mint önálló politikai projektnek fel kell adni magát”. Ukrajna ebben a konstrukcióban nem lehet se uniós, se NATO-tag.

Intellektuális bátorságra van szükség Orbán Viktor szerint. A magyarok sorsa azon dől el, hogy értjük-e, mi történik a világban. „Véleményem szerint új világ jön” – jelentette ki a magyar kormányfő. Olyan változás jön, amire 500 éve nem volt példa, és amire még a miniszterelnök sem számított.

A nyugati világ most nem belülről kapott kihívást, mint az elmúlt évszázadokban. Orbán szerint Ázsiából kiindulva teljesen átalakul a világrendszer, és a következő évtizedekben, évszázadokban Ázsia lesz a világ meghatározó központja. Ázsia oldalán van már most a demográfiai, a technológiai előny, de több ott a tőke, a pénz, ott vannak a legnagyobb vállalatok, kutatóintézetek és tőzsdék.

Az a kérdés Orbán szerint, hogy a folyamat visszafordítható-e. Ő úgy látja, 2001-ben lett visszafordíthatatlan és megállíthatatlan, amikor Kínát felvette a nyugat a WTO-ba.

Arról is beszélt, hogy Trump azon dolgozik, hogy erre a helyzetre megtalálja a választ erre a folyamatra. Trump kísérlete az USA utolsó lehetősége, hogy a világelsőséget megőrizze. Ha most Donald Trump nyert, és utána kétszer az alelnökét választják elnöknek, akkor 12 év alatt már véghez lehet vinni a nemzetstratégiát.

Orbán utolsó tizedik pontja arról szól, hogyan váltak a nyugati értékek bumeránggá. Kiderült szerinte ugyanis, hogy amiket ők univerzális értéknek gondoltak, azokat számos országban visszautasítják. Az is kiderült, hogy a modern fejlettség nem kizárólag nyugati, hiszen modernizálódnak az arabok, törökök, Kína is.

A miniszterelnök szerint Putyin legnagyobb fegyvere, soft powerje, hogy nyugaton LMBTQ-propaganda van, mert ettől ők még népszerűbbek, vonzóbban lettek.

Amikor Közép-Európáról és Nyugat-Európáról beszélünk, nem pusztán véleménykülönbség van szó, hanem két különböző mentalitásról, két különböző érvelésről, folytatta Orbán Viktor.

A nemzetállam minket stratégiai realizmusra kényszerít, a posztnemzeti gondolat nem ismeri a nemzeti nagyságot. Drámai politikai következménye van a posztnemzeti gondolatnak: megjelenik az elitizmus és populizmus problémája. „Az elitek elítélik a népet, amiért a jobboldal irányába sodródik.” A nép meg válaszul azzal gyanúsítja az elitet, hogy nem azzal foglalkozik, ami neki fontos. Az elitek és az emberek nem tudnak megállapodni egymással egy együttműködésről, az elit nem akarja képviselni az embereket, a nép pedig nincs képviselve.

Brüsszel továbbra is egy liberális oligarchia megszállása alatt van a miniszterelnök szerint. Brüsszelben visszatért a 3T, a tiltot, a tűrt, a támogatott. „Mi a tiltott kategóriába tartozunk, a hazai ellenfeleink a támogatott kategóriába tartoznak”. Különösen az Európai Néppárthoz csatlakozó Tisza Párt van ez utóbbiban Orbán szerint.

Ha megpróbáljuk megérteni, hogy jött létre a nyugati „posztnemzeti” gondolkodás, akkor az 1960-as évekig kell visszamenni: akkor volt a szexuális forradalom és diáklázadások, ezek annak a kifejezései voltak, hogy az egyén szabadabb lesz, ha megszabadul mindenféle kollektívától, de azóta Orbán szerint kiderült, hogy az egyén csak közösségekben válhat naggyá. A miniszterelnök szerint nyugaton már nem vágynak közös célokra.

A nagyság célja viszont: el kell ismerni, hogy vannak a világon dolgok, amik nagyobbak nálad, és el kell arra szánnod magad, hogy ezeket szolgáld. Ezek Isten, család, haza. Ha ezek helyett az ember önmagára fókuszál, akkor „amit kapsz, nem a nagyság lesz, hanem a nagyképűség”. Bekövetkezett a nagyképűség helyzete most nyugaton, amit ő ürességnek érez, ami meg agresszivitást szül. Így aztán „megjelent az agresszív törpe mint új embertípus”.

