Állva kellett köszönteni eddig is, most ő lett az országos kórházi főigazgató

„Az orvosok 7:50-kor megérkeznek, az intézetvezetőt megérkezésekor az orvosi kar felállással köszönti”

– ezt írta júniusban Révész János az általa vezetett intézmény dolgozóinak. Akkor még a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház főigazgatója volt, most viszont ő lett az országos kórházi főigazgató.

Magyarországon az állami tulajdonban lévő kórházak egységes irányítását, működésük koordinálását az Országos Kórházi Főigazgatóság látja el. A Főigazgatóság eddig vezetőjét, Jenei Zoltánt november végén menesztették. Jenei elküldése összefüggésben állhatott azzal, hogy a kórházi adósságok elérték a 125 milliárd forintot. Ezután Pintér Sándor belügyminiszter és a Főigazgatóságot átmenetileg irányító Szondi Zita általános országos kórházi-főigazgató helyettes több évtizedes távlatban sem látott lefejezést hajtott végre a kórházigazgatók körében: egyszerre 24 kórházigazgatót mentettek fel pozíciójából – 2 országos intézet vezetőjét, 7 megyei és 15 városi kórház igazgatóját.

Az Országos Kórházi Főigazgatóságnak most új vezetője lett Révész János személyében. Önéletrajza szerint a frissen kinevezett főigazgató Budapesten született 1971-ben, középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát 1995-ben. Ezután rögtön el is kezdett dolgozni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán.

Klinikai gyógyszerfejlesztést tanult az Egyesült Államokban, kórház- és szállodamenedzsmentet az Egyesült Királyságban, de alapvetően 1995 és 2019 között az előbb említett miskolci kórházban töltött be különböző pozíciókat. 2014-ben ő lett az onkológiai centrum vezető főorvosa Miskolcon.

A kórház onkológiai centrumát abban az időben egy magáncég eszközeivel működtették. A 2000-es évek elején ugyanis a miskolci számított az egyik legrosszabbul felszerelt onkológiai központnak. Az akkor még megyei önkormányzat fenntartásában lévő intézmény ezért úgy döntött, magánvállalkozók bevonásával fejleszti a műszerparkját. A megbízást a szocialista és fideszes kötődésekkel is rendelkező, panamai hátterű Medcenter Kft. nyerte el.

2012-ben a kórházak állami kézbe kerültek, majd lezajlott az öt miskolci tagkórház fúziója, és elkezdték átnézni a szerződéseket. Egy idő után kiderült, hogy a Medcenterrel kötött szerződés a kórház számára előnytelen. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást is indított. Akkori információk szerint Révészt az akkori humánminiszter, Kásler Miklós embereként bízták meg azzal, hogy az onkológiai centrumban tegyen rendet, és válassza szét a privát és állami érdekeltségeket. Révész azt az álláspontot képviselte, hogy a privát érdekeltségeknek nincs helye az állami kórházakban.

A gyanús szerződések feltárásában fontos szerepe volt Csiba Gábor akkori főigazgatónak, de 2017 elején a Fideszhez szorosan bekötött, a békemeneteken rendszeresen részt vevő Csibát előbb a pártból tették ki, majd a megyei kórház éléről is távoznia kellett. Révész János 2018-ban kapta meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház főigazgatói székét. Feladata lett az is, hogy próbálja meg egységes rendszerbe szervezni a miskolci városi és megyei kórház működését.

A különböző érdekek sérelme miatt előbb a háttérben, majd a nyilvánosság előtt bontakozott ki durva harc a kórház körül – erről korábbi munkahelyünkön, az Indexen írtunk cikket. 2020-ban egy Kásler Miklósnak írt névtelen nyílt levél roma nők állítólagos kényszersterilizálásával, rasszista kijelentésekkel, pénzügyi visszaélésekkel, tiltott inszeminációval, orvosi dokumentumok meghamisításával, sőt kokainvásárlással vádaskodott úgy, hogy ezen állítások nagy része nem volt bizonyítható. Tény viszont, hogy nyomozások zajlottak emberi test tiltott felhasználása, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt.

Révész János nemrég éppen a magán- és közegészségügy szétválasztásával kapcsolatban került komoly konfliktusba a Magyar Orvosi Kamarával. A MOK idén márciusban közleményben szólította fel Révészt arra, hogy ne adjon törvényellenes utasításokat a beosztott orvosainak, és ne buzdítsa őket törvényszegésre. Ekkor ugyanis a főigazgató egy levélben arra utasította kérte a munkahelyi vezetőket, hogy csak azoknak az orvosoknak engedélyezzék a magánpraxisban végzett munkát, akik az állami intézményben már eleget túlóráztak. A MOK szerint ezzel a levéllel Révész egyértelműen arra bátorította a munkahelyi vezetőket, hogy tegyenek hátrányos megkülönböztetést az egyes egészségügyi dolgozók között attól függően, hogy ki mennyi túlórát vállalt.

Áprilisban Borsodban is konfliktust okozott, hogy a városi kórházakban folyó ellátás átszervezését a megyei kórházak vezetésére bízták. Révészt Sátoraljaújhely fideszes polgármestere, Szamosvölgyi Péter bírálta a nyilvánosság előtt. Mint írta, „főigazgató úr gyakorlatilag semmilyen ígéretét nem tartotta be és tudatosan félretájékoztatott. Az általa meghozott vezetői döntések következetlenek és egyáltalán nem a zempléni betegellátás ügyét szolgálják.”

A polgármester egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban havonta több mint tízszer nem volt ügyelet a szülészeti osztályon, szintén havi több mint tíz alkalommal nem volt se traumatológiai, se sebészeti ügyelet, a kórház röntgengépei elavultak, nem volt radiológus, a mentősök rendszeresen a több mint 80 kilométerre lévő Miskolcra „taxiztatták” a betegeket.

Idén júniusban aztán Révész egy másik intézkedésével keltett országos feltűnést. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház főigazgatójaként írásban utasította arra az intézmény dolgozóit, hogy a reggeli értekezleteken felállva kell köszönteniük őt. A főigazgató levelében ez volt olvasható: „Az orvosok 7.50-ig megérkeznek, az intézetvezetőt megérkezéskor az orvosi kar felállással köszönti. Az intézetvezető a tanácskozó ajtaját bezárja, jelezve ezzel, hogy további belépés nincs, annak érdekében, hogy az elkésők az értekezletet ne zavarják.”

Révész a 444.hu-nak küldött válaszában erről azt írta: „Az orvostársadalmon belül vannak szokásjogok, ilyen például, hogy orvosi értekezletek, vagy összdolgozói értekezletek alkalmával, az elsőszámú vezetőt a terembe történő belépéskor az orvosi kar felállással tiszteli meg”.