Karácsony az EU-hoz fordul, Vitézy öt pontban háborodik fel a mini-Dubaj miatt

„A budapestiek nem kérnek a mini-Dubajból, nem akarják elherdálni a város aranytartalékát, nem engedik elcsúfítani a városképet, a Rákosrendezőn pedig megfizethető lakásokat és Parkvárost akarnak – és mi érvényt szerzünk az akaratuknak.”

Így kezdi keddi Facebook-posztját Karácsony Gergely főpolgármester (és -jelölt), reagálva arra, hogy az Országgyűlés megszavazta aznap a zuglói mini-Dubajt lehetővé tevő államközi megállapodást. Mint írtuk, ez a szerződés Magyarország kormánya és az Egyesült Arab Emírségek kormánya közötti gazdasági együttműködésről szól. A magyar fél a megállapodásban vállalja, hogy a fejlesztési területet az Emírségek által kijelölt vállalatnak értékesíti, és a projektet nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé minősíti, valamint hogy megvalósítja a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket.

Karácsony a hétvégén lezárult második Budapesti Lakógyűlés eredményeire hivatkozik. 25 ezer válaszoló 90 százalék feletti többsége (minden kérdésben) egyetértett vele, hogy Parkváros legyen mini-Dubaj helyett, nyílt versenyeztetéssel válasszák ki a befektetőt, illetve hogy a világörökségi képbe passzoló épületek épüljenek. „Világos az akarat: nem a milliárdosok luxusának, hanem a budapesti többségnek fejlesztjük ezt a várost” – írja Karácsony.

A főpolgármester emlékezteti Orbán Viktort a saját korábbi mondatára: „amit a budapestiek nem akarnak, az nem lesz”. Ebben persze a mini-Dubaj esetén ő se bízik, és a Fudan Egyetem meghiúsult ferencvárosi campusának példáját hozza fel. Hozzáteszi, a köztársasági elnök nem írhatja alá a törvényt. Karácsony az Emírségek vezetőit is tájékoztatni akarja, hogy „nem engedjük úgy tönkretenni a városunkat, ahogy azt Belgrádban már megtették ugyanezek a befektetők”. Így folytatja:

„Mert lehet, hogy a kormánnyal elüzletelgetnek, de a városvezetés nem partner semmiféle befektető, semmiféle sok ezer milliárdos károkozásában. És mivel ez az államközi szerződés szerintünk súlyosan ellentétes az uniós joggal, az Európai Bizottsághoz fordulok a jogaink érvényesítéséért.”

Vitézy Dávid, az LMP támogatásával a főpolgármester-jelöltségért induló politikus, közlekedési szakember is megemlékezett a szerződés megszavazásáról, öt pontban összefoglalva, mi a baj a tervezett beruházással. Szerinte úgy ad oda az Országgyűlés 130 hektárnyi területet a befektetőknek, hogy „semmit nem ír elő, semmit nem vár el, semmit nem rögzít arról, milyen funkciójú, milyen magasságú városrész épülne oda”. Ehhez kapcsolódik, hogy felmentik a beruházót az építési előírások betartása alól, így a kerületi, fővárosi önkormányzatoknak nem lesz ráhatásuk az épületek méreteire, magasságaira.

Vitézy szerint a szerződésben semmilyen közlekedésfejlesztés befektető általi finanszírozása nincs benne, sem a 3-as villamosé, sem a kisföldalattié, sem a vasúté. Ami mégis benne van, azt „a magyar adófizetők fizetnék”. A reptéri gyorsvasutat is Rákosrendező felé tervezik vezetni, nem a belváros felé. A korábbi tervek pedig számoltak egy 25 hektáros közpark létesítésével itt, ennek nyoma sincs a szerződésben. Így zárul Vitézy szövege:

„Budapest városfejlesztésének múltbeli sikeres történetei mindig a magánérdek és a közérdek együttműködésén, összehangolásán alapultak. Ez a megállapodás csak az arab befektetők magánérdekéről szól – ez így nincs rendben, főpolgármesterként mindent el fogok követni, hogy visszaszerezzem Budapest jogait a város fejlődési irányainak befolyásolására. Ez ugyanis így Budapest aranytartalékának elherdálása, amibe a következő főpolgármester sem törődhet bele – nem is fogok.”

A kormány korábban már aláírta szerződést: ötmilliárd euróból építi fel a Rákosrendezőre tervezett új városrészt az emírségekbeli fejlesztő. Még tavaly novemberben írtunk arról, hogy egy dubaji üzletember már tárgyal a kormánnyal arról, hogy a Mol-toronynál is magasabb felhőkarcolót építsen Rákosrendező környékére.