Lehet, hogy mi örültünk az áprilisi nyárnak, de a természet összezavarodott

Budai sétánkat a Tabánban kezdjük, ahol egyelőre még nem látszik a csapadékhiány, a kutyafuttatónál szép a fű és az aljnövényzet, de megvárják, amíg a kutyatej elszórja a magját, és csak utána állnak neki a kaszálásnak. Zakar András, a Budapesti Közművek kertészeti divíziójának (Főkert) főigazgatója szerint „lassan már a kaszálás is indokolt lenne, holott ilyenkor még csak tervezni szoktuk május elsejére”. Az árvácskák is kókadnak az ágyásokban, „szinte lehetne már ültetni a helyükre az egynyári növényeket, pedig ezeket mindig május második vagy harmadik hetében szoktunk megcsinálni” – teszi hozzá Zakar András.

Vannak fajok, amik már két hónappal előrébb járnak a fejlődésükben

A fák már megújult lombkoronájukkal tetszelegnek, itt-ott virágzó orgonabokrok mellett sétálunk, meg is beszéljük, mennyire megdöbbentő, hogy korábban az anyák napjához kötöttük a virágzásukat. A Főkert főigazgatója szerint viszont az is látszik, hogy mintha kompenzálni szeretné a természet az áprilisi nyarat, nemcsak az orgona, de más virágok virágzási ideje is elnyúlni látszik, „mintha tudnák, hogy előrerohantak, és most próbálnák lassítani magukat”.

Egyértelműen látszik, hogy egy hónappal előrébb jár a természet, az idei tavasz már februárban elkezdődött az átlagosnál jóval melegebb időjárásnak köszönhetően. De nem csak érzésre van ez így, az Időkép nemrégiben látványos videón mutatta meg a különbséget a tavalyi tavaszhoz képest, amit a webkameráik képeiből válogattak össze:

A természet összezavarodását jelzi, hogy nemcsak az orgona és a bodza nyílik jóval hamarabb, hanem a repce is, sőt már megjelentek az első tiszavirágok is a Tisza középső szakaszán, ami csak júniusban szokott megtörténni.

Nemcsak hazánkban, hanem világszerte is sorra dőlnek a melegrekordok, márciusban már zsinórban 10. hónapja dőlt meg a globális melegrekord, 1,68 fokkal volt melegebb, mint az iparosodás, azaz a fosszilis anyagok ipari mértékű égetése előtt.

„Az, hogy már április első hétvégéjén 28 fok volt, a mi munkánkat rettentően fölborítja, szinte kezelhetetlen időveszteséget okoz. Az ültetési időszakban vagyunk, de már most úgy ki vannak hajtva a fák, hogy maximum két hétig lesz már csak esélyünk elültetni őket, de plusz munkánk is van, mert már öntözni is kell őket” – mondja a Főkert főigazgatója.

„Úgy tűnik, hiába örültünk, hogy sok csapadék volt ősszel és télen, sőt még hó is esett december 23-án. A növényeknek a talajnedvesség pár héttel ezelőttig elég is volt, de most a növekedési időszakban nagy gondot okoz, hogy a felső talajrétegek már teljesen ki vannak száradva.

A legfrissebb aszálytérképek alapján egész Budapest a sárga zónában van, de van olyan dél-pesti kerület, ami a legerősebb, piros zónába tartozik”.

A Főkert főigazgatója szerint

rendszeresen monitorozzák a vízfelhasználásukat, és azt tapasztalják, hogy legalább 20 százalékkal több vizet fogyasztanak locsolásra 2021-hez képest.

A Főkert több módszert is bevet, hogy felkészüljön a szélsőségesebb időjárásra

Ezért is szeretnék elterjeszteni a Pünkösdfürdő parkban és a Vérmezőn már bevált esőkerteket, hogy a lezúduló csapadékot felfogják és tartalékolják a növényeknek. A következő esőkerteket a Gellért-hegyi rózsaligethez és a Városmajorba tervezik. De a vízvisszatartás érdekében például az elmúlt években a mulcsolásos technikát is többet használják. „Abszolút meg tudjuk cáfolni azt a közkeletű tévhitet, hogy a mulcsolással visszatelepednének a levágott növények betegségei, vagy begombásodna, berohadna a föld, nekünk csak jó tapasztalataink vannak, jóval kevesebbet kell öntöznünk ott, ahol mulcsolva van, és ráadásul a gyomlálási feladat is kevesebb”.

Elérünk Zakar András egyik legnagyobb büszkeségéhez, az első magyarországi Miyawaki-erdőhöz. A 2021-ben, 93 évesen meghalt Akira Miyawaki a japánok Bálint gazdája, az ő koncepciója volt, hogy a minierdők segítségével az őshonos flóra akár 20-30 éven belül helyreállítható és önfenntartóvá tehető, ellentétben a természetes ütemben zajló regenerálódással, amely akár évszázadokig is eltarthat – emiatt pedig kiváló városi módszer lehet a klímaváltozás mérsékléséhez, és a sikeres klímaadaptációhoz.

