A tankötelezettségi korhatár csökkentésével több tinédzser eshetett teherbe
2023. december 13. – 05:01
Sokan estek ki a közoktatásból a tankötelezettségi korhatár csökkentésével, de kevesen tudtak közülük elhelyezkedni a munkaerőpiacon, derül ki Adamecz Anna, Prinz Dániel és Szabó-Morvai Ágnes A kötelező iskolalátogatási korhatár csökkentésének munkapiaci és gyermekvállalási hatásai című tanulmányából. Magyarországon 2012-ben csökkentették 18-ról 16 évre a tankötelezettség korhatárát. Ez az elmúlt több mint tíz évben nemcsak az iskolákon belül okozott változásokat, hanem társadalmi szinten is.
A korhatár csökkentésével emelkedhetett a tinédzserkori terhességek és abortuszok száma is.
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) kiadásában évente megjelenő Munkaerőpiaci Tükör idén a társadalmi egyenlőtlenség különböző dimenzióit járja körül. A közgazdász szerzők itt publikált kutatásának eredményei szerint az intézkedés oktatási, munkaerőpiaci hatása jobban megfigyelhető volt az alacsonyabb státuszú fiataloknál. Vagyis a korhatárcsökkentés növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket Magyarországon.
Jobb helyzetből indulnak azok, akik többet tanulnak
Manapság az élethosszig tartó tanulás gondolata klisének számít. Az érettségi megszerzése alapvető elvárás lett, sőt a felsőfokú végzettség is már-már csak belépő az érvényesüléshez a munkaerőpiacon. Sokan több lábon állnak, több munkahelyen dolgoznak párhuzamosan, folyamatosan fejlődnek, akár szakmát is váltanak. Valószínűleg ehhez a változáshoz is alkalmazkodott a legtöbb ország azzal, hogy fokozatosan emelték a tankötelezettségi korhatárt.
Közben a magyar kormány inkább a szakmaszerzés és a munkaerőpiac irányába terelte a fiatalokat. Talán ezzel lehet összefüggésben, hogy a felsőoktatási intézmények nappali képzésein tanuló hallgatók száma lassú ütemben ugyan, de csökkenő tendenciát mutat. A kormány szerint nem feltétlenül kell minden gyereknek hosszabb időt töltenie az oktatásban. Azzal érveltek, hogy az akaratukon kívül iskolában tartott idősebb gyerekek hátráltathatják a többiek tanulását. Bizonyos gyerekeknek, sőt a társadalomnak is előnyösebb lehet, ha ezek a fiatalok korábban lépnek ki a közoktatásból és előbb lépnek be a munkaerőpiacra, ezzel indokolta például a tankötelezettségi korhatár leszállítását a kormány.
Ugyanakkor más kutatásokból az látszik, hogy lényegesen jobb helyzetből indulnak azok, akik tovább vesznek részt az oktatásban. Olaszországban egy főiskolát vagy egyetemet végzett, negyvenes éveiben járó férfi nagyjából egyharmaddal keres többet az érettségizett kortársánál, Németországban és Ausztriában nagyjából a felével keres többet, Portugáliában a háromnegyedével. Magyarországon több mint kétszer annyit. Magyarországon az OECD-átlagnál nagyobb a különbség az iskolázottabbak és a kevésbé iskolázottak között.
Nőtt a lemorzsolódás, de nem helyezkedtek el többen a munkaerőpiacon
A kutatás készítői megnézték, hogy a változások hatálybalépése után hogyan változott az iskolarendszert elhagyók aránya. A lemorzsolódást 2009–2011, valamint 2012–2013 között vizsgálták.
Azoknál, akikre már vonatkozott az alacsonyabb tankötelezettségi korhatár, statisztikailag megnőtt a lemorzsolódás esélye (69 százalékkal), a közfoglalkoztatásba kerülés esélye (97 százalékkal) és a NEET státuszba kerülés valószínűsége (63 százalékkal). A NEET státuszú fiatalok azok, akik mind a közoktatásból, mind a munkaerőpiacról kiestek. A korhatárcsökkentés a lányoknál 66, a fiúknál 72 százalékkal növelte a lemorzsolódás valószínűségét.
Azok, akik elhelyezkedtek, átlagosan 3,5 hónapig maradtak az állásukban. De a munkavállalók több mint fele olyan helyen kezdett el dolgozni, ahol nem volt szükség semmilyen szakképesítésre, mint például takarító, kukás vagy rakodómunkás. Az iskolát elhagyó fiatalok közül többen helyezkedtek el közmunkásként. A reform utáni években ráadásul nemcsak a közmunkába kerülés valószínűsége, hanem a közmunkában töltött napok száma is emelkedett.
Az elsődleges munkaerőpiacon (azaz nem a közfoglalkoztatásban és a külföldön dolgozók nélkül) nem jelent meg több munkavállaló. A 16 és 18 éves kor között lemorzsolódott diákok 58 százaléka egyáltalán nem tudott elhelyezkedni.
Tehát a kormány eredeti terve – miszerint előbb kezdenek dolgozni a munkaerőpiacra vágyó fiatalok – nem jött be.
Ez az eredmény logikusnak tűnik annak fényében, hogy a lemorzsolódó fiatalok tapasztalat és középfokú végzettség nélkül valószínűleg rosszabb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon.
Mélyebb lett a szakadék a roma és nem roma fiatalok között
2011 és 2016 között az iskolai lemorzsolódás aránya a roma fiatalok esetében különösen megnőtt. 2011 és 2016 között mélyebb lett a szakadék a nem roma és a magukat első- vagy másodsorban romának mondó fiatalok között. Előbbieknél kevesebb mint 4, utóbbiaknál közel 20 százalékponttal csökkent az oktatásban részt vevő (vagy már végzett) 17 évesek aránya. 2016-ban a nem romák 8, a romák 42 százaléka nem járt iskolába ebben az életkorban.
A nőket a gyerekvállalás felé terelték a változások
Az első ábra adataiból az is látszik, hogy a tankötelezettségi korhatár csökkentésével a szülések és az abortuszok száma is növekedett a 16, 17, 18 évesek körében: a születések száma 28, az abortuszok száma pedig 16 százalékkal, utóbbi eredmény statisztikailag nem szignifikáns.
A gyerekvállalás és az abortuszok száma az alacsonyabb végzettségű szülők gyerekeinél jelentősen nőtt. Illetve azoknál a lányoknál is, akik matematikából kevés pontot értek el, és olyan régióban laktak, ahol amúgy is alacsony volt a foglalkoztatás.
A 20 év alatti várandós nők 34,9-szer nagyobb eséllyel hátrányos helyzetűek, mint az ennél idősebb várandósok.
A fiatal nők azt gondolhatják, hogy a tanulmányaikat már nem szeretnék folytatni, viszont a munkaerőpiacon sem tudnak elhelyezkedni, ez pedig az anyaság irányába tereli őket. Ez azért is problémás, mert a korai szülés hosszabb távon is hátrányos lehet a nők munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedésére. A tanulmány szerint ilyen szempontból az oktatási rendszer egyszerre fékezheti, de okozhatja is a fiatalkori gyerekvállalást.
Az 1970-es évektől a fejlett országokban csökkent a 20 év alatti nők gyerekvállalása. 2022-ben Magyarországon 20,2 élve születés jutott ezer 20 év alatti fiatalra. Ez nagyon magasnak számít, összevetve például az Európai Unió átlagértékével, amely 2020-ban 9,2 ezrelék volt.
A tankötelezettségi korhatár csökkentésének következményeivel ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben.
