Perzselő aszfaltpuszta Budapest legújabb, máris műemlék lifestyle hotelja körül

„A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, ahol a közönség a közép-európai régióban elsőként tapasztalhatja meg a híres »Kimpton-életérzést«”

– áll a Bem téren a Radetzky-laktanya műemlék épülete helyén felhúzott szálloda bemutatkozó oldalán.

A hotelbe egyelőre még csak bekukkantani lehet az utcáról, és a belső dizájn valóban elég extravagánsnak tűnik. De milyen „Kimpton-életérzést” tapasztal meg majd a vendég, ha kilép az impozáns szállodakapun a Bem térre? Ahhoz, hogy át tudjon sétálni a Bem tér parkjához, át kell kelnie egy közepesen forgalmas közúton, ami egyébként le van zárva az autóforgalom elől, csak ezt senki nem tudja, vagy nem akarja tudni. Ha átkelt, csak át kell oldalaznia a parkoló autók között, és már ott is van a zöldben.

Az eredeti tervek, az úgynevezett Duna-Buda koncepció szerint természetesen nem így lett volna. A Bem teret úgy akarták átépíteni, hogy a szálloda előtt kényelmes sétálóutca legyen, és az egész környék elviselhetetlen forgalma valamelyest csökkenjen. A tervek máig megvannak a fiókban, de a megvalósításukra nincs pénz, az átépítés lehetősége elúszott. Visszaépült minden, ahogy volt, nyoma sincs annak a szellős, gyalogos köztérnek, amit konkrétan még maga a szálloda és irodaház a saját oldalán is mutat.

Az elúszott lehetőség helyén létrejött „ideiglenes” állapotot először Szele Andrással, a Mobilissimus közlekedéstervező iroda mobilitási szakértőjével és Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével, majd Őrsi Gergely II. kerületi polgármesterrel szemléztük.

Startpontunk a Kandó Kálmán utca–Bem József utca kereszteződése, ahol a Kandó Kálmán utca vonalában egy passzázs töri át az új épülettömböt, így nyújtva összeköttetést a túloldali Henger utcával. De csak nappal, mert este a két szélén álló üvegfal kapuit bezárják. Mivel a Bem az egyik legforgalmasabb utca a környéken, a Kandó Kálmán utca felől egy keskeny új zebrát is fel kellett festeni.

Mivel a zebránál nincs lámpa, az átkelés kissé esetleges: vagy megáll az út végén világító zöld jelzés elérésére koncentráló sofőr a kocsival, vagy nem. Szerencsére többségében igen, de kódolva van a baleset esélye. Pláne, ha a most még félig üres irodaházat belakják, és tömegek indulnak ebédelni a közeli menzára vagy az irodaház kereskedelmi egységeibe.

Ez a veszély egyelőre nem fenyeget, mert egyelőre mindössze egyetlen árva élelmiszerbolt költözött be az épületbe kereskedelmi egységként, valamint az építő cég irodái és a Külügyminisztérium közelségét kihasználó külképviseleti irodák találhatók még benne. A légkondicionált, fotocellás ajtókkal ellátott passzázs ennek megfelelően nappal is kong az ürességtől, de legalább jó erős, parfümös illat terjeng.

A passzázs Bem utcai bejáratánál ég a napmelegtől a mobil virágláda sarja, a terjengős, sivár homokszínű térkő alulról is hevíti a növényt és az arra tévedő embert. Árnyékot a dézsás növények legfeljebb egy macska méretű lénynek képesek adni, fa, sövény, egyéb zöld nincs, csak a térkő. Pedig a passzázs előtti fél kézilabdapályányi területre Szele András szerint legalább valamilyen növényzet elfért volna.

A fahelyzet amúgy is siralmas volt a Bem utcában, aminek az irodaház felőli oldala izzik a nyári délutánokon odatűző naptól. A helyzet egy csöppet sem javult az építkezés után, a parkoló autók visszakerültek, fa, zöld semmi. Szele András szerint ha már így alakult, a „forró” parkolók visszahelyezésével párhuzamosan legalább a Bem utca árnyékosabb oldaláról elvehették volna a parkolósávot és kibővíthették volna a járdát. Ott amúgy is nagyobb az élet, mindenféle bolt, pékség, kávézó sorjázik. Az irodaház mélygarázsában úgyis rengeteg új parkolóhely jött létre, amiből az eredeti tervek szerint a környékbeli lakosok ötvenet kedvezményesen használhattak volna.