A tabáni, három éve telepített aprócska erdő 40 négyzetméterére 120 darab, egyenként 60-80 centi magas facsemetét ültettek el, köztük barkócaberkenyét, gyertyánt, vadkörtét, kocsánytalan tölgyet, csíkos kecskerágót, egybibés galagonyát és korai juhart. A látvány lenyűgöző, az elmúlt években hatalmas növekedésnek indultak a fák és cserjék, már legalább háromméteres magasságig tömör növényzet látszik, virágzik a kecskerágó, és a gerendákkal körbevett apró erdőhöz csatlakozott egy japánakác is.

Mivel a Miyawaki-koncepció hatékonyságáról még nem volt hazai mérés, ezért ezt a területet az ültetésétől kezdve folyamatosan monitorozza dr. Szabó Veronika, a MATE Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének adjunktusa. „A kutató évente háromszor-négyszer megméri minden fafaj növekményét és a lombfelületét, és

most már ki lehet mondani, hogy itthon is bevált a terv: az alapvetően kedvezőtlen adottságú városi területen a facsemeték a társak közelsége miatt magasabb növekedési sebességre kapcsoltak a fényért és a tápanyagokért való versengésben, igyekeznek túlnőni egymást, így hamar erdőszerűvé vált a terület".

Ebben a mini oázisban több az élet egy négyzetméterre lebontva, mintha csak azt az egyetlen fát ültettük volna el, mint amennyi a távolságok miatt beférne ide” – mondja Zakar András. Tudomása szerint a kutató azt tapasztalta, hogy az itt élő fajok közül a korai juhar és a vénic-szil növekedett a legnagyobbat. „A korai juhar például már öt méternél magasabb, pedig magában állva ennyi idő alatt csak fele ilyen magas lenne. Egyetlen fafaj volt, ami nem eredt meg itt, a tölgy, érdekes lesz megtudni, hogy vajon miért”. Egyébként a Főkert már 15 Miyawaki-erdőt telepített Budapesten, az egész országban pedig már 20 van.

Elérünk a frissen telepített, új közösségi gyümölcsöskerthez, ami a Főkert egyik új „találmánya” a városi biodiverzitás növelésére. A tabáni street workout pálya mellett kezdték el 2020-ban, amikor Budapesten először elültettek öt gyümölcsfát, egy birset és négy almát. Ők kaptak most új társakat a 10 Millió Fa Alapítványnak köszönhetően, akik felajánlottak további 10 gyümölcsfát és 30 gyümölcstermő cserjét, köztük Jonathan almát, nyári Kálmán körtét, besztercei szilvát, egrest és fekete ribizlit. „Most locsoljuk őket, de a Tabáni Civil Egyesület felajánlotta, hogy figyel rá, és jelzik, ha valami probléma van. Ők jeleztek már nekünk korábban is, például amikor valaki barbár módon az egyik almafánknak kitörte a középső ágát” – mondja Zakar András.

A gyümölcsfák különösen jó élőhelyek, számos gerinctelen állat számára nyújtanak fészkelő- és menedékhelyet, virágporuk és nektárjuk táplálja a beporzókat, míg gyümölcseik eleséget kínálnak a madarak számára, és a mi számunkra is. Bár a fák termésére még jó pár évet várni kell, a ribizli már szépen hozza a fürtöket.

Az ökológiai gazdálkodás szakon végzett kertészmérnök, aki tavalyelőtt elvégezte a faápoló és favizsgáló szakképzést is, rámutat pár japán akácfára a Tabán Krisztina körúti felőli részén, „az alja kihajtott, de felül semmi nem történik, aggódom értük. Pedig ezek szép nagy fák, de lehet, hogy nem tudnak már ők sem alkalmazkodni ehhez az időjáráshoz” – mondja.

Elbúcsúzhatunk a bükktől, a nyírfáktól és a fenyőktől parkokban

A tavalyelőtti aszálynak, amikor több, mint két hónapig nem volt nyáron csapadék, az elmondása szerint az lett a következménye, hogy a következő évben nagyon sok idős fa nem hajtott ki a közparkokban.

„A bükkfák és a nyírfák a parkokban elkezdtek pusztulni, sajnos sokat ki is kellett vágni. De nem bírják az ezüst- és a lucfenyők sem, közülük a Margitszigeten és a Hajógyári-szigeten pusztult ki a legtöbb, ezeket ki kellett kivágni, mert megadták magukat a klímaváltozás miatt, de hasonló történt a Gellért-hegyen is.

