A palesztinokért akartak tüntetni, nem a Hamász mellett, de Orbán szavára azonnal lépett a rendőrség

Mintegy háromszáz résztvevőre számítottak az október 13-án, a Külügyminisztérium elé tervezett palesztinbarát tüntetésre. A kétórásra tervezett demonstráció vezérszónoka, Aref Mohamed, a Magyarországon Élő Palesztinok Egyesületének elnöke szerkesztőségünk birtokába jutott beszédében az izraeli-palesztin konfliktusról esett volna szó. Ebben az szerepelt, hogy az emberiség megbukott a rabszolgatartás és -kereskedelem, a holokauszt, majd a dél-afrikai apartheid időszakában, illetve megbukott a Hamász és Izrael közt fellángoló fegyveres konfliktus során is.

Aref Mohamed a beszéd későbbi részében kifejtette volna, hogy, idézzük:

„Minden egyes ember halála tragédia, legyen szó zsidóról, muszlimról vagy keresztényről, és elítéljük minden egyes civil megölését, és mélyen elítéljük az ártatlanok meggyilkolását, legyen szó bármelyik oldalról.”

Az Egyesület vezetője azzal tervezte zárni szavait, hogy a megszállás, az elnyomás és a népirtás elleni felszólalásra buzdította volna a közvéleményt, és kiállt volna a szabad Palesztina mellett. Az esemény Facebook-hirdetésében a Stand with Gaza (Kiállás Gáza mellett) cím szerepelt.

A közönség soraiba elsősorban Magyarországon élő arab diákokat vártak, és a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a tüntetés hivatalos bejelentésekor, október 11-én készített jegyzőkönyv szerint további felszólalásokat is terveztek. A diákok magyarul, arab nyelven és angolul mondták volna el, miként élik meg, hogy szüleik mindennap életveszélyben vannak. A beszédek közé arab zenét terveztek, a háttérben pedig palesztin, egyiptomi és magyar zászló állt volna. Ezen kívül a „Palesztin nép melletti kiállás, szélsőségektől elhatárolódás” címmel tervezett demonstráció félidejében petíciót akartak átadni a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselőjének.

Bár sem Aref Mohamed beszédében, sem a tervezett programok közt nem szerepelt a Hamász brutális, eddig több mint ezer halálos áldozatot követelő támadásait éltető mondat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság október 13-án reggel közzétett, a rendőrség honlapján is olvasható határozatában megtiltotta a tüntetést. Ugyanígy nem tarthattak meg egy másnapra tervezett néma megemlékezést sem, amit ugyanolyan indoklással szintén megtiltottak.

A rendőrség a „harag napjától” tartott

A pénteki tüntetésről szóló határozatban egyebek mellett azt írta a rendőrség, hogy a gyülekezési törvény rendelkezései alapján figyelembe vették a Hamász terrorszervezet október 7-én, a Gázai övezetből indított nagyszabású támadását Izrael ellen. A rendőrség számolt azzal is, hogy az izraeli válaszcsapások után Khalid Mashal, a Hamász alapítója éppen október 13-ra hirdette meg a „harag napját” és felszólította a világban élő muszlimokat, hogy ezen a napon mutassák ki dühüket, támogassák a Hamászt, valamint harcoljanak a zsidók ellen. Nyugat-Európa számos városában a rendőrség feloszlatott vagy megpróbált betiltani ilyen palesztinpárti, illetve Hamászt támogató tüntetéseket.

Ezzel kapcsolatban Aref Mohamed azt közölte szerkesztőségünkkel, hogy a magyar palesztin közösség tagjai figyelmen kívül hagyják a Hamász-alapító utasításait, és nyomatékosította:

a Palesztin Felszabadítási Szervezet, illetve a Palesztin Hatóság képviseli a palesztin népet, melynek Mahmúd Abbász az elnöke. Tekintettel arra, hogy a Hamász sem a PFSZ-nek, sem a Palesztin Hatóságnak nem tagja, nincsen képviseleti joga a palesztin nép felett.

A pénteki demonstrációra vonatkozó tiltó határozat további részében a BRFK kitért arra is, hogy a Hamász támadásai után Európa több nagyvárosában zajlottak olyan tüntetések, amelyek éltették a Hamász terrortámadás-sorozatát és ezek közül több atrocitásokba torkollott, ahogy erről a Telexen is részletesen olvashattak.

TASZ: A rendőrség feltételezésekre támaszkodott, nem bizonyítékokra

Vajon valóban megalapozottan tiltotta meg a rendőrség a két palesztinbarát demonstrációt? Erről a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászát, Hegyi Szabolcsot kérdeztük, miután a szervezet október 17-én közleményt adott ki az ügyben. A TASZ nyilatkozatában leszögezte, hogy a Hamász Gázai övezetből indított, civileket is érintő terrortámadása elfogadhatatlan, a felelősöket pedig meg kell büntetni. A jogász hozzátette, hogy civilek, ártatlanok, fegyvertelenek megölését semmi nem igazolja, és az államokat is kötik a humanitárius, nemzetközi jogi kötelezettségek.

A Budapestre tervezett tüntetésekről a jogász azt mondta: a TASZ álláspontja szerint a rendőrség jogszerűen tilthat meg egy bizonyíthatóan terrort és terrorszervezetek támogatását propagáló tüntetést, ha az mások jogai sérelmének nyilvánvaló és közvetlen veszélyét hordozná. Ugyanakkor az október 13-ra, illetve 14-re tervezett események a palesztin civil áldozatok melletti szolidaritásra és megemlékezésre szólítottak volna fel – tette hozzá a Hegyi Szabolcs. Szerinte a mostani tiltó határozatok alapján a rendőrség által megállapított, a terrorizmus támogatásával, illetve a terrorszervezetek propagálásával kapcsolatos kockázatok feltételezésekre támaszkodnak, nem bizonyítékokra.

