Megvan az új zsinati elnök Balog Zoltán lemondása után

Egyhangúlag Steinbach József dunántúli püspököt választották meg a reformátusok éves tavaszi zsinatán a zsinat lelkészi elnökének – írja a Református.hu.

Azután, hogy Balog Zoltán, korábbi emberminiszterből lett református vezető a K. Endre kegyelmi ügyében játszott szerepe miatt először nem, aztán február 16-án mégis lemondott lelkészi elnöki posztjáról, ideiglenesen Pásztor Dániel alelnök látta el az elnöki teendőket.

Steinbach József megválasztása mellett Pásztor Dániel tiszáninneni püspök marad a Zsinat lelkészi alelnöke a ciklus végéig. A református egyházban nem volt még példa arra, hogy a négyből a két kisebb egyházkerület adjon csak zsinati vezetőt.

A zsinat határozatában hálát adott „a Mindenható Istennek mindazért, melyet a XV. zsinati ciklus első három évében Balog Zoltán püspök hűséges egyházépítő szolgálata eredményezett.” Mint írják:

„Szerteágazó szolgálatában közéleti szerepvállalása során hibázott, melyet a társadalom egy része, a média elfogult munkatársai és egyházunk igazságot kereső tagjai közül egyesek súlyos kritika alá vettek.”

A zsinat határozata hozzátette, szerintük Balog „Egyházunkért és nemzetünkért végzett jószándéka közéleti szerepvállalásában minden ponton felismerhető.” Kifejtették, hogy a zsinaton is bocsánatot kért Balog Zoltán a közösségtől, de

„A lemondott lelkészi elnökünk személyétől függetlenül is gondok terhelnek bennünket, melyek megoldására az egyház egységében elkötelezzük magunkat.”

Ezért a zsinat arra kéri Balogot, hogy „maradjon meg református egyházunk munkájának végzésében, és Istentől kapott tehetségét, tudását, tapasztalatát továbbra is fordítsa egyházunk javára”.

Balog megmaradása valószínűleg utalhat arra is, hogy Balog Zoltán csak a zsinat lelkészi elnökeként mondott le, püspökként nem: a nála maradt dunamelléki püspöki tisztség erős vezetői poszt az egyházban, ez a második legnagyobb egyházkerület, aminek ráadásul Budapest a székhelye. „Ebben a kerületben Balog jelen maradhat akkor is a közéletben, ha nem ő a zsinat elnöke” – mondta korábban az egyház egy tagja a Telexnek.

A zsinat előtt több egyházi tag is arra kérte Balog Zoltánt, hogy mondjon le püspökként is az egyház érdekében, mert „szégyent hozott annak hírnevére”. Az egyház tíz tagja feljelentette Balogot a zsinati bíróságon is, erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Székfoglaló beszédében Steinbach József arról beszélt, „megrendültünk, megnyugodni, Igére figyelni, imádkozni kell, hadd térjünk magunkhoz, az Úrhoz fordulva, újra egységben, hitben és reménységben szolgálva. Az Úr, adjon nekünk bocsánatot, megújulást, és ezért mindent meg is kell tennünk. Stabilizálni kell, hitelünket visszaadni azoknak, akik csalódtak bennünk”.

„Ugyanakkor kérjük: Ne bántsanak tovább bennünket; hagyjanak minket szolgálni” – tette hozzá.

„Az elmúlt pár hónapról” azt mondta, „a Magyarországi és a Magyar Református Egyház nagy családjában, egységgel és alázattal – még kritikus időkben is – mindent megtettünk azért, hogy a nehéz helyzetben lévők, bántalmazottak, rászorulók ügyét a Jézus Krisztustól tanult szeretettel hordozzuk. Ezt bizonyíthatják sokan, akik szintén kétség nélkül tudják, hogy egyházunkban elfogadhatatlan bármiféle bántalmazás!”

Balog Zoltán elnöksége kapcsán az elmúlt három év „lendületét” emelte ki. „Az utóbbi három év lendülete közvetlenül is érint bennünket. Ezzel kapcsolatos hálaadásunkat csak kiemeli az a tény, hogy ez a hálaadás bűnbánattal teljes” – mondta.

Balogot védi az egyház

A zsinati határozat alapján azonban az egyház a Balogot ért (nemcsak külső, de egyházon belüli) kritikákat a „média által felhangosított” és „pártpolitikai” támadásoknak tekinti, így:

„Alázattal elfogadjuk a Balog Zoltán püspök személyét ért méltányos kritikát, de az utóbbi hónapokban személye elleni méltatlan támadásokat egyházunk nevében a Zsinat az egyházzal szembeni támadásnak tekinti.”

A szerdai zsinat előtt a helyszínen próbáltunk a zsinati tagokkal beszélni a kialakult helyzetről, azonban az látszik, hogy a református egyház jelentősen összezárt Balog körül: nemhogy Balog püspökségének kérdésére, de még Balog erényeire sem mertek válaszolni a zsinat tagjai a sajtókérdésekre.

Amikor február közepén K. Endre kegyelmi ügye miatt Novák Katalin köztársasági elnök lemondott, és távozott a közéletből Varga Judit volt igazságügyi miniszter is, a reflektorok Balog Zoltánra irányultak. Mindenki az ő lemondását várta. Balog az egyház elnökségi tanácsának február 13-i ülése után ezt mondta:

„Az elnökségi tanács, négy püspök, négy főgondnok határozottan arra kért, hogy gondoljam át közéleti szerepvállalásaimat, hogy azok mennyire egyeztethetők össze a zsinat lelkészi elnöki megbízatásommal. Ennek a kérésnek eleget fogok tenni. Ha szükséges, kész vagyok összehívni a zsinat, legfőbb törvényhozó testületünk ülését.”

Balog ekkor, bár bevallotta, hogy maga is támogatta K. Endre kegyelmét, először mégsem mondott le a református egyházban betöltött posztjairól. Maradása végül nagy port kavart a kormány és az egyház köreiben is, ezért a zsinat lelkészi elnöki posztjáról pár nappal később lemondott a volt miniszter. A rendkívüli helyzetben rendkívüli zsinatot azonban nem hívtak össze: helyette Balog országjárásra indult. Volt ideje újra megjelenni hívei előtt is eseményeken, ahol arról beszélt, hogy a kereszténység lényege a megbocsátás. A református egyház pedig közben összezárt a püspök mellett.

A református egyház négy püspöke a zsinat előtt közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy a két kisebb egyházkerület püspökeit, Pásztor Dánielt és Steinbach Józsefet ajánlják a zsinati vezetői pozíciókba. Erős üzenet volt ez a tiszántúli püspöknek, Fekete Károlynak, aki korábban távozásra szólította fel Balog Zoltánt, és aki a belső információk szerint 2021-ben és a mostani zsinaton is esélyes lett volna lelkészi vezetőnek. A négy püspök eredetileg Pásztor Dánielt javasolta elnöknek és Steinbachot helyettesnek: belső információink szerint mindkét püspök lojális Balog Zoltán felé, így az egyház néhány tagja szerint „addig megmarad Balog Zoltán befolyása, amíg ő püspök maradhat”.