Az Európai Unió célja a nemzet meghaladása, mondta Orbán Viktor. Azt szeretnék Brüsszelben, hogy a hatáskörök, az országok szuverenitása az uniós központba szálljon. A miniszterelnök szerint a brüsszeliek fejében a nemzet egy történelmi, átmeneti intézmény, és Európa nyugati fele már egy posztnemzeti állapotban van.

„Itt van elásva a kutya, ami miatt nem tudunk egy malomban őrölni Nyugat-Európával” – állapította meg Orbán. Hasonló csata zajlik szeinte az USA-ban is a republikánusok és demokraták között. Donald Trump az amerikai népet a posztnemzeti állapotból szeretné visszavezetni a nemzetállami állapotba. Ezért olyan óriási a tétje az amerikai választásnak a magyar kormányfő szerint, és ezért akarják börötnbe zárni vagy megölni Trumpot. „Ami történt, nem biztos, hogy az utolsó kísérlet volt” – utalt arra, hogy pár hete rálőttek a volt amerikai elnökre.

Azt is mondta Orbán, hogy pénteken telefonon beszélt Donald Trumppal, aki azt kérte, hogy tolmácsolja a résztvevőknek az ő szívből jövő üdvözletét.

Orbán szerint az igazi feladat nekünk, hogy a háború fényében megpróbáljuk újra megérteni a nyugatot, mert a mi szempontunkból azt irracionálisnak látjuk. De mi van akkor, ha csak mi nem értjük a logikájukat? – kérdezte Orbán.

Az ő megfejtése: a mi felfogásunk szerint nemzetállamokból áll Közép-Európa, amik szuverének, van közös értékrendje, közös erkölcsi követelményei. Orbán szerint a nemzetállamoknak van biblikus alapja, hiszen a teremtés rendjéhez tartozik, hiszen azt lehet olvasni, hogy nem csak a személyek, hanem a nemzetek is meg lesznek ítélve a végítéletkor. Közben a nyugat azt gondolja, ezek már nem léteznek, tagadják, hogy létezik közös kultúra. Ebben a felfogásban nincs közerkölcs, „ha látták a pénteki olimpiai megnyitót, akkor ezt bárki láthatta”, és meg akarnak szabadulni a nemzet alapját adó etnikai homogenitástól. A miniszterelnök szerint százezer számra engednek be idegen embereket.

A nyugat a II. világháborúban 57 millió bennszülött európai embert vesztett el Orbán szerint, és ha az ő gyerekeik, unokáig meglennének, Európának ma nem lenne demográfiai problémája, mondta.

Orbán világpolitikai elemzésének következő pontja a nyugat szellemi magánya. A nyugati ideológiából Orbán szerint sokan már nem kérnek. Törökország, Irán, Kína, Észak-Korea és a muszlim világ is partnerre talált Oroszországban.

A háború felfedte azt a tényt is a miniszterelnök szerint, hogy a világ legnagyobb problémája a nyugat gyengesége és szétesése. Oroszország a népeségéhez képest túl nagy, „ráadásul hiperracionális vezetés alatt áll”. Érthetőnek és kiszámíthatónak tartja Orbán, amit Oroszország csinál, az érdekeiket védik. Ezzel szemben „a Nyugat nem vezetett, viselkedése nem racionális”, és nem tudja kezelni azt a helyzetet, hogy két Nap lett az égen, az USA mellett megjelent Kína is.

Tavalyhoz képest idén elmaradtak az ellentüntetők Orbán Viktor tusványosi beszédéről. Ez annak is köszönhető, hogy, mint azt a helyszínt biztosítóktól megtudtuk, szigorúbb a biztonsági ellenőrzés idén. Elméletileg át sem tudnának jutni a lehetséges ellentüntetők az ellenőrzőpontokon – ebből összesen négy van.

Korábban a Transtelex írt arról, hogy tiltakozó akciót szerveznek erdélyi magyar fiatalok a 33. Tusványos szombati napjára, hogy a kultúra átpolitizálása ellen tüntessenek.

