A köztársasági elnököt lezugügyvédező Karácsony fő célja, hogy öt évvel tovább éljenek a budapestiek

Karácsony Gergely főpolgármester a budapesti Trafóban tartotta meg szombaton délelőtt programbeszédét a közelgő önkormányzati választások előtt. Az újrázni kívánó Karácsony fő célja, hogy a budapesti polgárok átlagéletkora öt évvel növekedjen, és e cél köré szervezné várospolitikai intézkedéseit is. A főpolgármester beszédének végén arra tért ki, hogy azt szeretné, hogyha a macskamentával azonosítanák a Karácsony-féle városvezetést.

Mielőtt a főpolgármester belevágott volna kampánybeszédébe, Barabás Richárd alpolgármester ragadott mikrofont, és felidézte, hogy a legutóbbi, február 10-i kampányeseményük nem kapott elég nagy publicitást, mert azon a hétvégén mondott le Novák Katalin köztársasági elnök. Barabás szerint a mostani köztársasági elnök, Sulyok Tamás is lemondhatna korábbi földügyletekben játszott szerepe miatt.

A színpadra szólított Karácsony is maradt még ennél a témánál. Azt mondta, egy kicsit izgul, nehogy most is lemondjon valaki. „Volt egy plagizáló, egy pártkatona, egy pedofil bűnözőket mentegető, most pedig van egy zugügyvéd” – sorolta a Sólyom László utáni köztársasági elnököket, akik szerinte a magyar közélet mély válságát is szimbolizálják. Azt mondta, talán jogi értelemben elévülhettek a bűneik, de politikai és erkölcsi értelemben lemoshatatlanok.

Karácsony arra készül, hogy a IV. köztársaságot építik fel, de addig a szabad városoknak is van dolguk. Szerinte a társadalmi koalícióépítés megkezdődött, ő nemcsak pártok jelöltje, hanem idősek, fiatalok és szakszervezetek is beálltak mögé szövetségesként.

A főpolgármester azt mondta, hogy ő nem akart úgy indulni a választáson, hogy „folytatjuk”, mérlegre tette elmúlt öt évét, ami szerinte Budapest legnehezebb öt éve volt a globális krízisek miatt, megemlítette a Covidot, a háborút és az energiaszegénységet.

„Nincs nagyobb hiba, mint amikor leegyszerűsítő válaszokat adunk bonyolult kérdésekre” – mondta Karácsony, miután felhozta, hogy kutatások szerint az emberek félelmeik által hoznak döntéseket, de ő valódi válaszokat akar kínálni az aggodalmakra. Ezután kezdte programismertetését. (Hogy öt évvel ezelőtti programjából, mit valósított meg a főpolgármester, azt ebben a cikkben foglaltuk össze.)

„Ez az én programom, hogy összességében öt évvel tovább éljünk”

– mondta, mert Budapesten a várható élettartam öt évvel elmarad más európai nagyvárosokétól. Hogy ez változzon, minden intézkedésük azt célozza, hogy jobb legyen az életminőség, javuljon az egészségügyi helyzet, és növekedjen a várható élettartam.

Szerinte nagyon nagy szakadékok vannak a városon belül is. Azok, akik mondjuk a II. kerület zöldövezetében élnek, és nem nélkülöznek, azoknak olyan életkilátásuk van, mint a skandináv országok lakóinak, de egyes pesti kerületekben a betegségek, a zaj, a rossz levegő vagy az egzisztenciális bizonytalanság miatt olyan, mintha Észak-Afrika lenne. Karácsony viszont azt szeretné, hogy mindenkinek jusson a napos oldalból.

A főpolgármester egy kutatást idézve azt mondta, hogy minden negyedik magyar haláleset megelőzhető lenne, és amíg az állami egészségügy ezen nem tud változtatni, addig egy önkormányzat is sokat tehet például a járóbeteg-ellátásban. Karácsony felhozta a főváros szűrőbuszprogramját is, amivel a leggyakoribb haláloknak számító daganatos betegségek korai felismerését segítették. Ezután a kormánynak is üzent, azt mondta, a júniusi 9-i választások után bevasalják azt a 23 milliárd forintot, ami még nem érkezett meg az egészségügyi ellátásra az 50 milliárd forintos megállapodásból.

Karácsony szerint a nagyon súlyos lakhatási válság is a várható élettartam ellen dolgozik, egyrészt, mert a város lakosainak húsz százaléka energiaszegénységben, rossz minőségű lakókörnyezetben él, ami eleve nem jó az egészségnek, másrészt a magas ingatlanárak miatt egyre többen élnek az agglomerációban, de az ingázás káros, életminőséget rontó hatásai Budapesten is lecsapódnak.

A főpolgármester azt szeretné, ha „újra menő dolog lenne beköltözni, olyan közlekedés, kultúra, zöldfelület legyen, hogy újra itt akarjunk élni”. Szerinte az nem jó, hogy sokan kiköltöznek, aztán egy-két-három autóval járnak vissza.

A kiköltözést a főváros is tudja lassítani. Karácsony azt mondta, a rendszerváltozás nagy tévedése volt, hogy a lakáspiacon az önkormányzatnak és az államnak nincs szerepe. Az ingatlanárak meredek növekedésének az is az egyik oka, hogy kicsi a közösségi tulajdonban lévő lakásszektor. Ezt szeretnék majd bővíteni, akár úgy is, hogy az önkormányzat közvetítőként lép fel a lakást kiadók és bérlők között. Szerinte most a két fél között nagy a bizalmatlanság, sok is így az üresen álló lakás, de egy mindkét szereplőnek megbízható partner ezen tud változtatni.

A lakhatási válsággal szorosan összefügg a hajléktalanság kérdése is, ennek enyhítésére egy 7,4 milliárd forintos lakhatási támogatást akarnak majd indítani.

Szintén kapcsolódnak a lakhatással azok a belső fővárosi területek, ahol új városrészeket lehetne még kialakítani. Példaként a Rákosrendezőt vagy mini-Dubajt hozta. „Itt van egy borzasztó veszély, hogy elcsesszük ezt a várost. Ez egy államközi szerződésnek álcázott lopás, Garancsi elvtárs már be is jegyezte oda a projektjét” – mondta Karácsony, aki szerint az ipari, vasúti rozsdaövezeteket nem magánbefektetőknek kell adni, hanem zöld, kompakt városrészeket kéne kialakítani. Ezekkel lenne esélye Budapestnek újra elérni a kétmilliós lakosságszámot, és fékezni a kiköltözést, ingázást.

„A zöld politikusok megkapják, hogy hippik, nem a hétköznapi emberek hétköznapi problémáival foglalkoznak, pedig annál földhözragadtabb kérdések nincsenek, hogy legyen hol lakni, jó levegőt szívjunk, legyen mit inni” – mondta Karácsony, aki ezután rátért a víziközművek katasztrofális állapotára és az ivóvízre. Szerinte az ő hatására döntött úgy a kormány, hogy a nem lakossági célú felhasználók magasabb árat fizessenek az ivóvízért.

Karácsony ezután kivetítette azt a ábrát, amivel szerinte mindig provokálja a kormánybarát sajtót. Ezen azt mutatta be, hogy főpolgármestersége alatt mennyivel csökkentek a torlódások. Szerinte ezzel a szmog is csökkent, ami nagyon sunyi dolog, mert úgy öl, hogy nem látható a légszennyezés. Ezután egy másik nagy kibocsátó szektorra, az épületekre tért át. 2,5 milliárd forintos alapot jelentett be panel- és társasházak felújítására, míg 1 milliárdot az energiaszegénység felszámolására költenek, ettől is azt várják, hogy jobb lesz a levegő.

