Orbán Viktor: Én ismerem az oroszokat. Ők mások, mint mi

Sűrű hét áll Orbán Viktor mögött: először Kijevbe, majd Moszkvába látogatott el, ahonnan Pekingbe, majd Washingtonba utazott. A magyar miniszterelnök által csak „békemissziónak” nevezett körút sűrű menetrendjébe egy interjú is belefért a német Bild lappal. Ebben Orbán Viktor arról beszélt, az orosz–ukrán konfliktus nem a fronton, hanem a tárgyalóasztalnál fog megoldódni, Európa háborús politikát folytat, az oroszokat pedig csak ő ismeri igazán.

„A következő hónapokban a fronton rosszabbodni fognak a dolgok” – indokolta a lapnak, hogy miért pont most látogatta meg a konfliktusban érintett feleket. „Több fegyver van, és az oroszok elszántabbak. Az összecsapások intenzitása, a halálos áldozatok száma ezért brutálisabb lesz, mint az elmúlt hét hónapban”. Ezért szerinte most van itt az ideje, hogy „a háborús politikáról a béke politikájára” térjünk át.

Orbán hangsúlyozta, hogy az ő célja a béke és a tűzszünet, ezért csak közvetítőként lép fel, nem vitatkozik arról, hogy „kinek van igaza, és kinek nincs”.

A magyar miniszterelnök szerint „a fronton nincs megoldás erre a konfliktusra”, mert bár Vlagyimir Putyinnak és Volodimir Zelenszkijnek is határozott elképzelése van arról, hogyan nyerhetnek, ő nehezen tudja elképzelni, hogy Oroszország elveszíti ezt a háborút, hiszen sokkal nagyobb erőforrásokkal rendelkezik mind az embereket, mind a felszerelést és a haditechnikát tekintve. „Oroszország legyőzése olyan gondolat, amit nehéz elképzelni” – mondta.

Ezért azt üzeni Moszkvának és Kijevnek: „Emberek, mi, a világ békét akarunk, hagyjátok abba egymás gyilkolását! Kezdjünk el tárgyalni! Vagy legalább értsük meg, hogy nincs megoldás a fronton!”

„Még ha a két vezető ellenzi is a gyors tűzszünetet, alapvetően mindenki tudja, hogy jobb lenne, ha holnap reggel nem halnának meg oroszok vagy ukránok” – mondta Orbán, aki szerint Putyin is „véget akar vetni a öldöklésnek”.

A Bild újságírójának felvetésére, hogy az ukrán katonák a véres harcok ellenére azért nem akarnak tárgyalóasztalhoz ülni, mert attól félnek, hogy az egyezkedés vége az lenne, hogy az oroszok még közelebb kerülnének hozzájuk, „a házukhoz, a feleségükhöz, az anyjukhoz”, Orbán azt válaszolta: „Jól értem, németként próbálta elmagyarázni nekem, hogy mit jelent az oroszok közelében élni? Ne felejtse el, hogy Budapesten vagyunk. Senki sem oktathatja ki a magyarokat Oroszországról.”

„Nagyon kevés ember van a világon, aki többet tud Oroszországról, mint a magyarok és különösen a miniszterelnökük.

Én ismerem az oroszokat. Ők mások, mint mi. Más a történelmük, más a kultúrájuk, más az ösztönük és a hozzáállásuk. Másképp értelmezik a szabadságot, és másképp a nemzeti szuverenitást” – mondta.

Orbán most Donald Trumpban bízik, aki szerinte szintén „a béke embere” (arról, hogy az amerikai elnökjelölt mennyire az vagy nem az, ebben a cikkben írtunk részletesen). A magyar miniszterelnök szerint jót tenne a világpolitikának, ha visszatérne a Fehér Házba Trump, ezért nagyon bízik a győzelmében.

Bár Orbán az interjúban Oroszországot visszafogottan bírálta, Európával már nem bánt annyira kesztyűs kézzel. „Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de Európának is háborús politikája van”. Szerinte az uniónak el kellene szakadnia az Egyesült Államoktól, és önálló politikát kellene folytatnia, a két háborús fél fő áldozata ugyanis „az európai gazdaság és az európai lakosság”.

Orbán az interjú végén megjegyezte, nem számít, ki és milyen keményen kritizálja, ő folytatja.

Az interjú német leiratát itt lehet elolvasni, a teljes, angol nyelvű beszélgetést pedig itt lehet meghallgatni:

A magyar kormány július 1-én vette át fél évre a tagállami Tanács soros elnökségét. Pár nappal később Orbán Viktor Ukrajnába, majd Oroszországba és Kínába látogatott, miközben több alkalommal posztolt az utakról képeket az elnökségi logóval. Moszkvában Vlagyimir Putyin arról beszélt a találkozójuk utáni sajtótájékoztatójukon, hogy szerinte Orbán az uniós elnökség képviseletében járt ott, amit a magyar kormányfő nem cáfolt. Ezután Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy a Tanács soros elnökének nincs külügyi jogköre, ezért Orbán nem képviselhette az EU-t Moszkvában. Sajtóértesülések szerint tagállami kérésre az uniós tagállamok EU-hoz rendelt állandó képviselői szerdai ülésükön eszmecserét folytatnak a magyar „békemisszió” és az elnökség összemosásáról.