Nem mini, nem maxi, nem Dubaj: bemutatta a főváros, hogy ők mit képzelnek el Rákosrendezőre

​A főváros Parkváros néven hozna létre új városrészt Rákosrendezőn, ahova a kormány nem is mini, hanem „maxi-Dubajt” tervez. Pedig a főváros se kicsiben gondolkozik. Terveikben nyolc-tízezer lakás, irodaházak, közepén egy hatalmas park és egy saját, a Rákos-patokból duzzasztott tó is szerepel. Karácsony Gergely elmondta: a magasabb házakkal nincs feltétlen problémájuk, de maximum 90 méternél megállnának.

Mini-Dubajként, illetve Lázár János megfogalmazásában már maxi-Dubajként híresült el az a beruházás, amit a kormány kezdett el tervezni a 1,3 millió négyzetméteres (130 hektár) barnamezős területre, Rákosrendezőre. A fővárosnak régóta vannak ciklusokon és főpolgármestereken átívelő tervei ugyanerre a területre, részben ezeket mutatta be most Karácsony Gergely főpolgármester és kabinetfőnöke, Balogh Samu. Karácsonyék azt szeretnék, ha ez lehetne az első, koncepció alapján megvalósult városnegyed Budapesten, ami tankönyvi példa lehet Magyarországon és akár Európában is.

A Telex még november végén szerezte meg a „mini-Dubajról”, azaz a Rákosrendező helyére tervezett új városnegyedről szóló kormányzati dokumentumot. Ez alapján egy arab befektető irodaházakat, luxuslakásokat építene a területen, ami mellé a kormány legalább 300 milliárd forintnyi infrastruktúra-fejlesztést végezne el. A tervek szerint a befektető egy 220-240 méteres felhőkarcolót is építene, bár egy forrásunk szerint a magasságról a kormány még tárgyal Mohamed Alabbarral. Gulyás Gergely a múlt hét csütörtöki kormányinfón elismerte, hogy a kormány valóban tárgyalt a tervezetről.

Karácsonyék, amennyiben valóban létrejön a Lázár által ígért egyeztetés a javarészt a 2019-es tervekből létrejött Budapest Parkváros koncepcióját teszik majd le a kormány asztalára, amit a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. készített. A főváros szerint Rákosrendezőn 8-10 ezer lakás is elférne, ami szerintük 20-25 ezer lakost jelentene. Ezek nem luxuslakások lennének, hanem az átlagemberek számára is elérhető, megfizethető otthonok. A főpolgármester nem bánná, ha ezek a lakások önkormányzati kézben maradhatnának, mivel ezzel javíthatnák a budapesti lakhatási válságot.

Dubaj helyett a főváros Parkvárosban gondolkozik: azért a név, mert itt a kertvárossal ellentétben sokan laknának, egy nagy központi park körül. A főváros egyébként a kormány által tervezett beruházás egy részével egyetért, elfogadják azt is, hogy magánbefektetőket vonjanak be, mivel se a központi költségvetés, se a főváros nincs jó gazdasági helyzetben. Azonban hatalmas problémának tartják, hogy megint Budapest nélkül kezdtek tervezésbe. Fontosnak gondolják azt is, hogy „ne a gombhoz varrják a kabátot”, tehát a kormánnyal ellentétben a főváros először terveztetne, majd utána keresne beruházót.

Karácsonyék kompakt városrészben gondolkodnak, ami jó infrastruktúrával rendelkezik, és jól megközelíthető. Mindezt úgy tennék, hogy a klímaváltozás kihívásaival is szembenéznek: a beruházás figyelembe venné többek közt a változó hőmérsékletet és a nagyobb mennyiségű, más típusú csapadékot is.

Az egyébként javarészt előző városvezetés által készített tervek alapján a terület közepén egy 30-40 hektáros közparkot hoznának létre, amihez kihasználnák az erre folyó Rákos-patakot is. Felduzzasztanák, amivel egy nagyobb tó is létrejöhetne. A középen elhelyezkedő park köré, a XIII. és a XIV. kerülethez közel épülhetnének fel a lakóházak és az irodák. Ezek a tervek számolnak a területen most megtalálható BVSC Sportteleppel és a sok embert vonzó Vasúttörténeti Parkkal is.

A főváros az irodaházakat oda telepítené, ahol legjobb a tömegközeledés. Itt egy intermodális csomópontot is létrehoznának. Rákosrendező közlekedési szempontból szerencsés, az intermodális csomópont létrehozásához is megvannak a feltételek: áthalad rajta a vasút, a kisföldalatti meghosszabbításával pedig teljesen be lehetne kötni a területet a város vérkeringésébe. A Lázár János által vizionált 30 ezer parkolót Karácsonyék sokallják, de közúti megközelítésre is gondoltak: a Szegedi úti felüljáró mellett bekötnék az M3-as autópálya bevezetőjére is a jövőbeli Parkvárost. A főváros egyébként fontosnak tartja azt is, hogy a 3-as villamost átvezessék a Szegedi úti felüljárón, összekövetve ezzel a XIII. és XIV. kerületet.

