Üdvözöljük Budai Imolát a fővárosban!

Óbudán, a Barát-patak és Pünkösdfürdő között készült el a Fővárosi Önkormányzat saját beruházásában, a Főkert Nonprofit Zrt. lebonyolításában Budapest első, teljes egészében ökológiai szemléletű új parkja, a Pünkösdfürdő park, amely a Római-part mellett egy újabb rekreációs helyet jelent a Duna-parttól nagyjából 15 méterre, a töltés túloldalán.

Betonpályák helyett egy élő és élhető park épült a Duna partján

A 7 hektáros új park a főváros zöldinfrastruktúra-fejlesztési és -fenntartási akcióterve, a Radó Dezső Terv részeként valósult meg, átgondolva az előző városvezetés terveit, ami kétmilliárd forintból főként sportpályákat, gumiburkolatú felületeket szeretett volna ide. Ehelyett fele annyi pénzből környezettudatos, kísérleti mintapark készült nagy zöldfelületekkel, amiben egyaránt lehet pihenni, játszani, sportolni, és nem utolsósorban tanulni a biodiverzitás fenntartásának fontosságáról. Méghozzá mindezt úgy, hogy a megvalósítás előtt az ott élőkkel rendszeresen lakossági fórumokon egyeztettek, és a véleményeket, a kért változtatásokat be is építették a koncepcióba.

A park tavaly tavaszi átadásakor figyelmeztették a lakosságot, hogy még ne számítson mindenki hatalmas, buja felületekre, mivel az elültetett 700 fa, 6269 cserje, 22 ezer hagymás növény és a 17 ezer négyzetméteren szétszórt, hétféle évelő magkeverék típusból álló virágos rét majd csak idén tavasz végén, nyár elején fog bemutatkozni teljes pompájában, ugyanis legalább 1-2 év kell hozzá, hogy teljesen beálljon a növényzet. Most elmentünk megnézni, hogyan vált be a kísérlet és mennyire vették birtokba a parkot a környékbeliek.

Miközben a park átadásakor készült videókon még csak frissen vetett ágyásokat és steril sportpályákat lehetett látni, mára a természet az úr a területen: lombos fák, buja virágos kertek vannak mindenütt, zsonganak a rovarok, a bokrok tövében gyíkok pihegnek, a fákon madarak csicseregnek. Bár hétköznap délelőtt van, óvodáskorú gyerekek sikítoznak a csúszdán, a fabútorokon fiatalok olvasgatnak, a kutyás akadályparkban pedig egy dakszli reptében kap el egy teniszlabdát.

De hogy ennél kicsit alaposabban is be tudjuk mutatni az ökológiai szemléletű szakmai munkát, sétánkra elkísért minket Zakar András, a Budapesti Közművek kertészeti divíziójának (Főkert) főigazgatója, aki elmondta, hogy a héthektáros park fő koncepciója az volt, hogy bemutassák Magyarország jellegzetes élőhelyeit egy modern, akadálymentes, sport- és játszófunkciókkal is felszerelt parkban.

A területet eltérő karakterű, többféle élőhelyet bemutató részekre osztották, ezeket egy kanyargós sétaút, a Mezsgye nevű tanösvény köti össze. Van itt a vadvirágos Rét mellett szántóföldet idéző Határ takarmánynövényekkel, a Berekben fából készült fitneszeszközök vannak, a Lapály gumiborítású pályáin pedig kosarazni és focizni is lehet. A termő gyümölcsfákkal teli Kertben pétanque- és strandröplabdapályák vannak, de itt található egy kerékpáros szervizpont is azoknak, akik a töltésen gurulnak végig a Duna mellett. A Föveny a gyerekek birodalma, ahol a játszóeszközök főként homokból és nyers fából készültek, illetve itt, a park északi végén próbálták ki először azt a Véderdőt, amit június végén a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag szavazott meg a Soroksárra tervezett vegyianyag-elosztóközpont helyett.

Az árnyékot adó fákra még várni kell

A terület északi részén lévő, már említett Véderdőbe főként nyárfákat ültettek, mert puhafaszerkezetük nagyon gyorsan szívja fel a vizet, mindez pedig azért volt fontos, mert ez egy ártéri terület. Az elültetett nyárfák nagyot nőttek, az elmúlt egy évben több mint egy métert, ami elég fontos eredmény, hiszen ez a Véderdő gondoskodik a terület szélvédelméről és a Megyeri híd felől érkező zajcsökkentésről, továbbá megköti a talajt és a port, és nem utolsósorban jelentősen növeli a terület biológiai sokszínűségét is. A fák között sétautakat alakítottak ki, a fák alá pedig évelő magkeveréket ültettek. Ez az a rész a parkban, amit ezután már nem is szeretnének bolygatni, teljes mértékben a természetnek szeretnék meghagyni, mondja Zakar András okleveles kertészmérnök, aki ökológiai gazdálkodás szakon végzett, és tavaly elvégezte a faápoló és favizsgáló szakképzést is.

