Orbán Balázs a svéd NATO-csatlakozásról: A magyar parlament nem egy szavazógyár

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója teljesen komoly arccal bizonygatta perceken keresztül az ATV szerda esti Voks című műsorában, hogy Orbán Viktor ugyan támogatja Svédország NATO-csatlakozását, ám a Fidesz elnökeként nem sikerült még meggyőznie erről a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőit.

A magyar kormányt nem érte meglepetésként, hogy a török parlament Magyarországot beelőzve megszavazta Svédország NATO-csatlakozását kedden. Ez „nyilvánvalóan annak köszönhető” Orbán Balázs szerint, hogy a magyar parlament ülési rendje eltér a török parlamentétől. A magyar Országgyűlés tavaszi ülésszaka csak február végén, várhatóan február 26-án kezdődik, és a miniszterelnök azt ígérte, az első adandó alkalommal ratifikálják Svédország csatlakozását.

„A magyar kormány álláspontja az első pillanattól kezdve világos: mi támogatjuk Svédország NATO-csatlakozását. Ezért terjesztettük be a parlament elé” – fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója, és azt állította: a kormány álláspontja nem függ Törökországtól. A kormánypárti képviselők aggályai ugyanakkor alapot teremtettek arra szerinte, hogy a kormány további politikai konzultációt kérjen a svédektől. Orbán Viktor ezért is hívta meg levélben Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt a hét elején.

„Ezt azért kérjük mint magyar kormány, mert szeretnénk megkönnyíteni a svédek dolgát”

– mondta még ezt is nevetés nélkül Orbán Balázs. Arról beszélt, hogy ha Magyarország szeretné magát komolyan venni, akkor a kormánynak figyelembe kell vennie a parlamenti képviselők által megfogalmazott szempontokat. „Ez nem egy szavazógyár, itt komoly kérdések vannak.”

Pedig az utóbbi években kiderült, ha a kormány nagyon úgy akarja, akkor alig pár nap vagy hét alatt át tud nyomni javaslatokat a parlamenten. A katatörvényre két nap is elég volt, Orbán fizetésének megemeléséhez tíz nap, a melegellenessé eltérített pedofiltörvényhez és a közpénzek alapítványokba átmentéséhez pedig alig pár hét. Összeszedtük, korábban mikre volt ideje az Országgyűlésnek.

A miniszterelnök politikai igazgatója – állítása szerint – számos olyan példát tudna mondani, amikor a kormánynak meg kellett győznie a Fidesz-KDNP frakcióját egy-egy javaslat támogatásáról. Az ő mindennapjai egy részét is az tölti ki, hogy a kormány és a frakciók közötti koordinációt és konzultációt intézi.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormány felé határozottan megfogalmazza a frakció szempontjait és álláspontját.

„Ha valaki ezt a politikai közösséget egyben szeretné tartani, akkor érdemes ezt nem a szőnyeg alá seperni”

– tette hozzá a miniszterelnök politikai igazgatója. Majd megismételte, hogy nem szeretnék akadályozni Svédország csatlakozását a NATO-hoz, de politikai konzultációt és nyitottságot várnak a svédektől, akik állítása szerint az elmúlt tíz évben kígyót-békát kiabáltak Magyarországra.

Magyarország maradt az utolsó NATO-tagállam, amelyik még nem hagyta jóvá a Svédország belépését a NATO-ba. A kormánypárti képviselők már legalább másfél éve ülnek „sértettség” és más aggályok miatt a témán, közben viszont rendre megígérték, hogy nem Magyarország lesz az utolsó a sorban. Most mégis így lett.