Bardóczi Sándor adja meg a magyarázatot a szomorú fahelyzetre: a Bem utca irodaház felőli oldalán legalább ötféle közművezeték húzódik. Ahhoz, hogy egy újonnan ültetett fa ne lógjon bele a törvény által meghatározott védőtávolságba, milliárdos költséggel ki kellett volna váltani (arrébb kellett volna költöztetni) a gáz, áram, kommunikációs, és egyéb vezetékeket. Erre az önkormányzatnak nincs pénze, és nincs eszköze arra se, hogy kicsikarja az építtető-beruházótól.

A kerületi önkormányzat örül, hogy legalább a járdafelújítást meg a Kandó Kálmán utca újraaszfaltozását ki tudta énekelni az egyébként védett állami státuszban levő beruházótól, a projekt ugyanis 2020-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás lett – tudtuk meg Őrsi Gergelytől. A polgármester szerint egyelőre a parkolókhoz sem akarnak hozzányúlni, mert egyfelől még nem látni, mi lesz a mélygarázs férőhely-felajánlásával, másfelől a lakosság háborog, ha csökken a parkolóhelyek száma.

Arra a kérdésre, hogy általános lakossági felmérés alapján van szükség a parkolókra, vagy inkább ingerült autósok betelefonálása szerint, Őrsi azt válaszolta, hogy az építkezés kezdete óta folyamatosan érkeznek a lakossági hívások, de egy felmérést is megérne a helyzet. A Bem utca zöldítésén és az új zebra lámpásításán még gondolkoznak, a parkolóhiányt pedig az ősztől azzal csökkentenék az egész kerületben, hogy éves BKK-bérlettel motiválnák azokat a lakosokat, akik nem igényelnek olcsó, éves parkolási engedélyt az autójukra.

Továbbhaladunk a Bem tér felé, egészen a szállodáig. A sarkon a gyalogosátkelő jó minőségben visszaépült, a hotel Bem téri főhomlokzata előtt viszont a gyalogos sétány helyett ismét aszfaltút húzódik. Igaz, a Fekete Sas utcai behajtás korlátozva van egy „Csak célforgalom” táblával, de erre az autósok magasan tesznek, és sokan errefelé húznak át a téren. Szele András szerint ez a portál inkább egy külvárosi szállodához illik.

A szálloda közterület-használati díjat fizet, aminek fejében hatalmas fehér vázákkal nagy területeket kerítettek el a Bem téri járdából. Az első napokban akkorát, hogy a gyalogosok az úttestre kényszerültek, de mára a vázakordon visszahúzódott egy métert. Az egykori Radetzky-laktanyából egyedül a homlokzat maradt meg eredetiben. Az épületet ugyanis az úgynevezett faszádista koncepció alapján építették, azaz a megmaradó Bem téri (tégla) főhomlokzat mögötti szerkezetet teljesen lebontották és vasbetonból húztak fel egy újat. Ehhez pedig egy acélszerkezettel meg kellett támasztani a lecsupaszított falat az építkezés alatt.

Valószínűleg a műemlék jellegű főhomlokzat miatt kapta vissza a szálloda épülettömbje a műemléki védettséget, amit 2024 májusában vezetett fel az épület földhivatali tulajdoni lapjára a kormányhivatal. A műemléki védettség egyébként 2018-ban illant el hirtelen, amikor Wáberer György akkori fuvarozási ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott cége megszerezte az épület tulajdonjogát. Mindenesetre az építkezés befejezése után most ismét védettség alatt áll a szálloda régi homlokzati téglafallal függönyzött új vasbetonszerkezete, amivel jó eséllyel a világ legfiatalabb műemléke cím büszke tulajdonosa is lehet.

A szálloda előtti járdán csodák csodájára hat szép, lombos hársfa áll. A titok nyitja, hogy ezek nagy része korábban is itt állt, az építkezés során sikerült megóvni őket. A szálloda előtti közút másik felére visszaköltözött a Bubi-állomás, és természetesen visszajöttek a parkolóhelyek is. Pedig ha már a célforgalom előtt nyitva maradt az út, tökéletes lehetőség lett volna a főváros egyik első, dedikált carsharing parkolóval ellátott mobilitási állomásának létrehozására.

Bardóczi Sándor kicsit ráncolta a homlokát a Bem téri pótolt nagy méretű hársfák miatt is, reméli, hogy megmaradnak. A főtájépítész szerint a klímaváltozás miatt hiány van megfelelő várostűrő fákból Európában, a nagy magyarországi faiskolákat is lerabolják a külföldi nagyvárosok, ha lehet is kapni, nagyon drágán. Budapestre pedig nem érdemes túl déli vagy nagyon északi klímán nevelkedett csemetéket vásárolni, mert nem fogják bírni. Ugyanez igaz a túl nagy méretűekre is, a fiatalabb fák jobban képesek alkalmazkodni az új helyükhöz.

