A magyar börtönökben nem a kímélet a cél, a biztonság előbbre való az emberi méltóságnál

Egy borsodi faluban lakó kilencgyermekes anya két hétre börtönbe került, mert a fiának összegyűlt 40 igazolatlan hiányzása az iskolában. Az anya egyedül nevelte gyerekeit, és egy hivatalos értesítésből tudta meg, hogy bár 15 éves gyereke mindennap elindult az iskolába, nem mindig érkezett meg oda. A fiú megismerkedett egy lánnyal, így inkább vele töltötte az idejét. Az anyának a tankötelezettség megszegéséért 100 ezer forint szabálysértési bírságot kellett volna fizetnie. Erre nem volt pénze, így le kellett ülnie a büntetést.

Az eset tavaly történt, de a Magyar Helsinki Bizottság szerint nem egyedi, hogy a társadalom perifériáján élők hasonló okok miatt kerülnek börtönbe.

Szakértők szerint a magyar igazságszolgáltatás a kelleténél nagyobb szenvedést okoz az elkövetőknek.

A problémának csak egy része, hogy nálunk a szabadságvesztés a legelterjedtebb büntetés. Fontos tényező, hogy milyenek a börtönviszonyok, mekkora a zsúfoltság, mennyi szakember dolgozik a büntetés-végrehajtásban. Sok múlik azon, hogy a politika hogyan próbálja kezelni a bűnözést. Ez pedig a legtöbb esetben nem függ össze azzal, hogy mekkora a bűnözés valódi mértéke. Kriminológusokkal jártuk körbe, hogy mi a célja Magyarországon a büntetéseknek?

Poloskák, patkányok, ehetetlen étel

Az elmúlt időszakban hatalmas diplomáciai botrány kerekedett annak az olasz nőnek az ügyéből, akit szerinte méltatlan körülmények között tartanak fogva Magyarországon. Az olasz közvélemény felháborodását az váltotta ki, hogy egy januári interjúban I. S. korábbi cellatársa arról beszélt, patkányok és poloskák voltak a zárkájukban. Azt is állította, hogy a börtönben kevés és ehetetlen volt az étel, az őrök folyamatosan kiabáltak velük és mindenhová bilincsben vitték őket.

A nőt képviselő Magyar György ügyvéd szerint ez a bánásmód szembe megy az európai normákkal: „Mi hozzá vagyunk szokva ezekhez a körülményekhez, de nem csodálkozom, ha európai szemmel ez balkáninak és sokkolónak tűnik” – mondta az ügyvéd.

Az olaszok felháborodását a magyar kormány se hagyta szó nélkül. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar igazságszolgáltatás tiszteletben tartja az emberi méltósághoz való jogot. A hírek cáfolatára aztán a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet még rendhagyó zárkabejárással egybekötött sajtótájékoztatót is összehívott, ahol megmutatták I. S. celláját. Az újságíróknak rendezett bemutatón a Telex riportere is ott volt, és a műkő padló ragyogott a tisztaságtól, patkányokat, poloskákat nem lehetett látni.

Ennek ellenére nehéz lenne teljesen légből kapottnak nevezni I. S. cellatársának állításait, mivel nem először teszi szóvá egy fogvatartott a magyar börtönökben uralkodó állapotokat. Az olasz aktivistához nagyon hasonló tapasztalatokról számolt be a vesztegetéssel vádolt Schadl György is. A bírósági végrehajtói kar korrupciós bűncselekményekkel vádolt egykori elnöke szarral bekent falak és poloskák miatt tett panaszt. A hazai börtönviszonyokat évek óta monitorozó Magyar Helsinki Bizottság szerint egyáltalán nem kirívóak ezek az esetek.

„Egy társadalom állapotát jól mutatja, ahogyan a börtönökben a rabokkal bánnak” – mondta a Telexnek egy, a büntetés-végrehajtással foglalkozó kutató kriminológus. Szerinte Magyarországon nem az a cél, hogy a fogvatartottak a legkíméletesebben töltsék le a büntetésüket, hanem az, hogy semmi rendkívüli ne történhessen. Ezért a biztonságnak kell alárendelni mindent, még az emberi méltóságot is.

