A kormány szóba se áll a svéd NATO-csatlakozás ügyében jött amerikai küldöttséggel

Vasárnap Magyarországra érkezett az Egyesült Államok republikánus és demokrata párti szenátorokból álló küldöttsége, hogy megvizsgálja, miért is akadt el a magyar parlamentben a svédek NATO-csatlakozásának ügye.

A küldöttség vasárnap érkezett a müncheni biztonsági konferenciáról, és a budapesti amerikai nagykövetségen tartott sajtótájékoztatót. A delegáció tagjai a szenátus NATO-val foglalkozó megfigyelőcsoportjának két társelnöke, Jeanne Shaheen demokrata és Thom Tillis republikánus szenátorok, és a külügyi bizottság tagjaként Chris Murphy szenátor szintén a Demokrata Párttól.

Shaheen szenátor először is megköszönte a jelenlevő David Pressmann budapesti nagykövet munkáját, majd felidézte, hogy nem először jár Magyarországon. 2017-ben már volt itt egy hasonló delegáció tagjaként, illetve félig-meddig turistaként is. Azt mondta: örül, hogy újra itt lehet ebben a NATO-ra és az amerikai–magyar kapcsolatokra nézve is fontos időszakban.

Shaheen örült, amikor korábban a magyar miniszterelnök azt ígérte, hogy a svédek csatlakozásának ratifikációjára sor fog kerülni, és sajnálja, hogy ez még mindig nem történt meg. Ugyanakkor most bizakodó és optimista a bizottság, hogy február 26-án a magyar parlament megszavazza a svéd csatlakozást.

Shaheen szerint a svédek kiemelt szakértelmet hoznának a NATO-ba, mivel világszínvonalú tengerészetük van. „Az orosz–ukrán háború idején kiemelten fontos, hogy egységes NATO-képet mutassunk, ahogy az is, hogy a svédek minél hamarabb csatlakozzanak” – mondta.

A bizottság tagjai hangsúlyozták: barátsággal jöttek, a partnerség erősítését tűzték ki célul.

Ezért is esett nekik rosszul, hogy a magyar kormány és a Fidesz egyáltalán nem fogadta őket, hiába kértek találkozót.

Jeanne Sheheen felidézte, hogy amikor 2017-ben itt járt, voltak ilyen találkozóik, és csalódással tölti el, hogy ezúttal nem tudtak beszélni a kormánnyal a NATO-ügyről, vagy akár a szabad választásokról, esetleg az emberi jogokról. Murphy elmondta, hogy hasonló felállásban voltak korábban Törökországban is, ahol szintén voltak vitáik a kormánnyal, de ott leültek velük beszélni. Szerinte nagyon fontos lenne erősíteni a kétoldali kapcsolatokat.

Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken azt mondta: nem érdemes nyomásgyakorlással próbálkozniuk a hazánkba látogató amerikai szenátoroknak, hiszen Magyarország szuverén ország, az Országgyűlés így nem különböző kongresszusi delegációk látogatása alapján hoz döntéseket. „Örülünk, hogy eljönnek ide, mert saját szemükkel láthatják, hogy mindaz, amit olvashatnak a liberális amerikai médiumokban Magyarországról, szemenszedett hazugság. És így a saját szemükkel is meggyőződhetnek arról, hogy Magyarországon a magyar–amerikai együttműködésnek, annak javításának mi semmilyen módon nem vagyunk az akadályai” – mondta Szijjártó.

Thom Tillis republikánus szenátor leszögezte: az amerikai–magyar kapcsolat él és virul. „Magyarország a NATO-család tagja, és minden családban vannak viták. Nekem 6 testvérem van. Van olyan testvérem, akivel annyira különbözünk politikailag, hogy talán nem is szavazna rám. Természetes, hogy egy családban vannak nézeteltérések, de ezekre nem szabad nagy hangsúlyt fektetni. A család maga fontosabb” – mondta.

Szerinte mindig előfordul, hogy vannak aggályok vagy viták azzal kapcsolatban, ha egy új tag csatlakozik a szövetségbe, de ezeken túl kell lendülni. Tillis hozzátette: nagyon örül, hogy Orbán Viktor azt mondta, hogy 26-án ratifikálják a svédek csatlakozását. Erre az orosz–ukrán háború fényében még inkább szükség van.

Jeanne Sheheen elmondta: Washingtonba visszatérve javaslatokat fognak felterjeszteni, hogy minél hamarabb megtörténjen a svédek csatlakozása. Emellett aggodalmukat fejezik majd ki az amerikai-magyar kapcsolatok miatt.

A bizottság nem válaszolt a sajtó azzal kapcsolatos kérdéseire, hogy van-e B tervük arra az esetre, ha a magyar kormány mégsem hagyná jóvá záros határidőn belül a svédek csatlakozását. Azt mondták: inkább arra gondolnak, hogy nemsokára megünnepelhetik a csatlakozás ratifikálását.

Svédország az orosz–ukrán háború kitörése után döntött úgy, hogy felhagy az évtizedekig meghatározó semlegességi politikájával, és csatlakozik a transzatlanti szövetséghez. A tagok többsége ezt már 2022 őszén jóváhagyta, majd némi várakoztatás után a korábban vonakodó Törökország és Magyarország is hozzájárult Finnország felvételéhez.

Csakhogy Svédország NATO-csatlakozásáról több mint másfél éve nem dönt a magyar Országgyűlés, és mostanra Magyarország maradt az utolsó tagállam, amelyik nem ratifikálta a skandináv ország felvételét. A kormány már 2022 júliusában benyújtotta a javaslatot a parlamentnek, ám Kövér László házelnök nem vette napirendre a zárószavazást. Hivatalosan azzal indokolták a halogatást, hogy vita alakult ki a kérdésben a Fidesz-frakción belül, újabban pedig már az a frakció álláspontja, hogy megvárják a svéd miniszterelnök budapesti látogatását. A svédek ügyének rendezésére legközelebb a tavaszi ülésszak kezdetén, február 26-án lesz mód.