Mennyivel vagyunk előrébb, ha van diplománk?

Február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási felvételi eljárásba. Valószínűleg mostanában egyre több családi ebédnél merül föl a kérdés: vajon szükség van-e még diplomára a munkaerőpiacon való érvényesüléshez? Többen azt gondolják, az érettségi után a következő az egyetem, mások éppen azt tapasztalják, hogy egyre kevésbé a papír a mérvadó egy állásinterjún. Az elmúlt évek trendjeit nézve mind a két álláspontban van igazság, de a helyzet korántsem fekete és fehér.

A kormány narratívája

A felsőoktatási intézmények nappali képzésein tanuló hallgatók száma lassú ütemben ugyan, de csökkenő tendenciát mutat. Míg 2010-ben 100 777-en jelentkeztek felsőfokú nappali alapképzésre, osztatlan és mesterképzésre első helyen, addig 2021-ben már csak 71 668-an. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a csökkenő tendencia az elmúlt években lassult, sőt volt olyan év, amikor – igaz, kismértékben, de – még növekedett is a képzésre jelentkezők száma.

Több oka lehet annak, hogy manapság kevesebb fiatal gondolja fontosnak a diploma megszerzését, mint tíz évvel ezelőtt. Valószínűleg a kormány kommunikációja és intézkedései is hozzájárulhattak ehhez a változáshoz. A kormánynak ugyanis már 2010 óta az a narratívája, hogy a szakképzéseket kell megerősíteni, és a szakmunkásokból kell több a munkaerőpiacra.

2012-ben óriási felháborodást keltett az a terv, amely jelentősen szűkíteni akarta a keretszámát azoknak a diákoknak, akiknek tanulását az állam fizetné. Az egyetemre jutás korlátozása már csak azért is kérdéses, mert hiába nőtt a 2010-es évek második felében a felsőoktatásba beiratkozók száma, az OECD szerint Magyarországon még mindig alacsony a diplomát szerzők aránya. 2015-ben Palkovics László akkori oktatási államtitkár több egyetem és főiskola szétdarabolását vagy épp összevonását jelentette be azzal az indokkal, hogy sok helyen felesleges párhuzamosságok és kapacitások vannak, néhány intézmény pedig hosszú távon fenntarthatatlan.

Ehhez képest új irány, hogy a kormány tavaly elkezdte megkönnyíteni a felsőoktatási intézményekbe való bejutást például a nyelvvizsga-kötelezettség, a kötelező emelt szintű érettségi vagy a minimumponthatár eltörlésével. Az által, hogy könnyebb lesz bejutni az egyetemekre, nyilván több fiatalnak nyílik lehetősége diplomát szerezni a jövőben.

Hasonlóan megkönnyítette a kormány a diplomák megszerzését a koronavírus-járvány alatt, amikor lehetővé tette a felsőfokú végzettség megszerzését olyanoknak is, akik nem teljesítették az előre meghatározott feltételeket, azaz nyelvvizsga hiányában nem kaphatták volna meg a diplomájukat. Ezek az intézkedések mind abba az irányba mutatnak, hogy a gazdasági nehézségekkel való szembenézés mégis, avagy újból szükségessé tette a diplomások arányának növelését.

Megváltoztak a karrierutak és a munkakörök is

Persze nem csak a központi intézkedésektől függ, hogy mostanában kevesebben akarnak egyetemen tanulni, mint tíz évvel ezelőtt. Ehhez a tendenciához több dolog járult hozzá: például a munkakörülményekben és a társadalmi folyamatokban bekövetkező változások is. A Profession.hu az oldalán négy pontban foglalta össze, mi lehet az oka annak, hogy ma már kevésbé van szükség a diplomára.