Már a strasbourgi bíróság is elmarasztalta Magyarországot

A börtönökben uralkodó rossz körülmények összefüggésben vannak azzal, hogy az intézmények túlzsúfoltak és súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek. Például a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben tavaly október 31-én 107 százalékos volt a telítettség, ami azt jelenti, hogy 1293 férőhelyre 1387 fogvatartott jutott.

Egy évvel ezelőtt, 2023 januárjában a fogvatartottak száma rekordot döntött: 19 ezernél is többen voltak börtönben, ez a rendszerváltás óta mért legmagasabb szám. Jelenleg a Magyar Helsinki Bizottság által kikért közérdekű adatok szerint a büntetés-végrehajtási intézetek egyharmada működik száz százalékos kapacitás fölött.

Az Európa Tanács éves börtönpopulációs statisztikája szerint Magyarország a legmagasabb börtönnépességű országok közé tartozik.

Különösen aggasztó tendencia, hogy a fogvatartottak száma megugrott a koronavírus-járvány alatt 2019 és 2021 között: miközben Európa legtöbb országában ebben az időben csökkent a fogvatartottak száma, hazánkban három év alatt több mint kétezer fővel, vagyis 10 százalékkal nőtt.

2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy Magyarország rendszerszinten sérti meg a fogvatartottak emberi jogait. Ezért kötelezték az államot arra, készítsen tervet, hogyan fogja felszámolni a börtönzsúfoltságot. Azonban a kormány ahelyett, hogy megszüntette volna ezeket a problémákat, az úgynevezett „börtönbiznisz” felszámolásával kezdett elkampányolni. Előszörfelfüggesztették a rossz börtönkörülmények miatt megítélt kártalanítások kifizetését, majd egy jogszabály-módosítással megnehezítették, hogy a rabok hozzájussanak a számukra megítélt pénzhez.

Az állam a zsúfoltságot kizárólag börtönépítéssel próbálta megoldani, de ez a gyakorlatban inkább azt jelentette, hogy a korábbi épületek mellé könnyűszerkezetes „konténereket” emeltek.

Krámer Lili kriminológus, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint önmagában a börtönépítéssel nem megoldható a zsúfoltság problémája. „Az a hosszútávú szakmai tapasztalat, hogy ha nem változik semmi a szakpolitikában, akkor az újonnan létrehozott férőhelyek is megtelnek” – mondta.

A börtönzsúfoltságot indokolhatná, ha megnőtt volna a bűnözés mértéke, és így az átlagosnál nagyobb teher hárulna az intézményekre. De a gyakorlatban nem erről van szó. Sőt, épp az ellenkezője történik: a bűnelkövetések száma régóta csökkenő tendenciát mutat. Krámer Lili szerint a kormánynak szerencséje van, mert a bűnözés mértéke régebb óta csökken, mint ahogy a Fidesz 2010-ben hatalomra került.

A börtönzsúfoltsághoz inkább az járult hozzá, hogy egyre többen kerülnek börtönbe olyanok is, akiknek nem lenne ott a helye.

A túlzsúfoltságot kétféleképpen lehetne tartósan visszaszorítani: vagy a bemenő forgalmat kell csökkenteni vagy a kimenőt növelni. Tulajdonképpen mindkettőnek ugyanaz a kulcsa: az alternatív szankciók szélesebb körű alkalmazása.

A jogszabály megvan, csak nem alkalmazzák

Az esetek nagy részében a büntetések nem járnak szabadságelvonással, inkább más jellegű szankciót jelentenek, például pénzbüntetést, közérdekű munkát, mediációt. Ezeket összefoglaló néven alternatív szankcióknak hívják. Alternatív szankciók alkalmazására a kisebb súlyú, nem erőszakos bűncselekményeknél van lehetőség.

A lapunknak nyilatkozó szakértők abban egyetértettek, hogy jelenleg a magyar büntető igazságszolgáltatás szabadságelvonás központú. 2020-ban még a büntetések34 százalékát tette ki a szabadságvesztés, 2021-ben már 36, 2022-ben pedig 38 százalékát. Az Európa Tanács 2021-es adatai szerint 2020-ban 13,4 hónap volt a fogvatartás átlagos hossza Magyarországon, ez az uniós tagállamokban 11,3 hónap volt.