Ilyen beruházásokkal tartanák Budapesten az embereket

Karácsonyék szerint Rákosrendező és az ahhoz hasonló barnamezős beruházások arra is tökéletesek lennének, hogy megállítsák Budapest lakosságcsökkenését. A KSH jelenlegi prognózisai szerint 2050-re Budapest lepényként fog szétterülni, azaz a fővárosban és az agglomerációjában is 1,5-1,5 millió ember fog élni. „Ha ez így marad, akkor a mostani fenntarthatósági koncepció kuka” – mondta a főpolgármester. Legfontosabb célkitűzésük, hogy Budapest újra kétmillió ember otthona lehessen, ehhez szükség van hasonló beruházásokra.

Rákosrendező és a hasonló barnamezős területek úgynevezett átmeneti zónában vannak. Hatalmas előnyük, hogy ezek nagy, egybefüggő területek a városhatáron belül, viszonylag jó közlekedési ellátottsággal, ahol még ipari emlékművek is megtalálhatók. Probléma viszont, hogy az ipari ingatlanok hasznosításához rengeteg pénz kell, illetve sok esetben, így a Rákosrendezőn is talajt kell cserélni, az pedig nem olcsó mulatság.

Hasonló barnamezős beruházásra sok pozitív példa van Európában. Stockholmban például egy volt gázgyár területét újították meg. Ez most egy olyan modern városrész, ahol 200 méteren belül minden elérhető. Van zöldterület, nincs túlépítve és van „lelke” is. Budapesti rossz példának Balogh Samu a Lágymányosi hídnál, a Mol-torony mellett felhúzott Budaparkot nevezte meg, ahol közlekedési infrastruktúra például abszolút nincs. Bár kisebb, de jó példa az óbudai Graphisoft Park az egykori gázgyár területén. Ott mértéktartó a beépítés, miközben vannak munkahelyek és rengeteg zöldterület.

Karácsony és Balogh többször is megjegyezték, hogy ezek 2019-es tervek, amivel a Tarlós-féle vezetés is teljesen egyetértett, azaz hasonlóan gondolkodtak, mint ők. „Elképesztő, hogy ezt a gondolkodást az állam most kidobta, hasonlóan tettek például a diákvárossal is, ahol jött egy külföldi beruházó (kínai érdek) és kidobta a szakmai konszenzust élvező tervet” – mondta Karácsony.

A magasabb épületek ellen nem tiltakoznak. Szerintük van lehetőség szép, és az átlagosnál magasabb, 60-70 méteres házakat építeni. A korábban törvényben is meghatározott 90 métert figyelembe véve Balogh szerint talán nem látszódna otrombán az Andrássy út közepén egy hatalmas épület. Azonban egy 240 méter magas épület „leesne” a várostérképéről, ha mondjuk a Hármashatár-hegyről nézzük.

„Nem támogatjuk, ha valaki az emberi hiúság templomát akarja felépíteni, ami négyszer akkora, mint a Bazilika”

– mondta Karácsony. Az épületek magasságával és a Lázár János által emlegetett plusz 5-10 millió turistával kapcsolatban Karácsony azt javasolja a kormánynak, hogy ne tegyék tönkre a legtöbb képeslapon szereplő Hősök tere látképét, illetve adjanak a Biodomra is pénzt, ami ezzel Európa legnagyobbja lehetne. Ezzel a főpolgármester szerint inkább „családi szegmensből” hoznának ide turistákat, és nem „dubajozókból”.

A felsoroltak megvalósításához Karácsony szerint partnerség kell. Azt nem támogatják, hogy államközi megegyezés születik, majd utána ülnek le a fővárossal. Állnak a tárgyalások és egyeztetések elé, mivel nekik van koncepciójuk. Karácsony szerint így egy nagyon jó városrész lehetne a Rákosrendezőből. De „itt vannak a viharfelhők, hogy valami nagyon jóból, hirtelen valami nagyon rossz legyen”. Társadalmi egyeztetést kezdenének a budapestiekkel Rákosrendezőről, akár egy újabb „budapesti lakógyűlés” formájában is.

Hét elején Lázár János sajtótájékoztatót tartott a „mini-Dubajról”. A miniszter arról beszélt, hogy még zajlanak a tárgyalások a befektetővel, de a céljuk egy „új millenniumi városrész” megépítése. Ennek szerinte illeszkednie kell majd Budapest jelenlegi városképébe, és az egyetlen hátránya talán az lehet majd, hogy több millió turistát fog Budapestre vonzani. Ő a Fővárossal akkor tárgyalna, ha már megkötötték a szerződést a befektetővel.