Tavaly ilyenkor román nacionalista ellentüntetők érkeztek Orbán Viktor beszédére transzparensekkel és román zászlókkal. A tüntetők jóval a beszéd előtt itt voltak, zászlókkal várták már az érkező Orbán konvoját is. Az ellentüntetők az egész beszéd alatt jelen voltak, kisebb dulakodás is kialakult – az Orbán beszédről hazafelé tartók pedig székely himnuszt énekeltek nekik válaszul.

Orbán azért mondana most pár „keresetlen” szót a lengyelekről: „a lengyelek a legszemforgatóbb és legálságosabb politikát csinálják Európában”: morálisan kioktatnak minket, kritizálnak az oroszokkal fenntartott kapcsolatokért, közben áttételesen ugyan, de vásárolnak az oroszoktól gázt.

A miniszterelnök szerint „a békemisszió azt is sürgeti, hogy Európa folytasson végre önálló politikát”.

„Oroszország más, mint aminek láttuk, és más, mint aminek láttatták velünk. Oroszország gazdasági életképessége kiemelkedő” – folytatta Orbán Viktor. Az uniós szankciók szerinte nem működnek a valóságban, hiába ígérték ezt Brüsszelben. „Mindenkinek van egy terve, amíg szájon nem vágják” – idézte Mike Tysont. Mire értette ezt? Oroszország alkalmazkodott a szankciókhoz a 2014-es krími válság óta, és felkészültek arra, hogy önállóan is tudjanak működni. Orbán hamisnak tartja, hogy Oroszország neosztálinista autokrácia lenne. Ő azt tapasztalta, hogy nagy technikai, gazdasági és társadalmi rugalmasságot mutat az ország.

„Az európai politika összeomlott. Európa feladta saját érdekeinek védelmét. Európa nem tesz mást, mint az USA demokrata párti külpolitikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is.” A szankciók versenyképtelenné tették az unió gazdaságát, és ezzel behódoltak az USA-nak szerinte.

Az európai politika azért is omlott össze, mert korábban az unió központja a Párizs-Berlin-tengely volt. A háború óta azonban megkerülhetővé vált ez az erőközpont, és a London-Varsó-Kijev-tengely lett a meghatározó. A hatalmi centrumok megváltoztatása nem új gondolat Orbán szerint, „ez egy régi lengyel terv”.

Lengyelország úgy akart kiszabadulni a németek és oroszok nyomásából Orbán szerint, hogy behívta az amerikaiakat, az USA európai támaszpontja lett. Lengyelország ezért a stratégiáért adta fel a francia-német-tengelyt elfogadó V4-stratégiát is.

Másodszor: eddig ahhoz voltunk szokva, hogy az USA Kínát deklarálta a legfőbb kihívónak, most mégis azt látjuk, hogy Oroszország ellen vív proxyháborút, mondta Orbán. Felmerül a kérdés: mitől észszerű dolog két ekkora államot egy ellenséges táborba összeterelni?

Harmadszor: Ukrajna ereje, ellenállóképessége minden várakozást meghalad. 1991 óta ezt az országot elhagyta 11 millió ember, oligarchák uralták, korrupció az egekben, az állam lényegében nem működött, most mégis sikeres, példátlanul erős ellenállást mutat, Ukrajna valójában egy erős ország. De mitől? – tette fel a kérdést a miniszterelnök.

Szerinte Ukrajna eddig ütkőzónának látta magát, az egy „hervasztó lelkiállapot”, most viszont felvillant a nyugathoz tartozás perspektívája. Új küldetése: a nyugat keleti határőr vidéke legyen. Létezésének értelme és fontossága a saját és a világ szemében megnőtt, ez cselekvő állapotba hozta, amit mi, nem ukránok agresszív követelőzésnek látunk, az valójában az ukránok igénye, hogy hivatalosan is ismerjék el nemzetközileg az ő hivatásukat. Ez az erő, ami példátlan ellenállást okoz náluk.

„A háború a mi piros bogyónk” – a Mátrixból hozott példát Orbán Viktor. Két golyó között lehet választani, és ha a piros bogyót nyeljük le, leereszkedhetünk a valóságba.

A háború elvisz minket egy magaslesre, és onnan egy teljesen más, eddig nem ismert perspektívát ad, folytatta a miniszterelnök. Egy új közegben és letisztult erőtérben találjuk magunkat szerinte. Ebben a közegben pedig elvesztik az erejüket a médiatorzítások, a politikusok taktikai füllentései és az összeesküvés-elméletek is. Marad a pőre valóság.

De mi a valóság?

A háborúban brutális vesztességeket szenvednek el a felek. Ennek ellenére nem akarnak kiegyezni. Miért? Egyrészt mert mindketten azt hiszik, hogy győzhetnek. Másrészt mindkettő felet fűti a saját maga valós vagy vélt valósága. Ukrajna önvédelemben van, és függetlenségi háborút vív. Oroszország szerint súlyos NATO-fejlesztések történtek Ukrajnában, és nem akarnak NATO-csapatokat, NATO-fegyvereket látni az orosz-ukrán határon. „Mindenkinek van valamilyen valósága” – véli Orbán Viktor. Mivel egyik fél sem fogja feladni a háborút, egyenes út vezet az eszkalációhoz. Békét ezért csak kívülről lehet hozni.

Azért tartja vállalhatónak a kísérletet arra, hogy ezekről a felsorolt témákról beszéljen, mert „kellő szerénységgel, de emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy mégiscsak mi vagyunk a leghosszabb ideje kormányon lévő kormány Európában”, ő pedig a leghosszabban kormányon lévő miniszterelnök.

Hogy valóban megértette-e, mi zajlik a világban, az majd a beszéde végén kiderül, mondta.

Mai előadásának témája mégsem a békemisszió, mondta Orbán. Három nagy téma van ma az asztalon szerinte:

1. háború, pontosabban a háborúnak nem várt mellékkövetkezménye. A háború ugyanis felfedi azt a valóságot, amiben élünk, ez pedig nem volt látható, leírható eddig, de a háborús rakéták villanó fényénél azzá vélt.
2. Mi lesz a háború után? Új világ jön, vagy a régi folytatódik?
3. Ha pedig új világ lesz, arra hogy kell Magyarországnak felkészülnie?

A békemisszió kezdete óta az amerikai és orosz külügyminiszter beszélt egymással, Zelenszkij felhívta Trumpot, az ukrán külügyminiszter elutazott Pekingbe, folytatta Orbán Viktor. Az erjedés megkezdődött, Európa háborúpárti politikája elmozdult a békepártiság felé, tette hozzá.

Az ukránoknak már leesett a tantusz Orbán szerint, most már csak európainak kellene észhez térniük, amíg nem késő. Szerinte Trump majd békét teremt. Ha meg nem a republikánusok vezetőjét választják az elnöknek az USA-ban, baj lesz.

„Bukarestből nem, de azért, hogy ne unatkozzunk, Brüsszelből kaptunk demarsot: elítélték a békemissziót” – mondta Orbán, aki emlékeztetné az embereket arra, hogy az unió alapszerződésében az áll: az unió célja a béke. „Brüsszel azt is sérelmezi, hogy háborúpárti politikának nevezzük azt, amit csinálnak, szerintük a béke érdekében támogatják a háborút. Nekünk erről eszünkbe jut Lenin, aki azt mondta, a kommunizmus végével elhal az állam. Ahogy Lenin tézisét sem értettük, úgy most a brüsszelieket sem értjük az üléseken”.

Orbán Viktor megosztotta az első jó hírt a közönséggel. Az idei érkezését nem kísérte „akkora hűhó”, mint tavaly, és nem kapott diplomáciai demarsot sem Bukerestből. Arról is beszámolt a miniszterelnök, hogy pénteken a román miniszterelnökkel tárgyalt. A tavalyi találkozójuk egy szép barátság kezdete volt szerinte, az idei megbeszélés után azt mondhatja, hogy „haladunk.” Románia schengeni tagságáról és egy Magyarországot és Romániát összekötő gyorsvasútról is egyeztettek, tette hozzá.

Orbán Viktor nem szorul különösebb bemutatásra Németh Zsolt szerint, aki nem csak ötször választást nyert miniszterelnök, de „egy magyar államférfi is.”