Az EU 22 tagállamában egyre több alternatív büntetést alkalmaznak, leggyakoribb a felfüggesztett börtönbüntetés és a pénzbüntetés. Például Belgiumban a maximum 3 évig terjedő szabadságvesztést az elítélteknek kötelező az otthonukban letölteni. Horvátországban a 6 hónapig terjedő szabadságvesztés helyett közérdekű munkát szabnak ki.

A világjárvány tanulsága az volt, hogy a börtönpopuláció jelentős csökkentésével nem nőtt a bűnözés mértéke.

A lapunknak nyilatkozó kutató kriminológus szerint a jogszabály itthon is lehetőséget ad arra, hogy több esetben szabjanak ki alternatív szankciót. A gyakorlatban azonban a szabadságelvonás élvez prioritást. „Általános tapasztalat, hogy ha valamit a jogszabály lehetővé tesz, de nem ír elő kötelezettségként, akkor azt a jogalkalmazók nem feltétlen használják, még indokolt esetben sem” – mondta.

Az alternatív szankciók alkalmazása összefüggésben van azzal, hogy egy adott ország milyen büntetőpolitikával szeretné visszaszorítani a bűncselekményeket.

A szociális ellátórendszert kellene fejleszteni

A Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium szerint Magyarországon rend van, 2010 óta folyamatosan csökken a bűncselekmények száma. A büntetőpolitika helyes úton jár, a rendvédelmi vezetők kiemelkedő munkát végeznek, amit nemzetközi szinten is elismernek – mondta a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának meghallgatásán.

Krámer Lili szerint ezek jól hangzó kommunikációs panelek, de nem fedik a valóságot. Szerinte a kormány büntetőpolitikája lényegében csak kommunikációs szinten létezik. Mindig a retorzión van a hangsúly, a fő cél az elkövető megbüntetése.

Ez abból is látszik, hogy a Fidesz kormányzása alatt többször is szigorították a Büntető törvénykönyvet: például az erőszakos többszörös visszaesőknél kizárták a feltételes szabadságra bocsátást. Ezen kívül elfogadták a három csapásként elhíresült törvényt, amelynek leegyszerűsítve az a lényege, hogy annál a többszörös visszaesőnél, aki harmadszorra követ el erőszakos személy elleni bűncselekményt, a bíróságnak nincsen mérlegelési jogköre, automatikusan életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia.

A kutató kriminológus szerint a büntetéseknek legalább két célja van: a reintegráció, vagyis a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése, valamint a megtorlás. „A büntetés-végrehajtásnak szabály szerint célja az is, hogy az elítélt megbűnhődjön, de az is, hogy fejlődjön, jogkövető állampolgárrá váljon” – mondta a kriminológus, aki szerint jelenleg

a bűnmegelőzés kimerül abban, hogy az elítélt a szabadságvesztés büntetés időtartama alatt nem követ el újabb bűncselekményt.

A kormánynak jellemző kampányüzenete, hogy ők megvédik a társadalmat. A társadalomra való veszélyesség megítélése viszont nem mindig olyan egyértelmű. A kutató kriminológus szerint például a jelenlegi joggyakorlat sok esetben súlyosabban értékel egy gazdasági bűncselekményt, mint a durva, kegyetlen és évekig tartó gyermekbántalmazást.

Magyarországon a társadalom megvédése mellett kevesebb figyelem jut a bűnözés okainak feltárására. Miközben az emberek jellemzően nem maradnak bent egész életükben a börtönben,

tehát közérdek fűződik ahhoz, hogy szabadulásuk után vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba.

Helytelen gyakorlat, hogy ha fény derül egy tragikus esetre, akkor nem az okokat fejtik vissza, hanem a jogszabályok módosításában látják a megoldást, ez pedig legtöbbször még tüneti kezelésnek sem megfelelő.

A kutató kriminológus szerint a legjobb és legeredményesebb bűnmegelőzés a szociális ellátórendszer fejlesztése. „A szegénységet nem lehet rács mögé zárni, a bűnözés valódi gyökerével és megelőzésével nem úgy tűnik, hogy bármit is szeretne kezdeni a kormány” – mondta Krámer Lili, aki szerint szintén elengedhetetlen a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztése.