Dávid 3 milliós előleget fizetett egy új Kiára, de az áremelés miatt lemondta, a kereskedés azért megtartana magának 1,6 milliót

Az általános szerződési feltételeket kevesen olvassák el alaposan, pedig ez a jogi csodafegyver ott lapul minden autókereskedés kezében arra az esetre, ha késve, alacsonyabb felszereltséggel, esetleg drágábban adnák át a megrendelt autót. Olvasónk, Dávid tavaly májusban 3 millió forint előleget utalt át a Zakar és Társa Kft (Kia Zakar) márkakereskedésnek, amikor megrendelte új autóját. Akkor december végi átadási határidőről volt szó, de a Kia EV6 nem érkezett még az év végéig, ráadásul mire leszállították, az ára is megemelkedett, ezért olvasónk nem szeretné átvenni.

A cég tavaly hónapokig úgy hirdette a típust a Használtautó.hu hirdetési portálon, hogy ennek Earth+Power elnevezésű kivitelét 21,5 millió forintért vásárolhatja meg bárki. A kereskedéssel folytatott levelezés alapján Dávidnak e-mailben többször megerősítették az árat, és a Kia Zakar 2022 december 31-i átadási határidőt vállalt. Olvasónk néhány levélváltást követően kifejezetten a fenti paraméterek miatt írta alá a megrendelést, illetve az ehhez kapcsolódó adásvételi szerződést. Egyéni kedvezményt kapott az árból, így 21,2 millióért vehette volna meg a vonóhoroggal felszerelt EV6-ot.

A határidő, az ár és az autó felszereltsége változhat

Az adásvételivel és az általános szerződési feltételekkel, vagy ahogy a dokumentum címében olvasható, az Általános Eladási és Szállítási Feltételekkel nagy mozgásteret szabott magának a Zakar és Társa. Mint leírták, a feltüntetett ár csupán tájékoztató jellegű irányár, és a Kia villanyautó felszereltsége, valamint a gyártásához használt alapanyagok (pl. a kárpitozás) szintén eltérhetnek az eredetitől, a december 31-i átadási határidő pedig csak várható és nem vállalt időpont. Mindezt azzal egészítették ki, hogy gyártási bizonytalanságra lehet számítani a járvány és az alkatrészbeszerzési nehézségek miatt.

További érdekesség, hogy csak abban az esetben vállalta a teljes előleg visszafizetését a cég, ha az a Kia nem gyártja le az autót, esetleg az ára több mint 10 százalékkal emelkedik a szerződésben szereplő összeghez képest. Azt persze kikötötték, hogy a hatósági döntés miatt bekövetkező árváltozásokat ebből a szempontból figyelmen kívül hagyják.

Ez a kitétel önmagában ellentmond annak, amiről korábban e-mailben tájékoztatták olvasónkat és amit egyébként a szerződésben is írnak: hogy az szerződésben szereplőnél magasabb végleges vételár csak akkor fixálódik, ha az ügyfél a magasabb összeget is elfogadja. Ellenkező esetben visszakapja az előleget.

Egy márkakereskedés nem közvetlenül a gyártól, hanem a hivatalos importőrön keresztül rendeli meg az új autókat. A Kia Hungary, tehát az importőr Dávidnak azt írta, hogy a Zakar valóban több ilyen autót is rendelt magának 2021 decemberében, majd az egyik saját részükre leadott előrendelést alakították ügyfélmegrendeléssé, amikor megállapodtak olvasónkkal.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a típus nevén, illetve a legfontosabb műszaki paraméterein kívül pontosan mire vállalt kötelezettséget a kereskedés a befizetett 3 millió forint előlegért cserébe. Kevés dologra. Ugyanakkor a felsoroltakon túl kikötötték azt is, hogy megtartják a vételár 10 százalékát, ha csak a gyártás után dönt úgy Dávid, hogy mégsem akarja átvenni az EV6-ot.

