A fideszes többségű parlamenti bizottság alaposan kivizsgálta a „baloldal brüsszeli politikai akcióit”

2024. május 13. – 22:27

Másolás

Vágólapra másolva

A hétfői parlamenti ülésen a fideszes Tessely Zoltán ismertette, mire jutott a kormánypárti többségű európai ügyek bizottsága, ami „a baloldal magyar érdekkel szembeni brüsszeli politikai akcióit” vizsgálta. A vizsgálatot Deutsch Tamás, a Fidesz EP-listavezetője kezdeményezte még márciusban. Az volt a céljuk, hogy feltárják, „a baloldal EP-képviselőinek tevékenysége miképp befolyásolta és befolyásolja a Magyarországnak járó európai uniós forrásokhoz való hozzájutást, valamint tevékenységeik mennyiben sérthetik vagy veszélyeztethetik az ország szuverenitását”. A bizottság meghallgatta Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztert és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert.

Tessely Zoltán szerint a jelentés arra jutott, hogy a vizsgált megnyilatkozások és tevékenységek nem tartoznak büntetőjogi szankciók alá, ugyanakkor túlmutatnak a véleménynyilvánítás szabadságán. És itt jön a lényeg: a jelentésben szükségesnek tartják „a Szuverenitásvédelmi Hivatal felkérését eseti vizsgálat lefolytatására és szükség esetén javaslatok megfogalmazására Magyarország szuverenitásának további erősítése érdekében”.

Az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatal a „külföldi beavatkozásra utaló folyamatokat” vizsgálhatja. Hogy mi számít pontosan annak, az is kérdéses, de azt is tágan lehet értelmezni, hogy kit is vizsgálhatna majd ez a hatóság: a „demokratikus vita, az állami társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló dezinformációs tevékenységet” a jogalkotó kénye-kedve szerint értelmezheti majd. Arról, hogy egyáltalán milyen szereplőkre vonatkozik az új törvény (pl. van-e félnivalója a sajtónak), a kormány az új szabály belengetése óta ködösít. Orbán Viktor egyik rádióinterjújában viszont egyértelműen úgy fogalmazott, hogy a sajtó miatt van szükség a szuverenitásvédelmi törvényre.

A DK országgyűlési képviselője, Barkóczi Balázs a jelentés megállapításaira reagálva azt mondta, hogy az ítélet már előbb megszületett, mint hogy a bizottság meghallgatott volna valakit, „efelől kétségeink ne legyenek”. Szerinte a kegyelmi botrány az egész vizsgálatot és a jelentést semmissé tette. Azt mondta, ha majd azt vizsgálják, hogy miért nem jutnak el a magyar emberekhez a nekik valóban járó EU-s támogatások, „akkor majd beszélhetünk”.

A momentumos Cseh Katalin arról beszélt felszólalásában, hogy az uniós pénzeket Orbán Viktor „vette el a magyaroktól, azzal, hogy a Fidesz legfőbb politikája nyíltan a korrupció”. A kórházaknak, iskoláknak, munkahelyeknek járó pénzeket a „fideszes holdudvar tette zsebre”. „Mi ennek a szabad rablásnak vetettünk véget, elzártuk a NER pénzcsapjait, és erre büszkék vagyunk” – tette hozzá. A szintén momentumos Bedő Dávid szerint a jogállamisági mechanizmust nem Magyarország ellen, hanem az ország érdekében harcolták ki. Azért jött létre, hogy megállítsák „az uniós források ellopását”. Azt javasolta a kormánypártoknak, hogy az uszítás és a felelősséghárítás helyett fejezzék be „az uniós pénzek zsebre rakását”, a jogállamiság és a demokrácia leépítését, továbbá helyezzék az ország érdekét a sajátjuk elé.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!