Építészeti államtitkár: Van létjogosultságuk a magasházaknak Budapesten, de a Mol-torony nem a legjobb példa erre

Budapesten is megvan a létjogosultsága, hogy bizonyos helyeken és minőségben magasházak épüljenek – mondta Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára a Magyar Nemzetnek.

Lánszki azt mondta, Budapesten folyamatosan csökken a népesség, ami a városközpontok kiüresedéséhez vezet, de szeretnék megállítani ezt a folyamatot. „Nem a szétterülő településeké a jövő, ahol hosszan kell utazni, hanem a kompakt városoké. Budapestnek e téren vannak problémái az alközpontok hiányával és az agglomerációs kiterjedés túlburjánzásával” – mondta.

Az államtitkár szerint elsősorban a főbb közlekedési csomópontoknál van szükség olyan zónák kijelölésére, ahol magasházakat is lehetne építeni. „Budapestnek csak az előnyére válna, hogy – ha nem is most, de hosszú távon – néhány olyan minőségű magasháza legyen, amely egyedi, amely sehol a világon máshol nincsen” – tette hozzá.

Ugyanakkor a már elkészült Mol-tornyot nem tartja a legjobb példának erre. Szerinte az az épület egy pillérként jelenik meg a tájképen, aminél sokkal jobb városépítészeti lehetőségek is vannak.

„Budapestnek alapvető eleganciája és alapvető karaktere van, amelyet nem szabad megbontani. Ugyanakkor ha a Várban vagy a Gellért-hegyen állunk, és végignézünk a városon, Budapestnek jelenleg nincs kontúrja. Ez sok más város, többek között Párizs esetében is így volt, nem véletlen, hogy egy külön negyedet úgy alakítottak ki a francia fővárosban, hogy oda lehessen magasházakat építeni. Ennek Budapesten is megvan a létjogosultsága, de nagyon pontosan meg kell határozni, hogy milyen távolságra lehetnek ezek az épületek a központtól, illetve milyen magasságban” – mondta az államtitkár.

Lánszki beszélt a Rákosrendezőre tervezett, a köznyelvben csak mini-Dubajként emlegetett projektről is. Elmondta, hogy a Nyugati pályaudvarig húzódó hatalmas, 130 hektáros terület harmincnégy éve üresen áll, és a kormány most már kezdeni szeretne vele valamit. „Most ott tartunk, hogy az egyik legtőkeerősebb és a legnagyobb garanciával rendelkező csoport anyaországával, az Egyesült Arab Emírségekkel van egy nemzetközi szerződésünk, vagyis hivatalosan elkezdődhet az egész folyamat. Míg a tárgyalások zajlanak, addig mi elkezdtük a terület megtisztítását és a rekultiváció előkészítését, és megfogalmazzuk, mit szeretnénk látni a területen” – mondta.

„A főváros rögtön dubaji felhőkarcolókat montázsolt a Hősök tere mögé, ezzel is ijeszgetve mindenkit, hogy elvegye a kedvüket a fejlődéstől. Ezt nagyon rossz iránynak tartom, ugyanis Budapestnek teljesen más karaktere van, mint Dubajnak. (…) Itt sem arról kell beszélni, hogy mi hány méteres, hanem hogy miként fog kinézni. Ezért is tartom furcsának, amikor egyes csoportok azzal riogatnak, hogy ezek az épületek a Hősök teréről is látszódni fognak. Ha egy épület látszódik valahonnan, az önmagában nem baj, sőt éppen akkor lenne probléma, ha olyan épületek épülnének, amelyeket rejtegetni kell” – mondta Lánszki, aki szerint nem az a lényeg, hogy valami milyen magas, hanem hogy milyen minőségű.