Bárki szedhet belőle – szaporodnak a gyümölcsösök a budapesti közparkokban

Évtizedek óta látjuk, hogy a növekvő urbanizáció következményeként számos kisebb és nagyobb városból eltűntek a gyümölcsfák, de nemcsak a köztereken, hanem a kiskertekben is egyre kevesebb termő gyümölcsfával találkozunk. Eközben unalomig ismert adat, hogy a magyarok különösen kevés friss gyümölcsöt esznek, az Eurostat legfrissebb felmérése szerint Magyarországon a lakosság 36,3 százaléka nem fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy zöldséget, naponta 1–4 adag zöldséget a lakosság 55 százaléka fogyaszt, de még ez is messze elmarad az ENSZ által javasolt 400 gramm/nap ajánlott beviteli mennyiségtől, naponta legalább 5 adag zöldséget pedig mindössze a lakosság 8,2 százaléka eszik. Hogy mit jelent egy adag, az országonként is változhat, de általában 80-100 grammot értenek rajta.

A KSH adatai szerint a hazai fejenkénti éves gyümölcsfogyasztás az utóbbi 5 évben nagyjából a 45–54 kilogrammos sávban mozgott, ez messze elmarad a 77,3 kg/fő/év körüli uniós átlagtól. A fogyasztás alakulása nagyon erősen függ az áraktól, márpedig az infláció a zöldség- és gyümölcsárakat sem kímélte, az alacsonyabb jövedelmű családok pedig a friss gyümölcsről mondanak le először.

Ezen a helyzeten segíthet kicsit egy új trend, ami nem várt helyről érkezett. Gyümölcsfák korábban is elő-előfordultak a budapesti parkokban, de tudatosan először a Főkert ültetett el öt gyümölcsfát 2021 tavaszán a Tabánba, ott már terem az almafa, tavaly pedig megjelent a birs termése is. Ezután Gazdagréten, a Kaptató sétány kapott néhány cseresznyefát, de Budapest első hivatalos gyümölcsöskertjére 2022 tavaszáig várni kellett.

Bárki nyugodtan szedhet magának

Az első kísérleti gyümölcsöst az óbudai Pünkösdfürdő parkban, a Főkert első ökológiai szemléletű mintaparkjában hozták létre: 24 fajtából összesen 75 fát ültettek el. A körte, szilva, meggy, többféle alma, naspolya, cseresznye, mandula és birs mind őshonos, rezisztens fajták, amiknek a gondozását főként a természetre bízzák. A park tavaly három rangos szakmai elismerést is kiérdemelt: megkapta az Európa Zöld Városa Nemzeti Díjat, a Tájépítészeti Nívódíjat, a XXV. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj különdíját.

A fák közé olyan magkeveréket szórtak ki, amelyek odacsábítják a rovarvilágot, mert a beporzás fontos ahhoz, hogy a fákon minél több termés legyen, ráadásul a herefélék megtartják a nedvességet is a fák környezetében. A locsolást azonban nem bízták csak a természetre, egy altalajöntöző-rendszert fektettek le a gyümölcsösbe, ami két oldalról táplálja a fák gyökérzetét, de ha szükséges, kézi locsolással is szokták gondozni.

A gyümölcsös növeli a biodiverzitást a területen, hiszen a rovarok mellett vonzza a madárvilágot is, de az ötletnek volt egy másik, nem is annyira titkolt célja, mondta a parkról készült riportunkban Zakar András, a Budapesti Közművek kertészeti divíziójának (Főkert) főigazgatója.

„Bár a gyümölcsöst alapvetően nem szociális céllal ültettük, de az a gyerek vagy felnőtt, aki itt focizik, játszik, bringázik, nyugodtan szedhet magának egy-egy almát vagy körtét. Azt nyilván nem szeretnénk, ha valakik leszüretelnék az egészet, ezért is írtuk ki, »hogy szedj, ne szüretelj«, de bízunk a környékbeliek bölcsességében, hogy ez nem is fog megtörténni.”

A pünkösdfürdői kezdeményezés annyira bevált, hogy tavaly két újabb gyümölcsöskertet hoztak létre. Elsőként a XIII. kerületi Kubala László parkban, ahová alma-, cseresznye-, dió-, kajszibarack- és szilvafákat ültettek, a kert lehatárolására pedig ribizlicserjéket használtak.

A harmadik gyümölcsöskertet december közepén a Gellért-hegyen telepítették a Gellérthegyi Lakók Érdekvédelmi Egyesületével és a 10 millió Fa Alapítvánnyal együttműködve. A Cerka-firka játszótér közelébe a Főkert szakmai irányításával 19 gyümölcsfát és 15 cserjét ültettek el az önkéntesek: többféle almát és körtét, naspolyát, mandulát, kajszibarackot, ribizlit, egrest, málnát, és három fügebokrot is. Annak érdekében, hogy a facsemeték biztosan megfogjanak, az ültetőgödrökbe trágya és termőföld keverékét töltötték.

Igazi különlegesség lesz a Miyawaki-gyümölcserdő

Természetesen arra még éveket kell várni, hogy ezekben a gyümölcsöskertekben a fák rendesen termést hozzanak, de az Zakar András szerint már most kiderült, hogy a kezdeményezés jó hatással van a biodiverzitás növelésére a fővárosban, és a környéken lakók is jól fogadták a „terülj, terülj, asztalkámat”, így a Főkert idén még két újabbat tervez.

A Tabánban, a street workout pálya közelében, ahol az alma és a birs már szépen terem, még tíz gyümölcsfát és legalább húsz egrest és málnát fognak elültetni, amik – ahogy az eddigiek is mind – a Főkert saját faiskolájából kerülnek majd ki. A saját nevelésű, őshonos gyümölcsfajtákat úgy választják ki, hogy azok a betegségekkel szemben ellenállók legyenek, és ne legyenek túl érzékenyek sem az időjárásra, sem pedig arra, hogy főként a természetre lesznek bízva.

A Főkert ugyanis a pünkösdfürdői gyümölcsössel ellentétben a többi kertbe nem tett le talajfelszín alatti csepegtetőket, és az időszakos – főleg a nyári kánikulai melegben végzett – locsolásokat leszámítva, a facsemeték csak az égből kapnak áldást. Az ökológiai, extenzív gazdálkodást az is elősegíti, hogy a fák egy február végi, rézből és kénből álló, olajos lemosó permetezésen kívül nem kapnak más vegyszeres kezelést.

Az ötödik gyümölcskertet a budafoki Kastélyparkba telepítik, ami ráadásul igazán különleges is lesz. Bár külföldön már kezd elterjedni, itthon még nincs példa Miyawaki-gyümölcsösre – ezt fogják kipróbálni tavasszal. A XXII. kerületi parkban egy talajcsere után komposzttal és termőfölddel feltöltött, 50-60 négyzetméteres ültetőgödröt terveznek kialakítani, amikbe olyan őshonos, rezisztens gyümölcsfajtákat fognak ültetni, amik jól viselik egymás sűrű közelségét, és a napsütésért és a tápanyagokért való „küzdelmükben” remélhetően egymást túlszárnyalva fognak növekedni, majd termést hozni.

Zakar András azt mondja, hogy a tervek szerint

úgy fog kinézni, mint egy „fapiramis”, a legmagasabbra a cseresznyefák fognak nőni, körülöttük az eggyel alacsonyabbra növő körték, majd az almák következnek, a Miyawaki-gyümölcserdőt pedig málnák, egresek, ribizlik fogják határolni, szem előtt tartva a permakultúrás rendszerek ültetési módszereit is.

Ezt a gyümölcsöst is extenzíven próbálják majd fenntartani, bár azt elismerte, lehetséges, hogy ott többet kell majd metszeni, mint a többi gyümölcsösben.

Amióta 2021-ben a Főkert a Tabánban létrehozta az első magyarországi Miyawaki-erdőt, majd tavaly három újabbat (a Rákóczi híd pesti lejárójánál 79, a Népligetben 50, a Gesztenyés kertben 45 és a Nehru parton 40 négyzetméteren), annyira népszerű lett, hogy országszerte már összesen 20 helyen létesítettek minierdőket. A Főkert főigazgatója azt reméli, hogy ha az első Miyawaki-gyümölcserdő beválik, akkor ezt a kezdeményezést is sokan átveszik.

A gyümölcsösök oázist jelenthetnek a szürke beépített rengetegben

„Nagyon örültem a Főkert gyümölcsösök kezdeményezésének, különösen annak fényében, hogy a növekvő urbanizáció hatására számos városból eltűntek a gyümölcsfák, mivel a gyümölcsök piszkítják a járdákat és utakat” – kommentálta a hírt a Telexnek Török Edina, az Ökológiai Kutatóintézet kutatója. Mint mondta, a gyümölcsfák különösen jó élőhelyek, számos gerinctelen állat számára nyújtanak fészkelő- és menedékhelyet, virágporuk és nektárjuk táplálja a beporzókat, míg gyümölcseik eleséget kínálnak a madarak számára, és természetesen számunkra is.

Török Edina szerint a Főkert kezdeményezését mindenképpen érdemes lenne követnie más önkormányzatoknak is, mivel

egy ilyen gyümölcsöskertnek nemcsak a biodiverzitás növelésében, hanem a közösségépítésben és az edukációban is szerepe lehet, nem utolsósorban pedig a városi környezetet is szépíti.

A gyümölcsfák a szén-dioxid-megkötése mellett árnyékot, virágzáskor szépséget és illatot nyújtanak, gyümölcseik pedig ízeket biztosítanak a városi emberek számára, akiknek oázist jelenthetnek ezek a gyümölcsösök a szürke beépített rengetegben.

A kutató szerint a magánembereknek is érdemes lenne a családi házaik kertjében újra gyümölcsfákat és gyümölcsöt hozó cserjéket ültetniük, ahelyett hogy csutkára nyírják a szép, zöld gyepet, „hiszen a 2-5 centis pázsitban nem él meg semmi”. A különböző típusú gyümölcsfák telepítése nemcsak egészséges, rengeteg vitamin forrása, hanem hozzájárul a helyi kultúra és örökség megőrzéséhez is.

„Gondoljunk csak arra, milyen sok változatos és gyönyörű almafánk van, ezeket azzal a döntéssel, hogy almafát ültetünk, megóvhatjuk. Általában az üzletekben 5-6 almafajtát lehet kapni, de hazánkban akár 100 fajta is előfordul.” Török Edina szerint a kiskerteknél érdemes kerülni a vegyszerhasználatot, „az üzletekben kapható almákat akár 35-ször is vegyszerezik. Viszont ha mi magunk gondoskodunk egy almafáról, akkor tudjuk akár vegyszermentesen is nevelni.”

Az Ökológiai Kutatóközpont kutatója arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyümölcsfák korán elöregednek, ami azt jelenti, hogy üregek, elhalt farészek és nedvfolyások jelenhetnek meg a törzseiken. „Ezek mind fantasztikus élőhelyek és táplálékok lehetnek számos bogárlárva számára. Az üregekben magányos hártyásszárnyúak fészkelhetnek – ezzel pedig akár több madarat is becsalhatunk a városba, és akár a baglyok is megjelenhetnek.”