Ezzel kapcsolatban Hegyi arra is felhívta a figyelmet, hogy a szombati tüntetés nem is a harag napján zajlott volna, ráadásul a rendőrségi határozatból kiderült, hogy október 14-re eleve néma megemlékezést terveztek, valamint

a szombati esemény szervezője a rendőrségnek kifejezetten jelezte: a palesztin nép nem azonos a Hamász terrorszervezettel.

Bár Hegyi szerint a Bem szobor elé tervezett október 13-i tüntetés bejelentéséről szóló jegyzőkönyvben nem szerepel ilyen jellegű elhatárolódás, a bejelentő ebben az esetben is minden tekintetben biztosította a rendőrséget arról, hogy az esemény törvényes és békés lesz, gondoskodnak a megfelelő biztosításról. Vállalták, hogy az esetleges rendbontásokat megszüntetik, végső esetben pedig akár fel is oszlatják a tüntetést.

Hegyi Szabolcs úgy látja, a rendőrség a bejelentők állításaitól függetlenül, feltételezés alapján következtetett arra, hogy Hamász-párti tüntetéseket szerveztek volna Budapestre. Ezt a feltételezést a TASZ problémának találja.

Nem jelentettek be ellentüntetést

A gyülekezési törvény szerint akkor lehet megtiltani vagy korlátozni egy tüntetést, ha a bejelentés és az egyeztetés alapján rendelkezésre álló információk szerint megalapozottan feltehető, hogy az jogszerűtlen lesz. Csakhogy a megalapozottság kritériuma ezúttal egyik tervezett eseménnyel kapcsolatban sem állt fenn, különösen a szombatival kapcsolatban nem, tette hozzá Hegyi.

A múlt hét péntekre tervezett tüntetés megtiltásával kapcsolatban a jogász kifogásolhatónak tartja azt is, hogy a határozatok indoklásából nem derül ki, a rendőrség megtett-e mindent annak érdekében, hogy az eseményeket ne kelljen korlátozni vagy megtiltani. A jegyzőkönyvekből ugyanis nem derül ki, hogy felhívták-e a szervező figyelmét arra, hogy a Hamász vezetője éppen október 13-ra hirdette meg a harag napját, továbbá nem írtak arról sem, hogy javasolták-e, hogy válasszon más időpontot.

Erre Hegyi szerint azért lett volna szükség, mert egy mostanihoz hasonló helyzetben, amikor elképzelhető, hogy egy ilyen eseményből Hamász-párti tüntetés kerekedik, ezt a kockázatot a rendőrségnek kifejezetten tisztáznia kellett volna. Nyilatkoztatniuk kellett volna a bejelentőt, hogy tudatában van-e annak, mit kockáztatnak a tüntetés megtartásával. Ha erről nyilatkoztatták volna Aref Mohamedet, aki ragaszkodik az időponthoz, akkor Hegyi Szabolcs szerint egy fokkal megalapozottabb lehetett volna a rendőrség következtetése, mely szerint a Bem térre tervezett tüntetést korlátozni kell.

A rendőrség annak ellenére hivatkozott a lehetséges ellentüntetés kockázatára is, hogy ilyen eseményt nem jelentettek be október 13-ra, illetve 14-re – hívta fel a figyelmet a jogász a Telexnek adott nyilatkozatában. Ugyanakkor a TASZ munkatársa szerint ez sem lett volna indok a megtiltásra, hanem inkább arra, hogy a tüntetést és az ellentüntetést megfelelő módon elhatárolják egymástól, hogy ezzel megelőzzék a konfliktust a résztvevők közt.

Orbán: A szimpátiatüntetés önmagában terrorveszélyt jelentene

Orbán Viktor miniszterelnök október 13-án éppen az aznapra és másnapra tervezett palesztinbarát tüntetések megtiltásáról szóló határozatok előtt beszélt arról a Kossuth rádióban, hogy Magyarországon nem lesz terrorpárti tüntetés, majd hamarosan erről posztolt saját Facebook-oldalán is. Később a Telex kérdésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke megerősítette: Orbán személyesen intézkedett, amikor megtudta, hogy péntekre tüntetést terveznek a Külgazdasági és Külügyminisztérium elé, vagyis a Bem térre.

A miniszterelnök azt mondta: „A következő dolog, ami megdöbbentő, és a vészcsengőt a mi fejünkben is meg kell, hogy indítsa, az az, hogy szimpátiatüntetések vannak a terroristák mellett egész Európában.

Még Magyarországon is próbálkoztak, de hát ugye itt szimpátiatüntetést nem lehet rendezni, mert az önmagában is terrorveszélyt jelentene a magyar polgárok számára, tehát ezt felejtsük el!”

Hegyi ezzel kapcsolatban leszögezte, a rendőrségnek nem az a dolga, hogy a miniszterelnök utasításait kövesse. E helyett a gyülekezési törvény alapján kell megítélnie azt, hogy fennáll-e valamilyen törvényes ok a bejelentett gyűlés korlátozására vagy tiltására. A TASZ álláspontja szerint a rendőrség ezen mérlegelés alapján hozhat a miniszterelnöknek tetsző határozatot, de olyat is, ami ellentétes azzal.