Dél felé haladva egy tűzrakókkal tarkított piknikezőt alakítottak ki, mert a lakossági egyeztetések során kiderült, hogy a békásmegyeri lakótelepen élőknek nincs más szabadtéri közösségi helyük családi vagy baráti rendezvények megtartására. Itt nem csak szalonnát tudnak sütni, a kerek tűzrakókban egy bográcsgulyásnak sincs akadálya. A tűzrakók körüli padokhoz a területen korábban kivágott, öreg, beteg nyárfákat használták fel, amik holtfaként tovább növelik a biodiverzitást, míg a természet hosszú évek alatt végül szépen lassan lebontja őket. A piknikező mellett szelektív kukák is vannak, és bár volt már egy-két olyan buli, ami után ott hagyták a szemetüket a vendégek, általában nem ez a jellemző.

Itt az eredeti elgondolás szerint fűnek kellene nőnie, de már átvette a természet a területet: egy év alatt olyan sok magot szórt szét a szél, hogy a fűben is vadvirágokat látni. Emiatt nehéz is elképzelni, hogy itt másfél éve még sittet daráltak, ugyanis

„a park környezetbarát koncepciójának része volt az is, hogy mindent felhasználtunk, ami korábban a területen volt. A meglévő növényállományt visszaforgattuk a földbe, a régi sólyapályákat – amiken keresztül behúzták a kenukat, kajakokat a sportegyesületekhez – helyben ledaráltuk. Nem került a hulladéklerakókba semmi, hanem újrahasználtuk a töltéshez, és ebből lett a park alapja is.”

Ráadásul Zakar András szerint a közvilágításhoz sem nyúltak, a már meglévő lámpaoszlopok ott maradtak a helyükön, és nem is bővítették a számukat, éppen azért, hogy a természet munkáját minél kevésbé zavarja meg a mesterséges fény.

A Fövenyen lévő játszótéren a homok és a fa dominál, megidézve a Dunában sodródó uszadék fákat, de azért a biztonság érdekében néhány felületre gumiborítás készült, és fémből van a két hatalmas csúszda és a hinták állványa is. A játékok általában többfunkciósak, mert arra törekedtek, hogy a nagyon kicsik és a kamaszok is megtalálják itt a kedvükre valót. Az ide ültetett fák azonban egyelőre még nem adnak elég árnyékot a júliusi kánikulában, ezért a homokozó napvitorlái mellé idén a csúszdák fölé is kerül egy árnyékoló. A játszótér mellett egy faépítmény alá rejtették el a fizetős illemhelyet, aminek beléptetője ottjártunkkor éppen meghibásodott, készpénzt nem, csak kártyát fogadott el, viszont legalább tiszta volt és mindennel felszerelt. Mellé szintén fából egy esőbeállót építettek, amit a futkározó gyerekek szülei leginkább táska- és babakocsi-megőrzőnek használtak – meglepő bátorsággal hagyták ott felügyelet nélkül a holmijukat.

Szépen, szinte észrevétlenül már a játszótérnél elkezdődik a természetközeli életmódra nevelés, ugyanis a Mezsgye nevű, kanyargós sétány egyfajta tanösvény, amelynek a szélén innentől a park végéig uszadék fákból készült infóoszlopokat látni. Az oszlopokon okosan és egyszerűen, a gyerekek számára is érthetően megfogalmazott üzenetek vannak, amelyek felsorolják a park biológiai értékeit és bemutatják azok jelentőségét. Az egyik ilyen például azt magyarázza el, hogy mit keres egy száraz, sziklás felszínekre jellemző karsztbokorerdő a Duna-partján. „A Pünkösfürdő Park a parti gát mentett oldalán helyezkedik el, ahol (ha jól működik a gát) a víz nem jelenik meg, így a Duna közelsége ellenére is egy szárazabb élőhely jön létre.”

Miután azonosítottuk a területen az egybibés galagonyát, a húsos somot, az ostorménfát és a gyepűrózsát, azért felmerült bennem, hogy a további okosítás érdekében nem ártott volna QR-kódokat is tenni a táblákra, hogy akit érdekel, pontosan mi is az az ostorménfa, a telefonján egy mozdulattal eljuthasson egy weboldalra, amelyen részletes információkat találhat az élőhelyéről, a megjelenéséről, a terméséről és azok felhasználási lehetőségeiről.

A japán díszcseresznyék köszönik szépen, jól vannak

A játszótér mellett azonban más látnivaló is van, itt kezdődik egy csodálatos vadvirágos rét a Főkert már ismert Méhlegelős tábláival. A parkban összesen hétféle magkeveréket szórtak szét több mint 17 ezer négyzetméteren, amelyek egyenként 30-40 évelő fajtát tartalmaznak, amik mind őshonos hazai gyűjtésből származnak. A Főkert igazgatója szerint

„a rét a tavalyi nagyon aszályos évben még nem tudott beindulni, és sok problémával kellett megküzdenünk, például a gazosodással, de a mostani tavaszi csapadékos időjárás után szépen látszik, hogy ide például a most virágzó pipitér, terjőke kígyószisz, cickafark, katángkóró magja lett kiszórva. Hétről hétre újabb növényfaj jelenik meg és borul virágba.”

A parkba azonban nemcsak vadvirágos magkeveréket szórtak el, hanem az élőhelytípusoknak megfelelően lejtős puszta, zárt homokpuszta, löszpusztagyep és félszáraz gyep magkeveréket is, amik között a természetnek köszönhetően olyan védett fajok is felbukkantak, mint például a budai imola. Ez a ciklámenszínű, az őszirózsafélék családjába tartozó virág először a Gellérthegyen jelent meg, miután a méhlegelőknek köszönhetően megszüntették ott az extenzív művelést, és már csak évente egyszer kaszálnak. „Ennek a védett növénynek a visszatelepülése a városba az egyik nagy eredménye a Főkertnek, nagyon könnyen elszórja a magját, úgyhogy jól el fog terjedni Budapesten.”

A Lapálynál található az egyetlen, teljesen gumifelületű sportpálya, ami azonban több funkciót is kapott, focizni és kosarazni is lehet rajta, miközben a pálya rajzolata szintén játszva tanít: a Dunát idézi, a közepén a Hajógyári-szigettel. Mellette, a Berekben egy street workout pálya van kizárólag fából készült eszközökkel, de lehet itt strandröplabdázni is, lejjebb négy pétanque-pályát és egy pingpongasztalt is elhelyeztek – utóbbiból az idén még egy lesz, mert úgy tűnik, hogy igény van rá.

Bár az árnyék hiánya itt is távol tartotta a sportolók tömegét a nyári hőségben, néhány eszközön azért edzett néhány szorgalmas szülő. Az árnyékban való sportolásra egy-két évet még várni kell, ugyanis a parkban elültetett 700 fa (köztük például juhar, csertölgy, szil, madárberkenye, kínai és fekete nyár, kocsánytalan tölgy, magas kőris és kislevelű hárs) csemete korában került a földbe. De hogy elkerüljék a faiskolaérzetet, elültettek a parkban 11 nagy darab, koros fát is, amit faátültető géppel helyeztek a talajba. Az egyik, egy legalább négyméteres oszlopos tölgy sajnos idénre gubacsos lett, és bár a Főkert szeretné elkerülni a vegyszeres kezelést a parkban, ezt muszáj volt lepermetezni. A többiek, a keskenylevelű kőrisek, a japán díszcseresznyék, az ezüst hársak és a török mogyorók viszont köszönik szépen, jól vannak.

Szedj, de ne szüretelj

Dél felé haladva a sportpályák után következik a park egyik legizgalmasabb része, a Kert, ahová a Főkert szinte egyedülálló kezdeményezésként 75 gyümölcsfát ültetett el. Mind a 24 fajta gyümölcsfa őshonos, rezisztens fajta, amiket nem permeteznek, csak tavasszal megmetszik őket. Természetesen ezeknek is kell egy kis idő, amíg termőre fordulnak, most egyelőre öt szem körtét, pár szem szilvát és meggyet láttunk, de teremni fog itt többféle alma, naspolya, cseresznye, mandula és birs is.

A fák közé olyan magkeveréket szórtak ki, amik odacsábítják a rovarvilágot, mert a beporzás fontos ahhoz, hogy a fákon minél több termés legyen, ráadásul a herefélék megtartják a nedvességet is a fák környezetében. A locsolást azonban nem bízták csak a természetre, egy cseppcső van lefektetve a gyümölcsösbe, ami két oldalról táplálja a fák gyökérzetét.

A gyümölcsös szintén növeli a biodiverzitást a területen, hiszen a rovarok mellett vonzza a madárvilágot is, de volt egy másik, nem is annyira titkolt célja, mondja Zakar András.

„Sajnos magas az infláció, és itt a környéken is élnek olyan sokgyerekes családok, amelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy gyümölcsöt tegyenek a családi asztalra. Bár a gyümölcsöst nem szociális céllal ültettük, de az a gyerek vagy felnőtt, aki itt focizik, játszik, bringázik, nyugodtan téphet magának egy-egy almát vagy körtét. Azt nyilván nem szeretnénk, ha valakik leszüretelnék az egészet, ezért is írtuk ki, hogy szedj, ne szüretelj, de bízunk a környékbeliek bölcsességében, hogy ez nem is fog megtörténni.”

A gyümölcsös – ahogy a park többi része is – szintén kapott edukációs funkciót, az itt elhelyezett infotábláról például azt tudhatják meg a gyerekek, hogy a madarak hogyan segítenek a faültetésben, mit jelent az oltás és a szemzés, és hányféle módon lehet megőrizni a gyümölcsök ízét télre.

Egyébként elsőként nem ide, hanem a Tabánba ültettek 2021 tavaszán öt gyümölcsfát, ott tavaly már termett az almafa, az idén pedig megjelent a birs termése is. Azután Gazdagréten, a Kaptató sétány kapott néhány cseresznyefát, az idén pedig az angyalföldi Kubala László parkba és a Gellérthegyre szeretnének még ültetni szintén őshonos, rezisztens gyümölcsfákat.

Virágzik a baltacim, örül a csacsi

A parkban ez volt az utolsó terület, amelyet intenzíven gondoznak, innentől dél felé sem locsolást, sem fűnyírást nem végez a Főkert a területen – ez azonban egyelőre a hétköznapi látogatóknak nem nagyon tűnhet fel, ugyanis innentől a növényzet is megváltozik kicsit. Főként cserjések következnek, majd ismét egy meglepő újítás: a takarmányos.

Itt többek között van aranysárga nyúlszapuka, amit régen sebfűnek is hívtak sebösszehúzó hatása miatt, zölden főként a juhok kedvelik, de szénaként bármilyen állat szívesen fogyasztja. De virágzik a rózsaszín füzérű homoki baltacim, ami kifejezetten szereti a homokos, száraz talajt, és régen olyan beszédes nevekkel illették, amikből könnyen kitalálható, hogy mely állatok szeretik: csacsiöröm és pulykafű.

Van itt három hereféle is, de a hegyi here és a réti here elbújhat a gyönyörű virágzatú bíborhere mellett, ami eredetileg az Ibériai-félszigeten és Algériában volt honos, Magyarországra a múlt század elején került be, és azon túl, hogy rovarmágnesnek is nevezik, azért szeretik a gazdák, mert már kora tavasszal friss zöldtakarmányt ad. A kertészmérnök biztatja is a környékbelieket, hogy nyugodtan szedjenek a takarmánynövényekből a nyulaiknak, tengerimalacaiknak.

Ezen a területen azonban nemcsak az intenzív gazdálkodás fejeződik be, hanem a beton is, a Mezsgyén ennél lejjebb már csak egy füves gyalogúton lehet sétálni. Ez azonban egyáltalán ne szegje kedvünket, már csak azért sem, mert az akadálypályán vidáman repkedő kutyákat láthatunk, de itt következik a Főkert legújabb kísérlete, az esőkert is.

„A lakossági egyeztetésen a kajak-kenu egyesület arra panaszkodott, hogy a nagy esőzésekkor annyira megállt a víz az úton, hogy kajakkal tudtak csak kimenni a telephelyükről. Adta magát az ötlet, hogy akkor itt olyan mély részeket alakítsunk ki, amik levezetik a dombról és az útról is a vizet, viszont a beleültetett növényeknek köszönhetően helyben hasznosítják is a lehullott csapadékot, hogy a víz ne a csatornába folyjon bele feleslegesen. Ide olyan fű- és nádféléket, virágzó évelőket, díszfüveket ültettünk, amik nagyon jól bírják a vízborítottságot, és gyorsan fel is tudják szívni a vizet.”

Ilyen gyönyörű, buja esőkerteket nemcsak Pünkösdfürdő kapott egyébként, hanem Vérmező is. De Zakar András szerint ezt megcsinálhatnák az emberek a saját kertjükben is, például úgy, hogy ha valamiért nem tudnak vagy akarnak esővizet gyűjteni, akkor egy eresz alatt kiásnak egy nagyobb méretű gödröt, és olyan növényekkel ültetik be, amik bírják akár a 48 órás vízborítottságot is. Ezeknek a hatása ugyanis sokkal messzebb elér, mint maga a gödör, nem csak lokálisan maradnak benne szépek a növények, hanem tőlük távolabb is zöldebb maradhat a kertünk.

