„Lupkovics nagyon fél” – Schadl György a későbbi utódjának is egyetemi vizsgát intézett volna

2021. június 6-án, nem sokkal dél előtt Schadl Györgyöt telefonon hívták. A vonal másik végén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik oktatója volt. Előbb közel négy percig magánjellegű dolgokról folyt a beszélgetés, majd a végrehajtói kar akkori elnöke témát váltott.

Arról kezdett beszélni, hogy másnap vizsgája lesz egy „kedves ismerősének”, a Borsod Megyei Önkormányzat jegyzőjének, Lupkovics Beátának, aki viszont „nagyon fél” ettől a vizsgától. Schadl elmesélte azt is, hogy jelezte Lupkovicsnak: az oktató nagyon jó barátja.

Az oktató ebből rögtön megértette, mit akar a végrehajtói kar elnöke. Nyugtázta, hogy a vizsgán jó bizottság lesz, figyelnek, nem lesz gond, nyugtassa is meg ezt a jó ismerőst.

Ez alapján Schadl György közbenjárt vagy megpróbált közbenjárni, hogy a kedves ismerősének, az akkor még megyei jegyzőként dolgozó Lupkovics Beátának jól sikerüljön a vizsgája, amitől nagyon félt.

Lupkovics a jegyzősége után csak 2022 májusában lett önálló bírósági végrehajtó Miskolcon, egy évvel később, 2023 tavaszán viszont az éppen az akkor már másfél éve letartóztatásban ülő Schadl Györgyöt váltotta a végrehajtói kar élén. Azóta is ő a kar elnöke.

Megválasztása előtt egy héttel elterjedt egy levél, amiben Petris Csaba végrehajtó, Schadl régi bizalmasa, az egységük kimutatása és a működésük „zavartalan fenntartása érdekében” arra kérte a kar tagjait, hogy a tisztújításon öt meghatározott jelöltre (Lupkovics Beáta, Kovássy Szabolcs, Papp Gábor, Ódor Gergely István és Kósa Zoárd) adják le a szavazatukat. A levélben Petris mindegyik jelölthöz rövid megjegyzést is fűzött. Lupkovicsról azt írta: „új kollegina, aki vezetői ambíciókkal rendelkezik, és a miniszter asszony bizalmát élvezi”. Lupkovics a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit évfolyamtársa volt a Miskolci Egyetem jogi karán. A levelet később a kar és az Igazságügyi Minisztérium is hamisítványnak nevezte.

Most hétfőn aztán a parlamentben is előkerült Lupkovics: Toroczkai László emlegette fel, hogy Lupkovics Varga Judit évfolyamtársa volt az egyetemen, és neve szerepel a Schadl–Völner-ügy iratainak egyik hangfelvételén. A Mi Hazánk elnöke szerint itt az a fő probléma, hogy Schadl „arról beszél, hogy az ő embere Lupkovics Beáta, és védelmet és előnyöket kér az ő számára”. Orbán Viktor erre úgy reagált, szerinte az nem egy értelmes javaslat, hogy valaki csak azért ne töltsön be valamilyen állást, mert egy miniszter egyetemi évfolyamtársa volt, a Schadl–Völner-ügyben pedig zajlik a per, ez pedig azt mutatja, hogy az ő kormányzásuk alatt az ilyen ügyeknek vannak következményeik. A hangfelvétel felemlegetésére a miniszterelnök érdemben nem reagált.

A nyomozati anyagok szerint Schadl közbenjárási kísérlete valóban arra utalhat, hogy Lupkovics Beáta hozzá közel álló személy. Schadlról már korábban kiderült, hogy szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat, így például Rogán Antal kabinetfőnökének és Völner Pál rokonának is. Nagy egy vizsgán úgy ment át, hogy ott sem volt, sőt még a Neptun rendszerben is Schadl intézhette a jelentkezését a vizsgára a kapcsolatain keresztül.

Csak nyugalomra intette Schadlt

Megkerestük magát Schadl Györgyöt is, hogy megtudjuk, valóban Lupkovics vizsgáját akarta-e így elintézni, és ha igen, miért járt közben az érdekében. Annyit válaszolt, hogy a korábbi üzenetét tekintsük irányadónak, ami így hangzott: ha a nyilatkozásának „aktualitása lesz, keresni fog”.

Ezután megkerestük a lehallgatott hangfelvétel másik szereplőjét, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóját is. Azt írta, Schadl Györgyöt még az egyetemről ismeri, tanítani is egyszerre kezdtek, és aztán időnként telefonon is keresték egymást, „udvariassági beszélgetések erejéig”. De állítja, sosem segített Schadlnak, még Lupkovics szakdolgozatvédésének ügyében sem. Szerinte a lehallgatási jegyzőkönyvből éppen azt látható, hogy „röviden, de tényszerűen magam zárkóztam el minden további felvetéstől. Ráadásul akkori szavaimat az is indokolta, hogy ismerve a hallgatók szakdolgozatait, és a szakdolgozatokról már hetekkel korábban elkészült – szakdolgozatonként 2-2, személyemtől teljesen független – írásos szakvéleményt, mindegyik jó szerkezetű, alapos munka volt, ezért is intettem nyugalomra beszélgetőtársamat.”

