Első fokon pert nyert a TASZ az Alkotmányvédelmi Hivatal ellen a Pegasus-ügyben

Első fokon pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) ellen a Pegasus-ügyben. A Fővárosi Törvényszék úgy döntött, az AH köteles arról nyilatkozni, hogy kezelnek-e adatokat a CEU egyik volt hallgatójáról, akinek a telefonján kimutatták a Pegasus kémszoftver nyomait.

A belga-kanadai Adrien Beauduin 2017-18-ban gender studies mesterképzésen tanult az akkor még Budapesten működő Közép-európai Egyetemen, a CEU-n. 2018 októberétől, a CEU helyzetének elbizonytalanodása után kezdett aktív szerepet vállalni az egyetem melletti tiltakozásokban, tüntetésekre járt és transzparenseket készített. A 2018. december 12-én tartott tüntetésen előállították, de az ellene indított büntetőeljárást később megszüntették. Beauduin csak évekkel később, a Pegasus-szal megtámadott telefonszámok kiszivárogtatása után szembesült azzal, hogy ő is a kémszoftver egyik célpontja volt.

Beauduin egyike a TASZ Pegasus-ügyben érintett hét ügyfelének, akikben közös, hogy mindegyikük telefonszáma célponttá vált, és többek esetében a tényleges hekkelést is kimutatták. A szervezet rajta kívül Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Németh Dániel és Panyi Szabolcs újságíróknak, valamint Patócs Ilona ügyvédnek is jogi képviseletet nyújt.

A TASZ szerint az időközben megindított perek során az okozott nehézséget, hogy a megfigyelések jogi szabályozása sokszor nem világos, és mivel korábban elvétve indultak hasonló perek, a bíróságok a korábbi gyakorlatra sem támaszkodhattak – ezen a helyzeten javított érdemben a mostani ítélet. „Az ítélet azért úttörő, mert kimondja, hogy a titkosszolgálatok nem tagadhatják meg automatikusan a tájékoztatást arról, hogy valakit megfigyeltek-e. A döntés szerint a szolgálatoknak igazolniuk kell a bíróság előtt – akár titkos iratban –, hogy a konkrét érintett esetében miért fűződik több érdek a titkossághoz, mint a tájékoztatáshoz” – írták közleményükben.

„A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége létfontosságú, hiszen mindannyiunkat védenek, a munkájuknak pedig elengedhetetlen és legitim eszköze a titkos megfigyelés. A jelenlegi szabályozás mellett azonban a politikai vezetés visszaélhet ezzel a hatalommal, és a megfigyeléseket a nemzet biztonsága helyett a saját hatalmának biztosítására használhatja fel. Éppen ezért fontos, hogy a megfigyelések felett érdemi kontroll érvényesüljön, amelyet elsősorban a bíróságoknak kell ellátniuk – a mostani ítélet azért előremutató, mert ezt a szempontot érvényesíti” – mondta Remport Ádám, a TASZ jogásza.

A TASZ közleménye megjegyzi, hogy Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának kormánypárti többsége korábban ellehetetlenítette a Pegasus-ügy érdemi kivizsgálását, az alapvető jogok biztosa pedig arra hivatkozva nem indított vizsgálatot, hogy ez kizárólag a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hatásköre. A NAIH vizsgálódott ugyan, de mindent rendben találtak, mivel csak azt nézték, hogy minden megfelelt-e a nemzetbiztonsági törvény betűjének, holott már az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy maga a törvény alapjogsértő, mert bármilyen megfigyelést érdemi korlátok nélkül lehetővé tesz.

Hozzátették: az érintettek aránytalanul hosszú és költséges pereskedés eredményeként csak annyit tudhatnak meg, hogy egyáltalán kezel-e róluk adatot valamely titkosszolgálat. Ezután még egy külön hosszadalmas eljárás kell ahhoz, hogy kiderítsék, mik ezek az adatok, de ezek az eljárások rendszerint sikertelenek.