Kincses Gyula: A kórházigazgatók tömeges kirúgása mögött az adósságok és egy szerkezeti átalakítás állhat

A kórházigazgatók tömeges menesztése mögött két indok állhat: az intézmények adósságának növekedése vagy egy szerkezeti átalakítás előkészítése – mondta a Telexnek Kincses Gyula orvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) volt elnöke.

A Belügyminisztérium szerdán közleményben jelentette be, hogy az Országos Kórházi Főigazgatósággal (Okfő) együtt egyszerre 24 kórházigazgatót mentenek fel pozíciójából. Az érintettek között van 2 országos intézet vezetője, 7 megyei és 15 városi kórház igazgatója. Több évtizedes távlatban nem volt példa arra a magyar egészségügyben, hogy egyszerre ennyi vezetőt mentsenek fel.

Van, akit azért küldenek el, mert betöltötte a 65. életévét, másnak a munkájával nem voltak megelégedve. Az új főigazgatók kinevezéséig az intézmények vezetését az eddigi helyettesek látják el.

Információink szerint Jenei Zoltán, az állami kórházakat felügyelő Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjének november végi elküldése is összefüggésben van a kórházigazgatók menesztésével. A MedicalOnline korábban azt írta, Jeneit a kórházak felhalmozott adóssága miatt küldték el.

Kincses Gyula szerint nem elegáns az Okfő-vel elvitetni a balhét

Októberben a kórházi adósságok elérték a 125 milliárd forintot a szeptember végi 110 milliárd forint után, ami jelentős emelkedés. December végére a tartozásállomány meghaladhatja a 135 milliárd forintot. A kormány egy 90 milliárd forintos kórházkonszolidációval rendezi az intézmények adósságát. Az adósságrendezés azonban nem oldja meg hosszútávon a kórházak anyagi problémáit.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár egy októberi Balatonalmádiban tartott szakmai rendezvényen beszélt a felhalmozott adósságok okairól:

• a gyógyszerek és a gyógyításhoz használatos anyagok költségei az elmúlt időszakban majdnem a duplájára emelkedtek;
• extrém módon megugrott a védőeszközök, fertőtlenítőszerek használata az intézményekben;
• bár nincs fokozott járványügyi helyzet – „legalábbis jogilag” –, a valóságban vannak covidos betegek;
• őket el kell különíteni, és kezelni kell, és ennek is jelentkezik a többletköltsége.

Takács Péter szerint a jövőben nem a gyógyítási költségek terhére kell majd üzemeltetni az egészségügyi intézményeket, és ez jelentősen javíthat a gazdálkodási adatokon.

A kórházi adósságok láthatóan a kormány szemét is szúrták. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a november 30-i kormányinfón azt mondta: nem elfogadható a kórházak tartozása, keresik a felelősöket. Kincses Gyula szerint nem elegáns az országos kórházi főigazgatóval elvitetni a balhét, mert az adósság oka nem a rossz működés vagy pazarló gazdálkodás: ekkora és ilyen széttagolt ellátórendszert ennyi pénzből nem lehet működtetni.

A kórházak kiadásainak 70-80 százaléka fix költség, amin a menedzsment nem nagyon tud változtatni. A béreket ki kell fizetni, és hogy hány emberre van szükség, azt a minimumfeltételekről szóló jogszabály határozza meg. „Tehát itt nincs valós mozgástere a vezetésnek, ráadásul tiltják, hogy vállalkozó orvosokkal oldják meg a létszámhiányt” – tette hozzá Kincses.

A beszerzések, szolgáltatások (takarítás, őrzés-védés és étkeztetés stb.) egyre nagyobb része központosított, így ezekben is minimális mozgástere marad a kórházvezetésnek. „Biztos van a rendszerben pazarlás, felesleges kiadás, de ezek elenyésző összegek egy kórház összfenntartásához képest, így az adósságot alapvetően nem ezek okozták” – világított rá Kincses. Szerinte ha a hiánnyal van a baj, azt vezetőcserével nem lehet megoldani, ahhoz mélyebb változásokra és több pénzre van szükség.

De a kirúgásokkal lehet felelősöket keresni, és a politika fel tudja mutatni, hogy „fejek hullottak.”

Együttműködőbb vezetőkre lehet szükség

Kincses szerint a példa nélküli felmentések másik oka az lehet, hogy a kormány rájött: nem halogatható az ellátórendszer szerkezetének átalakítása. Ha megnézzük a felmentett kórházigazgatók területi eloszlását, leginkább vidéki, kisebb intézményekhez kötődnek. Igaz, emellett két fővárosi kórház vezetőjét is menesztették, de őket a nyugdíjkorhatárra hivatkozva.

A kormány célja lehet az, hogy kisebb kórházakat összevonjon, járóbeteg-központtá alakítson, ezzel optimalizálja a betegellátást. Kincses szerint ehhez viszont nem idős, a kórházukhoz ragaszkodó, annak érdekeit védő vezetőkre van szükség, hanem fiatal, az ágazati vezetéshez lojális emberekre.

Lehetséges, hogy a Belügyminisztérium olyan vezetést szeretne, ami nem kötődik az eddigi rendszerhez, és együttműködőbb a szerkezeti reformokban.

Takács Péter egészségügyi államtitkár már korábban is célzott arra, hogy strukturális változás jöhet az egészségügyben. Úgy fogalmazott: a nehézségek abból adódnak, hogy „a már említett, magunkkal cipelt szocialista intézményrendszert nem lehet lefedni humán erőforrással”. Szerinte vidéken „mindenki érti, hogy a betegellátás javítása a cél, ehhez van szükség a változtatásokra”. Az egészségügyi államtitkár azt is mondta, hogy egy modern rendszerben csak azokat kellene kórházban fektetni, akiknek ténylegesen ott a helyük, csakhogy „a kórházi struktúra ehhez túlméretezett”. Az államtitkár idén februárban arra panaszkodott, hogy lakosságarányosan nincs kevés orvos, csak rosszul vannak elosztva az erőforrások, a rendszer széttöredezett, és nincs átjárás az intézmények között.

Kincses szerint ha a kormánynak valóban egy szerkezeti átalakítás a középtávú célja, akkor annak megvalósítására 2024 második félévében van reális esély. A jövő júniusi önkormányzati és európai parlamenti választások előtt nem fognak ágyakat megszüntetni, utána pedig már ráfordulunk az országgyűlési választásokra.