„Sokan azzal vádolnak, hogy öncélúan keresem a konfrontációt a kormánnyal, ez nem így van. Mi megcsináltuk azt, amit 30 év alatt meg kellett volna már csinálni. Most Budapest az egyedüli nagyváros, ami elfogadja a megye- és országbérleteket. Debrecenben vagy Kaposváron nem lehet utazni ezzel a bérlettel, csak az idegenszívű, magyartalan főváros és Karácsony fogadja el ezeket a bérleteket. Ha egy ilyen döntéssel csökkenteni tudjuk az átmenő forgalmat, akkor azért bárkivel, Lázárral is meg kell állapodni, és a jövőben is meg fogok” – mondta, és arról is beszélt, hogy a főváros a pénzénél van, mert olyan sokan vettek ilyen bérletet, hiába mondta azt sok szakértő, hogy veszteséges ez a konstrukció.

A főpolgármester a troli- és villamoshálózat fejlesztésére 100 milliárd forintot szán, azt akarják, hogy a nagyobb lakótelepeket, mint például a Havannát vagy a Gloriettet kötött pályán is el lehessen érni.

„Természetesen nem igaz, hogy autósüldöző vagyok” – mondta Karácsony, majd felidézte, hogy a fővárosi közgyűlés minden tagja megszavazta azt, hogy 2030-ra az összes út 20 százaléka történjen csak autóval. Beszélt arról is, hogy növelni kell a forgalomcsillapított területeket is, és ahol nincs átmenő forgalom, ott több 30 km/h-s zónát jelölnének ki, mert az ilyen tempónál történő ütközéseknél a túlélés esélye is jóval nagyobb.

Karácsony újra megígérte, hogy elkezdődik a Városháza Park kialakítása, de egyébként az egész városban jobban kell adaptálódni a klímaváltozáshoz, árnyékra van szükség, belvárosi területeken is fákat kell ültetni, még akkor is, ha ezek nagyon költséges megoldások – mondta. Céljuk egy klímabarát alsó rakpart kialakítása is.

Árvízi védekezésre 32,5 milliárd forintot irányoztak elő, Újpesten és a Római-parton van erre szükség, utóbbinál hangsúlyozta Karácsony, hogy a Király út–Nánási úton vonalon fognak védekezni, nem a parton, idős fákat kivágva, azért, hogy Fidesz-közeli ingatlanok értékét növeljék.

Ambiciózus célként a Nagykörút élhetővé tétele is előkerült, olyan zöld, élettel teli zónát akarnak ott kialakítani, mint amilyen például a Bartók Béla úton vagy a Margit körúton van már. A Lánchíd hídfőjénél található Széchenyi térre pedig sétálózónát képzelnek.

Karácsony végezetül arról beszélt, hogy szeretné, ha a macskamentával azonosítanák. A macskamenta nevű növénnyel most az Andrássy úton lehet találkozni, ez tölti ki a fák közötti zöldfelületet. „Tarlós oda műfüvet rakatott le, ami a rossz kormányzás szimbóluma. Csak mélyítette a problémát, mert a fák berohadtak a műfű alatt” – mondta Karácsony. Már az ő városvezetése végzett ott talajcserét – ezt a nagy mennyiségű kutyapiszok is indokolta – a Főkert, és ezután ültettek oda macskamentát.

„Van két tulajdonsága, gyönyörű és elképesztően ellenálló. Olyan ellenálló, mint ez a város, ami annyiszor volt ostromolva, annyi mindent megélt évszázadok alatt. Mégis virágzó, ellenálló város. Budapest legyen a mi kis köztársaságunk, a, közös otthonunk, olyan város, ahol jobb élni, és tovább is lehet élni, legalább öt évvel” – zárta beszédét Karácsony, aki szeretné magát még öt évre kipróbálni, egy olyan időszakban, ahol nem válságok, hanem kiszámítható feltételek között dolgozhatna.

Karácsony Gergely hétfőn a Telex élő választási műsorának vendége volt, a vele készült beszélgetést itt tudják megnézni: