Műszaki végzettséggel könnyű a munkakeresés, de nyelvtudással szinte semmi sem lehetetlen

2022-ben a három legnépszerűbb felsőoktatási felvételi szak a gazdálkodási menedzsment, a pszichológia és a jogász volt. A legtöbben, 4984-en első helyen alap és osztatlan képzésre a gazdálkodási menedzsment szakot jelölték meg. A második legnépszerűbb lett a pszichológia, ezt követte a jogász szak a felvi.hu adatai szerint. Idén február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási felvételi eljárásba. Az előző évi statisztikákat nézve sokakban felmerülhet a kérdés: vajon szükség van ennyi jogászra és gazdálkodási szakemberre a munkaerőpiacon? Van igény arra a végzettségre, amilyen szakon tanulni szeretnék? Könnyen el fogok tudni helyezkedni?

A Randstad Magyarország egyik toborzási szakemberét, Polgár Petrát kérdeztük meg arról, egyezik-e a hallgatók karriermotivációja a munkaadók igényével. A Randstad a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának egymásra találásában segít munkaerő-közvetítő, -kölcsönző vállalatként, leginkább a gazdasági és technológiai területekre fókuszálva. A beszélgetésből megtudtuk, milyen szakokkal és kompetenciákkal biztos az elhelyezkedés, és milyen népszerű végzettségekkel nehezebb munkát találni.

Tapasztalatai alapján milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy valaki érvényesülni tudjon a munkaerőpiacon?

Műszaki és IT területen elengedhetetlenek a technikai, azaz szakmai kompetenciák. Szakmától függetlenül ugyanakkor van néhány olyan képesség, amely kiemelten keresett a munkaerőpiacon. Elcsépeltnek hangzik, de a kommunikációt emelném ki először. Bármilyen területen, még a mérnökök, IT-sok körében is több munkakörben nagyon fontos, hogy a szakember jól érti-e a másik felet, azaz milyen a „listening” képessége, mennyire tudja átadni a mondanivalóját.

Egy együttműködő vállalati kultúra erősebb megtartó erővel bír, kutatások szerint a boldog munkavállaló ügyfelei is boldogabbak. Az együttműködő képesség, valamint ehhez kapcsolódóan az érzelmi intelligencia rendkívül értékes kompetencia, egy jövőbeni vezetői pályához is elengedhetetlen. A vállalatok több hiányszakmánál képesek engedni a szakmai elvárásaikból, és tréningeket, képzést nyújtanak a felvett kollégáknak. Ezért az interjúkon jellemzően a tanulási képességet és a jelöltben rejlő hosszabb távú potenciált is felmérik.

A változásokat jól kezelő, reziliens hozzáállás szintén fontos kompetencia minden szakterületen. Sok vállalatot érint az üzleti transzformáció, nehéz hosszú távon tervezni a jelen világgazdasági hatások mellett, és ez alkalmazkodást igényel a vállalat minden szintjén.

A folyékony angol, illetve ideális esetben emellett még egy munkaképes idegen nyelv ismeretét szintén a keresett képességek közé sorolnám.

Mit tapasztal, a munkaerőpiacon milyen végzettségű pályakezdőket keresnek leginkább?

A jellemzően felsőfokú végzettséget igénylő szakmák közül a legnagyobb kereslet műszaki területen a villamosmérnöki és gépészmérnöki szakokon végzettek iránt van. Az informatikai területen a szoftverfejlesztéshez kapcsolódó képzéseken, azaz a mérnökinformatikus és programtervező informatikus szakokon végzetteket keresik a legtöbben. A gazdaságtudományok közül a pénzügy és számvitel szakokat emelném ki. Ezek a végzettségek munkaképes angolnyelv-tudással kiegészülve szinte azonnali elhelyezkedést és kiemelt kereseti lehetőséget jelentenek.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján van olyan szak, amely iránt látványosan megnőtt a kereslet?

A korábban említett villamosmérnöki és gépészmérnöki szakot végzettekért komoly verseny van a munkaerőpiacon. Az elmúlt években nagy beruházások történtek az autóiparban és az elektronikai gyártás területén. Ezek pedig jelentősen növelték az igényt folyamatmérnök, tesztmérnök, fejlesztőmérnök, szoftver- és hardvertervező, gépész tervezőmérnök szakemberek iránt. Már az egyetemi évek alatt megtesznek mindent a vállalatok, hogy gyakornoki programokkal, tanulmányi versenyekkel kapcsolatba kerülhessenek a következő generációval. A mérnökinformatikus, programtervező és gazdaságinformatikus szakon végzettek egyre keresettebbek. Az elmúlt években drasztikusan nőtt az igény a komplex IT-biztonsági megoldásokra, ami növelte a keresletet az IT-biztonsági, azaz IT security szakemberek iránt. Az egyre komplexebb rendszerek hatékony működtetéséhez még több DevOps mérnökre lesz szükség.

A szolgáltatóközpontok iparágában, azaz a Business Services szektorban pénzügy-számviteli területen tapasztaltuk a legnagyobb növekedést. Nagy igény van angolul beszélő könyvelőkre, már középfokú végzettséggel is, de a felsőfokú tanulmányok még értékesebbek. A pénzügy-számviteli szakon végzettekért a könyvvizsgáló vállalatok is versenyeznek.

A megnövekedett kereslet mellett a demográfiai kihívás is fokozza az igényt, hiszen egyre kevesebb pályakezdő lép a munkaerőpiacra. A pályakezdőket már vadászni kell az említett területekre. A felsorolt végzettségekkel, magas szintű nyelvtudással, megfelelő képességekkel szinte garantált az elhelyezkedés.

Tavaly a felsőoktatásba jelentkezők között az egyik legnépszerűbb szak a gazdálkodási menedzsment volt, ez tükrözi a szak iránti keresletet?

A gazdasági képzések minden szakjáról elmondható, hogy elvégzésük után nagyon sok irányba lehet elhelyezkedni velük. Kiemelném a már említett Business Services szektort, amely pénzügy-számvitel, logisztika, beszerzés, HR, ügyfélszolgálati területekre sok friss diplomást vesz fel gazdasági végzettséggel. Ez a végzettség keresett a kereskedelmi-értékesítési és az üzleti tanácsadási területeken is. A saját szakmám, a toborzás is olyan terület, amelyet a gyakorlatban lehet megtanulni, jellemzően gazdasági vagy pszichológus végzettséggel jönnek ide a pályakezdők. Óriási a kereslet a nyelveket is beszélő munkaerő-toborzók iránt.

Vannak esetleg olyan szakok, amelyek bár népszerűek, még sincs akkora kereslet irántuk a munkaerőpiacon?

Vannak olyan szakok, melyek népszerűsége évtizedek óta töretlen a diákok körében, nehezebb viszont a szakmában jó kereseti lehetőséggel elhelyezkedni ezekkel a végzettségekkel pályakezdőként. Ilyen például a marketing, a kommunikációs terület vagy a jogász szak. Marketingszakon szerzett diplomával még egy felsőfokú angolnyelv-tudással is versenyhelyzetben vannak a munkavállalók. Ezeken a területeken érdemes megragadni a gyakorlatszerzési lehetőségeket, amellyel egyrészt értékesebbé tehető az önéletrajz, másrészt szakmailag is tudnak fejlődni a hallgatók. A későbbi sikeres elhelyezkedéshez a kapcsolati háló építésére is szükség van.

Jogász végzettséggel ugyanakkor sokféle irányban el lehet helyezkedni, nem csak ügyvédi irodáknál. Az elmúlt években azt tapasztaljuk, hogy egyre nő a vállalati jogász álláslehetőségek népszerűsége, részben a rugalmasabb lehetőségek, home office, részben a jobb kereseti lehetőségek miatt. Angol nyelv nélkül sokan helyezkednek el a közigazgatásban. A folyékony angoltudású pályakezdőkért versengenek az ügyvédi irodák, jó angolos ügyvédjelöltekből hiányt tapasztalunk. Komoly szakmai elhivatottságra van szükség pályakezdőként ezen a vonalon, mivel a kezdő bérek hosszú ideig alacsonyak, és a kisebb ügyvédi irodák a nagyvállalatokhoz képest kevésbé rugalmas körülményeket tudnak biztosítani.

Sokszor hallani, hogy a mai világban már nincs is szükség felsőfokú végzettségre ahhoz, hogy valaki érvényesülni tudjon a munkaerőpiacon. Erről mit gondol?

Ha az érvényesülésen az elhelyezkedést értjük, szakterületfüggő, hogy szükséges-e a diploma. Óriási a hiány a szakképzett, akár fizikai munkaerőből, több hiányszakmában egy középfokú végzettség is elégséges. Egy jó angolos mérlegképes könyvelő OKJ-s képzéssel is gyorsan el tud helyezkedni. Informatikai területen számos munkakör betölthető megfelelő szaktudással diploma nélkül is. IT-ban az OKJ-kurzusok mellett egyre ismertebbek az úgynevezett bootcampek, azaz intenzív képzést adó gyakorlatorientált programok, amelyek sokszor elhelyezkedési garanciát is nyújtanak a képzést sikeresen teljesítőknek.

A felsőfokú tanulmányok viszont olyan fenntartható tudást adnak, melyekre tovább építve több lehetőség nyílik az IT-s pályán is. Más területekre is igaz, hogy az elérhető fizetés és a bejárható karrierút között nagy különbség lehet diplomával vagy anélkül. Amennyiben az érvényesülésen a hosszú távú sikerességre gondolunk, a recept ott már több összetevőből áll.

A nyelvtudást már többször említette. Ez elengedhetetlen az elhelyezkedéshez? Milyen szintű nyelvtudásra van szükség?

A folyékony idegennyelv-ismeret iránt, főleg, ha az angol mellett még egy nyelvtudása van a jelöltnek, nagyon nagy a kereslet. Német–angol, francia–angol tudással számos lehetőség közül választhat mind a pályakezdő, mind a tapasztalt munkavállaló. Minél magasabb az angolnyelv-tudásuk a végzetteknek, annál piacképesebb a pályázatuk. A folyékony angolnyelv-ismeret a középfokú tudással rendelkezőkhöz képest megsokszorozza a pályakezdő elhelyezkedési lehetőségeit.

Mit gondol, a végzett munkavállalók megteremtik a saját lehetőségeiket, vagy inkább a munkaadók határozzák meg, hogy hány emberre van szükség egy adott területen?

A munkaadói oldal diktál. Egy vállalat működésének költségeiben a munkaerő-állomány bérköltsége az egyik legjelentősebb tétel. Felelős létszámtervezés határozza meg, hány embert vehet fel a vállalat. Egyes hiányszakmákban az átképzésben nagy lehetőség van. Magyarországon még mindig rugalmatlanabb a karrierváltókhoz való viszonyulás, mint több nyugat-európai országban. Ebben tapasztalunk valamennyi nyitást, amikor az adott vállalat kompetenciákat, potenciált és motivációt keres, a konkrét szakmát pedig megtanítja. A Randstadnál a saját kollégáink zöme karrierváltó, és bár ez a teljes képzési és felvételi rendszerünk átállását igényelte, sok előnyét látjuk pályamódosítók felvételének. Ha valaki nem tud a saját szakmájában elhelyezkedni, abban tudja magát segíteni, hogy beazonosítja, melyek azok a kompetenciái, amelyek nem szakterülethez kötődnek. Ha ez megvan, akkor meg kell nézni, mely szakmákban tud ezekkel a kompetenciákkal értéket teremteni.