„Amikor olyan aszályos év van, mint a tavalyi, ezek az esőkertek zöld oázisokká fognak változni.”

Pompásan érzik magukat a kék fadongók

A buja és változatos növénysereg mellé a park területére 32 rovarhotelt telepítettek, az egyedi, saját tervezésű faoszlopokba helyezett cserepek, téglák, dobozok, szalmák közé pedig beköltöztek a méhek, a darazsak, a piros övesbagoly és a nyárfaöves bagolylepke, az állaspók és a mohos ugrópok, valamint a fülbemászó és alkalmi szállóvendégként a hétpettyes katica is. A rovarthotelek „foglalási adatait” egyébként rendszeresen monitorozzák, ahogy a madárodúkat is.

A parkba tavaly ősszel tíz madárodú került ki, idén tavasszal ezekből négyben már fészkeltek: egyben egy seregély négy fiókát költött, hármat pedig széncinegék foglaltak el, amik egyenként 7-9 fiókáról gondoskodtak. A Főkert a madárodúk monitorozásában egyébként együttműködik a Magyar Madártani Egyesülettel is.

De hogy ennél szakmaibb módon is értékelni tudjuk a Pünkösfürdő parkot, abban segítségünkre volt az Ökológiai Kutatóintézet két kutatója, Török Edina és Szitár Katalin, akik havonta egyszer felmérik a beporzókat a parkban és megnézik, hogy a virágágyások milyen táplálékot kínálnak a rovaroknak. Török Edina szerint a felmérés még javában zajlik, így nem tudnak pontos eredményeket megosztani, de „ami világos a terepi észlelések alapján, hogy az üregekben fészkelő magányos méhek nagyon jól érzik magukat köszönhetően a jelentős mennyiségű élelemnek és fészkelő helynek, amit a rovarhotelek biztosítanak, valamint az elhalt, korhadó fáknak. Láthatóan pompásan érzik magukat a kék fadongók. Továbbá három poszméhfajt is sikerült kimutatni a helyszínről, a földi poszméhet, a kövi poszméhet és a mezei poszméhet is. Darázscincéreket és virágcincéreket is láttunk. Viszont nappali lepkékből csak a nagyon gyakori fajokat véltük felfedezni. Több nemzetközi tanulmány is rámutatott már erre a problémára, hogy nagyvárosokból eltűntek a pillangók, lepkék. Hátha Budapest lehetne a pozitív kivétel!”

A két ökológus kutató azt mondja,

„egyértelműen példaértékűnek tartjuk a park kialakítását, szakmai szemmel a Pünkösdfürdő park egy szép, diverz, élőhelyekben gazdag park, mely képes odavonzani és eltartani számos beporzó rovart. Mivel nemcsak számunkra, de a beporzó rovarok számra is fontos a változatos táplálkozás, így több esélyük van a fennmaradásra. A többféle magkeverékes virágágyás sokszínű, méretű, alakú virágot eredményez, mely esszenciális táplálék a különböző méretű és szájszervű beporzók számára. Az ökoszisztéma védelme a saját egészségünket is szolgálja, így érdemes a jó példákból tanulni, és támogatni.”

A jó példa terjesztése, pontosabban terjedése azonban egyelőre forrás hiányában még várat magára. Mint a Főkert főigazgatója elmondta, hasonló ökológiai szemléletű tematikus parkot terveztek a Margitszigeten, a lebontott újpesti teniszstadion helyére, aminek már kész kiviteli tervei vannak, de Budapest nehéz anyagi helyzete miatt egyelőre nincs meg hozzá az 500 millió forintos kivitelezési költség. Mint mondja, nagyon sajnálják ezt, hiszen

„a Margitsziget az elhelyezkedése miatt még alkalmasabb is lenne arra, hogy ezt a tudást és ezt az ökológiai szemléletű gondolkodást át tudjuk adni az embereknek. Ez elég nagy baj, mert azt látjuk, hogy csak ezzel a felvilágosító munkával lehet hosszú távon eredményt elérni. Amíg az emberek nem jönnek el egy ilyen helyre, ahol a saját szemükkel láthatják, megfoghatják, szagolhatják ezeket a szebbnél szebb és hasznosabbnál hasznosabb növényeket, addig nem hiszik el, hogy így is lehet zöld felületeket létrehozni, és nem csak a vonalzóval tervezett, csutkára nyírt parkok lehetnek szépek.”