1. Megváltoztak a karrierutak: a portál szerint egyre ritkább, hogy valaki a tizen-huszonévesen kiválasztott pályán marad évtizedekig. A karrierváltás nagyon gyakorivá vált, ami azt is jelenti, hogy online tanfolyamokon, egyéb képzéseken rövidebb idő alatt is olyan használható tudást lehet szerezni, amivel könnyebb a munkakeresés. Emellett a nagyobb fokú mobilizáció miatt egyáltalán nem biztos, hogy valaki ugyanazon a településen vagy akár ugyanabban az országban marad, mint ahol elkezdett dolgozni. Ezek a helyváltoztatások pedig szükségképpen munkahelyváltással is járnak, ami rugalmasságot követel meg a piactól és a munkavállalótól egyaránt.
2. Megváltoztak a munkakörök: a cikk szerint sok olyan digitális terület létezik, amely egyszerűen túl gyorsan fejlődik, a felsőoktatás pedig nem tudja követni a változások ütemét. „Emiatt sokszor úgy tűnhet, a szakterülethez nem illő, elavult anyagokon kell átrágni magunkat, mire a valódi tudás közelébe férkőzhetünk”, írják. A közösségi média, és az online platformok megjelenésével ma már nem kell feltétlenül könyvtárba menni ahhoz, hogy szakirodalmat találjon valaki. Az interneten könnyebben hozzáférhető tartalmak pedig utat nyitottak az autodidakta módon megtanulható, naprakész ismeretek megszerzése előtt.
3. Megváltoztak a tanulói igények: a portál szerint, akik karrierváltóként szeretnék átképezni magukat, sokszor nem tudnak egy klasszikus, éveket igénylő oktatási folyamatban részt venni, helyette szeretnének a lehetőségekhez mérten „instant” megoldásokban gondolkodni. „Az egyik legjobb példa lehet erre a programozóknak szánt intenzív képzés, az úgynevezett bootcamp. Az ilyen bootcampeken néhány hetes vagy hónapos, tömény és rendkívül gyakorlatias rendszerben tanulnak a diákok, szinte rögtön valódi projekteken dolgozva.”
4. Megváltoztak a fizetések: amíg pár éve még egyértelmű volt, hogy diplomával jobban lehet keresni, addig mára egy jó szakmunkás magasabb fizetést vihet haza, mint egy többdiplomás kutató.

A fizetésbeli különbségeket sok diplomás a saját bőrén tapasztalhatja meg. A diplomások között kétségkívül a tanárok vannak az egyik legnehezebb helyzetben, akik jelenleg a diplomás átlagbér körülbelül 60 százalékát keresik. Viszonyításképp: ma egy 30 évesnél fiatalabb általános iskolai tanár vagy tanító nettó 170 ezer forint körül keres, egy pályája derekán lévő, negyvenes éveiben járó középiskolai tanár nettó 240 ezret. 50 éves kor fölött érhető el a nettó 300 ezres bérezés, a pályán elérhető csúcsfizetés pedig 396 ezer forint. Ebben a cikkünkben azt elemeztük, hogyan szakadt le a tanárok fizetése más értelmiségi szakmákhoz, a nemzetgazdasági átlaghoz képest.

Persze ehhez érdemes hozzátenni, hogy ha a kereseti kilátásokat összegezve nézzük, akkor egy diplomás még mindig magasabb fizetésre és könnyebb elhelyezkedésre számíthat, mint egy nem diplomás, de erről még lesz szó később. Ám az ma már tény, hogy a felsőfokú végzettség hiánya önmagában egyáltalán nem jelenti azt, hogy valaki ne tudna sokkal több pénzt keresni, mint egy egyetemet végzett munkavállaló.

Szakterületfüggő, kell-e diploma

Nemrég a diplomák szükségességéről kérdeztük a Randstad Magyarország egyik toborzási szakemberét, Polgár Petrát is. Szerinte kifejezetten szakterületfüggő, hogy hol van szükség a diplomára. „Óriási a hiány a szakképzett, akár fizikai munkaerőből, több hiányszakmában egy középfokú végzettség is elégséges. Egy jó angolos mérlegképes könyvelő OKJ-s képzéssel is gyorsan el tud helyezkedni.”

A szakterület, ahol különösen nagy a munkaerőhiány, és még sincs szükség az elhelyezkedéshez feltétlenül diplomára, az informatika.

Polgár Petra is azt mondta, hogy az IT-ban az OKJ-kurzusok mellett egyre ismertebbek a már említett bootcampek, azaz az intenzív képzést adó gyakorlatorientált programok, amelyek sokszor elhelyezkedési garanciát is nyújtanak az azokat sikeresen teljesítőknek. „A felsőfokú tanulmányok viszont olyan fenntartható tudást adnak, melyekre tovább építve több lehetőség nyílik az IT-s pályán is”, mondta a szakértő.

A Profession.hu portál is azt írja, hogy már a legnagyobb IT cégek sem csak a toplistás egyetemekről válogatnak munkaerőt, a papír helyett inkább a tudást kérik számon. Az IBM 2017-ben újonnan felvett alkalmazottainak már több mint 15 százaléka nem tanult a felsőoktatásban.

Vannak persze munkakörök, amelyekben törvényi előírás szabja meg, milyen papírokra van szükség a munkavégzéshez. Nincs orvos vagy ügyvéd diploma nélkül, mint ahogy nincs kutató sem felsőfokú végzettség nélkül.

Miért éri meg mégis diplomát szerezni?

Ezek után jogos a kérdés: miért éri meg mégis diplomát szerezni? A Felvi.hu gyűjtése szerint nagyobb eséllyel lehet diplomával magasabb fizetést kapni, könnyebb lesz az elhelyezkedés, és a felsőfokú végzettség még mindig presztízsnek számít. Ezek mellett érdekesség, hogy a diplomások tovább élnek, sőt, a nők esetében a felsőfokú papír még az elhízástól is véd.

• Diplomával magasabb a fizetés

Egy főiskolát vagy egyetemet végzett, negyvenes éveiben járó férfi nagyjából egyharmaddal keres többet az érettségizett kortársánál Olaszországban, durván a felével többet Ausztriában és Németországban, háromnegyedével Portugáliában és több mint kétszer annyit Magyarországon. A versenyszférában dolgozó diplomások Magyarországon 130, Csehországban 70 százalékkal keresnek többet az érettségizetteknél, noha a diplomások relatív tudásszintje semmivel sem jobb Magyarországon, mint az összehasonlításban szereplő országokban – derül ki egy 2009-es doktori kutatásból.

Ezt támasztja alá a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. 2021-es kutatása is, amely szerint a felsőfokú végzettségűek teljesítménye Magyarországon kiemelkedő, a diplomások teljesítménye magasabb, mint az OECD-országokban a hasonló végzettségűek átlagteljesítménye.

Magyarországon tehát megéri tanulni: a magasabb szintű készségek, különösen a jó problémamegoldó képesség megtérül. A kereseteket nézve a munkaerőpiacon az egy szórásegységnyivel nagyobb eredmény átlagosan 9,9 százalékkal magasabb órabérrel jár együtt, a magasabb iskolai végzettséggel pedig 26,1 százalékkal nagyobb keresetre lehet számítani.

Magyarországon az OECD-átlagnál nagyobb a különbség az iskolázottabbak és a kevésbé iskolázottak között – derül ki a kutatásból.

• Diplomával biztosabb az elhelyezkedés

A Coursera online edukációs platform vezérigazgatója, Jeff Maggioncalda lapunknak épp a napokban azt mondta: „A diplomák nem lesznek kevésbé értékesek a jövőben, csak akkor, ha az egyetemek ugyanazt tanítják, amit ötven évvel ezelőtt.” Szerinte az egyetemen tanuló diák megtanulja az alapvető fogalmakat, megkapja a jelenlegi állásokhoz szükséges és a kialakulóban lévő technológiához releváns készségeket, a magas színvonalú értékelést. Szerinte így a diplomások jobb állásokat és jobb lehetőségeket kapnak, mint bárki más.

A Pécsi Tudományegyetem pályakezdő fiatalok munkaerőpiaci esélyeit felmérő tanulmánya szerint Magyarországon a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma a 2013-as átlag szerint 66 025 fő volt. Az összes regisztrált pályakezdő álláskereső 35 százalékának nyolc általánosa vagy ennél is alacsonyabb végzettsége volt, szakmunkásképzőt és szakiskolát 20,9 százalékuk végzett, középiskolai, szakközépiskolai végzettsége 39,3 százaléknak van, míg a diplomások mindössze 5,8 százalékot képviseltek.

A pontosabb adatok érdekében érdemes megnézni a legmagasabb iskolai végzettség szerinti foglalkoztatási rátát. Ez az érték azt jelenti, hogy egy bizonyos végzettséggel bírók milyen arányban tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. 2020-ban 8 általános esetén 33,1, érettségi nélkül szakmai végzettséggel 67,7 százalék tudott elhelyezkedni. Középfokú végzettséggel, érettségivel, de szakma nélkül 57 százalék, szakmával együtt 70,1 százalék. Ezzel szemben:

akinek egyetemi végzettsége is van, azoknak a 81,8 százaléka el tud helyezkedni a munkaerőpiacon.