A Bem tér parki részét, ha nem is teljesen az eredeti tervek szerint, de a lehetőségekhez képest jó minőségben hozták helyre, ebben egyetért a kerület és a főváros. Van jó gyep, cserje, fák, és öntözéshez szükséges öntözőrendszer. Hogy mikor lesz az egész tér az eredeti tervek szerint forgalomcsillapítva, zöldítve és átépítve? Erre senki nem tud most válaszolni, legfeljebb annyit, hogy ha egyszer lesz majd rá pénz. Őrsi Gergely szerint

szívesen pályáznának a térrel a főváros Egészséges utcák programjában, de a kiírás szerint ott csak utcák átépítésével lehet jelentkezni, terekével nem.

A szálloda előtti tér másik oldalán, a Bambi presszó előtti kereszteződésben is új az aszfaltozás. Laikus szemmel nézve inkább egy óriási aszfalttengert látunk négy helyett egy zebrával, amin gyakran nagy sebességgel haladnak át az autók a jelentős gyalogosforgalom ellenére. Szele András szerint itt, és lejjebb, a Fekete Sas–Henger utca kereszteződésében is létjogosultsága lenne egy mediterrán jellegű, süllyesztett középszigetes, körforgalmas, bokrokkal zöldített, csillapított kereszteződésnek.

A kerület szerint azonban ez nincs így. A nagy aszfaltterületre az önkormányzat városüzemeltetési cége szerint a belátható és biztonságos kanyarodás miatt van szükség, és itt is szükség volt a lakosság nyomása miatt az összes parkoló megtartására. E szerint a sarkokra legfeljebb csak kicsi növényeket helyezhettek volna, mert a nagyobb eltakarta volna a megfelelő kilátást. A járda pedig azért nem kaphatott mindenhol térkövet, mert a leszivárgó víz gondot okozott volna az épületek rosszul szigetelt lábazatánál.

Míg a kereszteződésben álldogálunk, több autó is áthajt a csak célforgalomnak megnyitott, szálloda előtti útszakaszon. A kerület szerint az áthaladó autók száma még nem kritikus, ha majd dugóban állnak és odapufognak a gyalogosok, teraszon üldögélők orra alá, érdemes lesz elgondolkodni fizikai akadály kialakításán is. De panasz egyelőre erre még nem érkezett, ha a forgalom nagysága majd indokolja, közbelépnek.

A Fekete Sas utcába kanyarodva folytatjuk az épülettömb körbejárását. Az utca itt is kétoldalt parkolókkal szegélyezett, de csak az új szálloda-irodaház oldala sivár, a másik oldalon valahogy jól megvannak a fák. Az önkormányzat növényes dézsákkal próbálja oldani a helyzetet, Szele András szerint a legegyszerűbb megoldást választva. Bardóczi szerint azonban itt is ugyanaz a közműhelyzet, mint a Bem utcában, ezért irtó nagy pénz lenne fásítani. Szele azt sem érti, hogy a két mélygarázslejárat mellett minek jelöltek ki még az utcán is parkolóhelyeket, erre a kerületi önkormányzattól az ismert válasz jön: amíg nem tudni, mi lesz a mélygarázs-felajánlással, nem nyúlnak a parkolókhoz.

Utolsó pontunk az irodaház tömbjét átszelő passzázs másik kijárata a Henger utcával szemben. A kijárat üvegkapuja itt is nagyrészt parkoló autókra néz, a gyalogos átkelőhely a jobb sarokba szorult. Az átkelő azonban nem kapott zebrát, és mint megtudom, egyelőre nem is fog, mert túl közel lenne a Bem téri zebrához. A kerület a forgalom alakulásához mérten itt is gondolkodik abban, hogy akár egy középszigetes megoldással segítse a kereszteződésben a gyalogosok közlekedését, de egyelőre szerintük nincs még akkora mozgás a környéken, hogy szükség lenne erre.

Összefoglalva: az elmúlt néhány évben fenekestül felforgatták a környéket, hogy egy új, presztízsértékű szálloda és irodaház épüljön, aminek a minősége a falakig tart. Az épületet övező közterületekre nem jutott a kreativitásból. A tömböt három oldalról továbbra is parkolók szegélyezik, összesen egy fával lett több mintegy 500 méternyi járdaszakaszon, a járdák továbbra is sivárak. A passzázs jó ötlet volt, ám az üvegfal levágja a közterületről, és mindkét oldalán kényelmetlen, oldalra szorított gyalogátkelőre fut ki. Így nem tudja igazán ellátni összekötő funkcióját, inkább belső zárvány marad. Az eredeti, forgalomcsillapítással számoló tervek a fiókban maradtak. A forgalom maradt, sőt várhatóan nőni fog az irodaház megtelésével és a szálloda beindulásával.