Az oktató szerint a szakdolgozatvédés eredményéről egyébként sem ő dönt, hanem egy bírálóbizottság, amit meg már hetekkel korábban összeállítottak – az említett beszélgetés közte és Schadl között pedig közvetlenül a védés előtti napon volt. „Az említett védés napján is egy ilyen – jóval az egyébként az egyetemeken szokásos 3 fős záróvizsga-bizottsági létszámon felüli – 6 főből álló független bizottság döntött, ezáltal is biztosítva az értékelés során született eredmények objektivitását, tisztaságát és szabályszerűségét” – írta. Az oktató szerint egyébként már csak azért sincs semmi köze a Schadl–Völner-ügyhöz, mert nem része egyetlen büntetőeljárásnak sem.

Megkerestük a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy tudnak-e erről az esetről, és ha igen, kivizsgálták-e, vagy tervezik-e kivizsgálni az ügyet. Az egyetem rektora előbb azt írta, „nem tudott a dologról, utánanéz”, aztán jelentkeznek. Végül a sajtóosztályon keresztül azt a választ kaptuk, hogy „a rendelkezésre álló információk alapján az egyetemen etikai vizsgálat nem indult”, és nem is keresték meg őket nyomozók vagy más hatóság az ügyben.

Kerestük Lupkovics Beátát is, de tőle nem kaptunk választ.

Kikerült a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagából

Érdekesség, hogy ahogy a Tóni, Barbara és Ádám-ügyet, úgy ez a Lupkovics-féle részletet is kihúzták a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagából.

Ennek ugyanis kétféle változata van: volt az első verzió, ami nagyjából 1700 oldalas volt. Ezt 2021. december 14-re datálják, vagyis nem sokkal azután állították össze, hogy Schadl Györgyöt elkapták és Völnert Pált meggyanúsították. 2023 elején aztán több szerkesztőséghez, köztük a Telexhez is eljutott a nyomozati anyag egy későbbi, sokkal részletesebb verziója. Ez egy 11 ezer oldalas dokumentum, amit 2022. szeptember 9-re datáltak, vagyis a nyomozás egy jóval későbbi állapotát mutatja be sokkal részletesebben.

Az ominózus beszélgetés Schadl György és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója között pedig a nyomozati anyag első verziójából nyilvánosságra került lehallgatási jegyzőkönyvben van benne. Ez a beszélgetés a későbbi, bővebb verzióban már nem szerepel. Így aztán megkérdeztük a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy a Lupkovics Beátáról szóló részletet miért hagyták ki a későbbi verzióból.

Azt írták, hogy a hangfelvételt a nyomozásban vizsgálták és értékelték, de „további olyan adat az eljárás során nem merült fel, amely bármilyen bűncselekmény (például hivatali visszaélés, korrupciós bűncselekmény) akárcsak egyszerű gyanújának a megállapítására alkalmas lett volna”. Így aztán gyanúsítottként sem hallgattak ki senkit, és vádat sem emeltek, ezért a hangfelvétel „a továbbiakban nem képezhette a nyomozati iratok részét”. Hozzátették azt is, hogy „az ügyészség jogállami keretek között a büntetőeljárás során – például egy felsőoktatási intézmény vizsgáztatását, működését érintően – olyan magatartás miatt nem járhat el, amely nem minősül bűncselekménynek, függetlenül annak erkölcsi, etikai megítélésétől”.

Az ügyészség tehát elismerte, hogy a Lupkovics Beátáról szóló részt valóban kivették a nyomozati anyag második verziójából. De szerintük egy vizsga lezsírozása amúgy sem számít korrupciós bűncselekménynek, még ha az etikailag elítélendő lehet is.

A rendőrség nyomoz

2023 áprilisában viszont kiderült, hogy a rendőrség nyomozza, Schadl György segíthetett-e ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákban. Akkor még azt mondták, egyelőre felderítési szakban van az ügy, és még tanúként sem hallgattak meg senkit. E szerint tehát az ügyészség ezt a szálat is átadta a rendőrségnek.

Most újabb kérdéseket küldtünk az Országos Rendőr-főkapitányságnak. Azt kérdeztük, tart-e még a nyomozás, ha igen, milyen gyanúval és kik ellen, hallgattak-e ki már az elmúlt egy évben tanúkat, és ha már lezárták a nyomozást, akkor történt-e vádemelés, és ha igen, ki ellen.

Azt válaszolták, az ügyben a rendőrség hivatali visszaélés gyanújával nyomoz, de mostanáig még senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. Folyamatban lévő ügyről viszont bővebb tájékoztatást nem adnak.