Egyértelműen látszik, hogy nem bírják már ezt a városi klímát, fájt értük a szívünk, mert jó pár olyan volt köztük, amiket 50-60 évvel ezelőtt ültettek az elődeink, és gyönyörűek voltak korábban. De egész egyszerűen nem hajtottak ki többet, elszáradtak” – mondja.

De hogy mit érdemes a helyükre ültetni, amik nem fognak tönkremenni, azzal már a Főkert javában kísérletezik. Őshonos fákkal szeretnék pótolni őket, például korai juharral, amik a Miyawaki-erdőkben jól érzik magukat, de tapasztalataik szerint bírják a megváltozott klímát az idegenhonos nyugati ostorfák, a júdásfák, a perzsafák, az égerek, a ginkgók és a galagonyák is.

Átmegyünk a Főkert Gellért-hegyi telephelyére, ahol meglepetésemre egy földbe ültetett pálmafa áll az irodánál. Mint kiderül, 2018-ban ültették el, és bár telente óvták a hidegtől, most olyan enyhe volt a tél, hogy anélkül is simán áttelelt. Meg is beszéljük gyorsan, hogy mindketten először hagytuk kint a leandereinket télre a teraszon, amik elvileg mínusz 5 fokig bírják a fagyokat, de annyi éppen hogy csak pár éjszakát volt Budapesten.

A telephelyen Bogádi Imre fogad minket, aki a Gellért-hegyi üzemegység helyettese. Hármasban sétálunk át a főváros harmadik gyümölcsöskertjéhez, amit december közepén a Gellérthegyi Lakók Érdekvédelmi Egyesületével és a 10 millió Fa Alapítvánnyal együtt hozták létre. A Cerka-firka játszótér közelébe a Főkert szakmai irányításával 19 gyümölcsfát és 15 cserjét ültettek el az önkéntesek: többféle almát és körtét, naspolyát, mandulát, kajszibarackot, ribizlit, egrest, málnát, és három fügebokrot is. „Fügét korábban nem ültettünk, de az időjárás felmelegedése miatt most megpróbálkozunk ezzel is” – meséli Bogádi Imre, aki nagyon hálás amiatt, hogy az itteni közösség örökbe fogadta ezeket a gyümölcsfákat, és gondozzák őket. „Erre a lokálpatrióta, zöld gondolkodásra nagy szükségünk lenne mindenhol”.

Az új gyümölcsös mögött pedig feltűnik a Főkert új kísérlete, a szintén a biodiverzitás növelésére szánt holtfa sövény. Zakar András szerint „ez olyan rovarhotel, mint azok a dizájnosak, amiket a parkokba helyeztünk ki, csak sokkal természetesebb. Azért van rá szükségünk, mert a gyümölcsöshöz kellenek a beporzók, de nem csak ők laknak benne”. Mint mondja, „a holtfa sövényben alulra kerülnek a vastagabb ágak, felülre a könnyebbek, vékonyabbak, a tetejére akár nád, akár levágott fű mehet.

Németországban már reklámozzák a lakosságnak, hogy az összegyűjtött faágakat ne égessék el, hanem építsenek belőle ilyen sövényeket, amikben jól el tudnak bújni a kisebb madarak, sünök, gyíkok és rovarok”.

Sajnos a Gellért-hegyen is látunk jó pár kiszáradt lucfenyőt, Bogádi Imre kertészmérnöknek különösen fáj, hogy évtizedes fákat kell majd kivágniuk itt is. De mint kiderül, nemcsak az időjárási körülmények megváltozása okozza a fák pusztulását, hanem a sok behurcolt új kártevő vagy kórokozó is, például a kis farontó lepke, ami tönkre tette az Andrássy úton a kőriseket. „Sokan azt hitték, hogy azért kellett az Andrássy úton nagyon sok fát eltávolítani, mert elszáradtak, pedig ennek a bogárnak a lárvája pusztította el őket, és nincs olyan vegyszer, amivel kiirtható lenne a fából”, mondják. Emiatt 2020 óta már nem is ültetnek kőriseket, a helyükre nyugati ostorfa került, amit nem tud megtámadni ez a bogár, és jól bírja ezt a klímát.

Bogádi szerint „teljesen megváltozott a növényvilág viselkedése, most sokat kell tanulni, kísérletezni és a tapasztalatokat összegezni, hogy mit mivel pótoljunk, mi bírja ki a megváltozó körülményeket. A gyakorlatban mi hasznosítjuk a különböző kutatások eredményeit, nálunk derül ki, hogy mi vált be vagy nem vált be.

Próbálunk felkészülni az eddigi tapasztalataink alapján az évről évre egyre jellemzőbb nagy hőingadozásokra, a hirtelen kialakuló viharokra, a hirtelen, nagy tömegben lehulló csapadékra, jégesőkre. De a klímatudósok előrejelzései szerint még szélsőségesebb lesz az időjárás, és lehetnek még olyan meglepetések, amikre nem lehet felkészülni.”