Ez pedig azt szemlélteti, hogy mennyire meghatározó a munkavállalás szempontjából a legmagasabb iskolai végzettség. A Felvi.hu szerint fontos hangsúlyozni, hogy a magyar munkaerőpiac évek óta több területen is diplomásszakember-hiánnyal küszködik. A legkeresettebb munkavállalók az informatika, a műszaki és az építész szakokon végzettek, de nagy a kereslet a jól képzett gazdasági szakemberek iránt is.

• A diplomások tovább élnek

Érdekes információ és statisztikailag egyértelműen kimutatható: a diplomások általában tovább élnek, mint azok, akiknek nincs diplomájuk. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet tanulmánya szerint jelentős összefüggés van az iskolai végzettség és a várható élettartam között. Egy másik tanulmányban azt vizsgálták, hogy mekkora különbségek vannak különböző társadalmi csoportok várható élettartamai között, és megnézték, hogy ezek a különbségek hogyan változnak országonként. Ehhez 23 OECD-ország adatait vették alapul, hogy összefüggést találjanak a kor, a nem, az iskolai végzettség és az élettartam között. Az adatok azt mutatják, hogy a magas és alacsony iskolai végzettségűek között a várható élettartambeli különbség 25 éves korban átlagosan 8 év a férfiak, és 5 év a nők esetében, 65 éves korban pedig 3,5 év a férfiak, és 2,5 év a nők esetében.

Viszont Magyarországon a becslések szerint egy 25 éves, diplomás magyar férfi még 53,8, egy érettségivel sem bíró férfi 39,8 évet fog élni. Tehát az előbbi csoport majdnem 79 éves korában hal meg, az utóbbi viszont a 65-öt sem éri meg. Ez a 14 éves különbség rekord az OECD-n belül.

• A diploma presztízs

A diploma értéke, megítélése sokat változott az utóbbi időben, ennek ellenére bátran ki lehet jelenteni, hogy a felsőfokú végzettségnek továbbra is fontos presztízse van, írja a Felvi már idézett cikke. A diploma megszerzéséhez vezető úton – az előadásokon, a vizsgákon és a szakdolgozatírás közben – a hallgató olyan tudást és kompetenciákat szerezhet, amelyekkel kiemelkedhet a hasonló képzést nem végző kortársai közül. Ráadásul egy adott szakterületen való elmélyülés az élet egyéb területein is felhasználható tudást ad. A felsőoktatási portál szerint ez lehet a magyarázata annak az általános jelenségnek is, hogy a diplomások sok esetben válnak a társadalom, a kisebb-nagyobb közösségek meghatározó tagjaivá, hiszen „a diplomások egy kiválasztott kisebbsége képezi majd a hazai tudomány és értelmiség nagyját”.

• Kapcsolati háló

Az egyetemi kapcsolatok nemcsak a tanulmányi évek alatt jelenthetnek segítséget, hanem később a munkaerőpiacon is előnyére válhatnak a munkavállalóknak. Valószínűleg a legtöbb azonos évfolyamon végzett fiatal hasonló munkaterületen fog elhelyezkedni, ez pedig azt is jelenti, hogy szaktársak mellett kollégái is lesznek egymásnak. Az egyetemi kapcsolati háló kiépítése így később is hasznos lehet, akár egy szakmai tanácsról, akár egy szívességről legyen szó.

• Diploma és túlsúly

Végezetül jöjjön még egy érdekes adat, ami bár valószínűleg nem a legnagyobb motiváció a diploma megszerzéséhez, de mégis említésre méltó: egy kutatás szerint a nőknél az iskolázottság szintje jelentősen befolyásolja az elhízás gyakoriságát.

Míg az alapfokú iskolai végzettségűek 72 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, a középfokú végzettségűeknek az 55 százaléka, addig a felsőfokú végzettséget szerzetteknek a 43 százaléka.

A férfiaknál a túlsúly és az elhízás gyakoriságában nincs lényeges különbség az iskolázottság szintje szerint.