Arra csak ígéret van, hogy a forgalom alakulásával majd belenyúlnak a közlekedési rendbe. Ahogy arra is, hogy ha lesz pénz, akkor átalakítják a teret. Ahogy Szele András fogalmazott: az új tömb köztéri kialakításánál gondolkodásnak semmi nyoma nem látszik. Legalább annyit megtehettek volna a szereplők, hogy megpróbálnak valamit, és legfeljebb nem megy, de szerinte erre se volt törekvés.

Jövőre több mint duplájára nő az irodaház forgalma

Kerestük az irodaház-üzemeltető céget, hogyan alakul a helyiségek bérbeadása, mikor telik meg az irodaház és fut fel teljesen a forgalom. Mint a Market Asset Management közölte, az irodaház az idei év végéig körülbelül 40 százalék körüli kihasználtsággal üzemel, de a jövő év végére már közel 100 százalékos telítettséget várnak. Idén naponta átlagosan 100-200 autó használja a teremgarázst, teljes kihasználtság esetén ez a szám napi 200-300 gépjárműre emelkedik majd. A gyalogosforgalom idén naponta 200–500 fő között mozog, de amikor az irodaház teljes kapacitással működik majd, várhatóan napi 1000-1500 főre nő.

A cég szerint a gépjárműforgalom az irodaház használatából adódóan napközben egyenletesen oszlik el, mivel az érkezések és távozások időpontjai változatosak, a kiváló tömegközlekedési lehetőségek miatt pedig nem számítanak túlzott autós forgalomra.

Mint kiderült, az irodaház eddigi szerződött bérlői között szerepel a CIB Bank, a Miele Experience Center, valamint a Kantin, amelyek nyitása a következő hetekben, nyár végéig várható. Jelenleg szerződéses viszonyban állnak még egy külképviselettel, és két további külképviselettel folytatnak tárgyalásokat.

Érdekelt az is, hogy méltónak találják-e a szálloda portálja előtti térséget az öt csillaghoz, de későbbre ígértek választ. Amint megérkezik, frissítjük cikkünket.

2020-ban nagy port kavart a Bem téri volt Radetzky-laktanya, a későbbi MDF-székház bontása. Nyomon követtük a vitát, majd utolsó pillanatban sikerült bejutni a félig lebontott épületbe is, hogy megörökítsük a nagy múltú ház utolsó napjait. Akkor határoztuk el, hogy a helyén épülő szálloda-irodaház komplexum megszületését is nyomon követjük, ezért szerkezetkész állapotában is bejártuk.

A Bem téri egykori Radetzky-laktanya épületének története az elmúlt 180 év alatt számos érdekes kanyart vett. Eredetileg gabonatárolónak épült 1840-ben. 1897-ben átalakították kaszárnyává, amit gróf Radetzky tábornagyról neveztek el. Az első világháborúban hadikórház működött benne. A második világháborúban a Gestapo, később a nyilasok Halálfejes Légiója, majd a háború után az ÁVH, végül a Munkásőrség költözött be a házba.

A volt laktanya az 1956-os forradalom jelentős helyszíne volt, majd néhány évtized múlva, 1990 után az MDF székháza lett. A párt 2000 környékén adott túl rajta, finanszírozási problémák miatt. A folyamatosan romló állagú épületet 2006-ban ideiglenes műemlékvédelmi oltalom alá helyezték, majd 2011-ben műemlékké nyilvánították. 2016-ban a szlovákok Demján Sándoraként emlegetett milliárdos, Ivan Chrenko sokemeletes üvegmonstrumot álmodott ide, de nem jött össze neki.

2018-ban egy magyar ingatlanbefektető cég szerezte meg az épületet. A cég mögött Wáberer György akkori fuvarozási ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott és Scheer Sándor, a Market vezérigazgatója állt. Ebben az évben hirtelen a műemléki védettség is tovaillant. Sőt, a beruházás 2020-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás lett, így a tulajdonos innentől szinte akadálytalanul valósíthatja meg elképzeléseit. Ennek ellenére az első tervekhez képest visszafogottabb verzió készült, megtartották például az eredeti, Dunára néző főhomlokzatot. Az irodaépület elkészült, a szálloda a terv szerint 2024 nyarán nyit.