Szijjártó: Nem kergettek gyerekkoromban az asztal körül, hogy üljek fel egy magángépre

A Donald Trumppal barátkozó Orbán Viktort szinte lediktátorozó Joe Biden amerikai elnök szavaiból akkora botrányt csinált a magyar kormány kedden, hogy még David Pressman nagykövetet is behívatták a Külgazdasági és Külügyminisztériumba. Szijjártó Péter miniszter erről is beszélt kedd este az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Szerinte Pressman megerősítette, hogy a Biden által elmondottak hivatalos álláspontnak tekintendők. Szijjártó elmondta, Orbán sosem említett olyasmit, hogy le akarja építeni a demokráciát.

A miniszter szerint súlyos inzultus azt mondani, hogy Magyarországon nem demokrácia van, márpedig Biden olyasmit mondott, ami Orbán száját sosem hagyta el.

A miniszter arról is beszélt, a magyar kormány tiszteletben tartja, kit választanak meg az amerikaiak ősszel. Elmondta még, megalapozatlan vádaskodások jönnek az USA-tól, „ezek folyamatos tehertételt jelentenek”. Szerinte pedig lehetnének jók is a politikai kapcsolatok Amerikával; a demokrata kormányok idején nem voltak azok, de Donald Trump idején igen.

Felmerült a kérdés, mi az értékazonosság Orbánban és Trumpban. Szijjártó erre azt fejtegette, Magyarországon az emberek szavaznak, parlamenti képviselőket választanak, ezen keresztül pedig kormányt. Orbán Viktornak széles körű támogatása van, „ez a helyzet ma Magyarországon”.

A műsorvezető szerint Kim Dzsongun észak-koreai vezetőt is dicsérte már Trump, Szijjártó szerint „mi a saját gondolatainkért tudunk felelősséget vállalni”, Trumpéért nem. Sok kérdésben „egy követ fújunk, egy irányba evezünk” a miniszter szerint, mint a családok védelme vagy a szuverenitásé.

Háború és béke kérdésében felmerült, hogy Donald Trump idején kezdődött Ukrajna felfegyverzése. Szijjártó szerint nincsenek nagy különbségek az amerikai adminisztrációk között a fegyverexport tekintetében. Azt mondta, Trump stabilizáló erővel bírt, gyorsan lezárná most is az ukrajnai és gázai háborúkat. Ez utóbbinál az Ábrahám-megállapodásokat hozta fel jó példának, minek során Izrael felvette a diplomáciai kapcsolatot több muszlim országgal.

„Pragmatikus külpolitikai stratégia volt” Trumpé, ellenben a demokraták „agresszíven exportálják a demokráciát”.

Trump idején nem avatkoztak be az amerikaiak a magyar belpolitikába Szijjártó szerint. „Ha Donald Trump felfegyverezte volna Ukrajnát”, nem lenne vita arról, honnan lehetne még fegyvert keríteni Ukrajnának (Szijjártó itt kihagyta az anyagháborúk iszonyatos mennyiségű lőszerfelhasználását a képletből). A miniszter szerint azt szeretnék, ha vége lenne a háborúnak, és erre csak Trump tudná rávenni az oroszokat. „Ő le tud ülni Vlagyimir Putyinnal”, ha lesz rá szándéka. Más vezető nincs is a nyugati világban, aki meg tudná ezt tenni.

Mi lehet a béke ára? – merült fel a kérdés. Szijjártó szerint mindegy, mit gondol a magyar kormány, nem fogunk ott ülni az asztalnál, a két háborúzó félen múlik a végkimenetel. „Senki sem gondolhatja komolyan, hogy Oroszország megszabhatja” a NATO-tagoknak, hogy benn maradjanak a szövetségben. Lépésről lépésre kéne haladni, fegyverszünet kell, béketárgyalások kellenek a külügyminiszter szerint.

Szijjártó tagadta Trump azon nyilatkozatát („én ilyen nyilatkozatot nem hallottam”), miszerint bátorítaná Oroszországot, hogy támadja meg a NATO-kötelezettségét nem teljesítő tagokat. Szerinte ez irreális, senki sem menne neki egy NATO-tagnak sem, hisz az a teljes szövetség elleni támadásnak minősülne a szervezet fő okirata szerint.

„Áttekintettük a beruházás állását” – mondta el a Roszatom vezetőjével, Alekszej Lihacsovval történt találkozóról. Az ún. első betont el kell hamarosan érni, szerinte a talaj erre való tömörítése, felkészítése jól áll. Technikai részleteket is mondott, milyen eszközöket (pl. egy 700 tonnás tartályt) kell leszállítani hamarosan. Szijjártó optimista, azt mondta, a 2030-as évekre már beindíthatnák a reaktorokat, ez 2400 megawattot fog jelenteni, amivel 70 százalék fölé ugrik a nukleáris energia részaránya itthon. Hogy miért csúszott Paks II. ennyit, arra azt mondta, egy atomerőmű nem egy kerékpártároló, sokkal bonyolultabb az előkészítése.

Felmerült az az értesülés is, miszerint 264 millió forintba került három Szijjártó-utazás, amit egy holland magángéppel tett meg. A miniszter azt mondta, „ez technikai kérdés”, neki megmondják, hol legyen, mire szálljon, aztán repül általában.

„Nem kergettek gyerekkoromban az asztal körül, hogy üljek fel egy magángépre”

– tette hozzá. Ez munkaeszköz, ráadásul még kihúzni sem tudja magát a fedélzeten, „biciklivel nem tudom megjárni New Yorkot” – érzékeltette nehéz helyzetét. Szijjártó azt sem érti, miért került több millió forintba az étkeztetése a kairói útja során a fedélzeten.