Áremelés és hatalmas importőri kedvezmények

Olvasónk december 11-én érdeklődött a kereskedésnél, hogy mikor kapja meg az autóját. Ekkor azt a választ kapta, hogy importőri információk alapján januárban gyártják az ő EV6-ját. Amikor január 12-én, illetve 13-én ismét levelet váltott a céggel, kiderült, hogy továbbra is a megrendelésben szereplő 21,2 millió forintos vételárat tekintik érvényesnek, ezért bár a Kia Zakar kifutott a határidőből, olvasónk ekkor még nem állt el a szerződéstől. Később megírta neki a kereskedés, hogy a végleges árat csak akkor tudják megmondani, amikor az autó felkerült a hajóra Dél-Koreában, ahogy erről korábban szó is volt.

Érdekes kezdetű levelet kapott Dávid 2023 február 14-én. Az értékesítő úgy fogalmazott, hogy jó hírekkel is tud szolgálni: olvasónk autója felkerült a hajóra, így fixálódott az ára. A levélben azt is részletezték, hogy a Kia EV6 ára 2022. június 6-án 1,2 millió forinttal, majd novemberben és idén januárban alkalmanként 500 ezer forinttal emelkedett. Tavaly augusztusban modellév-váltás volt, ami elvileg további 1,5 millió forint drágulással járt. Mindezek miatt 24,9 millió forintba került volna egy ugyanilyen Kia, illetve 24 millió 665 ezerbe, némi kedvezmény levonása után.

Azért tökéletes ötlet az időközi áremelések felsorolása egy már létező megrendeléssel kapcsolatban, mert ezt a sok számot olvasva még felfelé halad a lélektani hullámvasút.

Ezután jön a sikítozós száguldás lefelé, amikor néhány számsorral lejjebb kiderül, hogy Dávidnak szerencséje van, ugyanis az importőrnek hála, 2,7 millió forint kedvezményt kap a megemelt összegből, így csak 22,2 millió forintot kell fizetnie. Ez persze egymillió forinttal több a szerződésben szereplő irányárnál, vagyis a Kia EV6 egyszerre lett drágább és olcsóbb, mint eredetileg várható volt.

A kereskedés bánata 1,6 millió forintba kerül a vevőnek

A birtokunkban lévő e-mailek szerint Dávid a kereskedés februári levelére reagálva jelezte, hogy nem fogadja el a 22,2 millió forintos árat, majd márciusban úgy döntött, hogy lemondja a megrendelést az áremelés és a késedelmes szállítás miatt. Egyúttal kérte, hogy a Zakar és társa utalja vissza a 2022 májusában befizetett 3 millió forint előleget. Ezt később egy ügyvédi felszólítással is megismételte, majd írt még egy levelet, hogy elkerüljék a pert, de a cég máig nem adta vissza a pénzt, és mivel az autót időközben legyártotta a Kia, a Zakar és Társa 1,6 millió forint bánatpénzt követel olvasónktól, amiért nem veszi át, tehát csak 1,4 millió forintot adna vissza a 3 millióból.

Amikor Dávid ügyében megkerestük a Zakar és Társa Kft-t, Zakar József ügyvezető először azt válaszolta, hogy mivel a megrendelés és annak lemondása miatt olvasónk beperelte a céget a Kőszegi Járásbíróságon, a per lezárultáig nem kívánnak érdemben nyilatkozni. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy nem szokták félretájékoztatni ügyfeleiket, és működésükbe nem fér bele, hogy, idézzük:

„pillanatnyi hasznot reméljünk üzletileg etikátlan megoldásokból, rontva ezzel saját hírnevünket és az autókereskedelemben elért eredményeinket”

Mivel a márkakereskedéssel folytatott első levélváltás és a cikk írása közt több hét eltelt, szeptember elején ismét megkerestük a Zakar és Társa Kft-t, hogy lehetőséget adjunk az eddigi általános nyilatkozat kiegészítésére. Ekkor a kereskedés munkatársa arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztálya Dávid bejelentése nyomán augusztusban hatósági ellenőrzést indított, hogy kiderítse, megtévesztette-e ügyfeleit a Zakar és Társa a Használtautó.hu portálon szereplő hirdetéseivel, amelyekben 2022-ben átvehető Kia EV6 villanyautók szerepeltek.

Az eljárás elején részletes adatszolgáltatást kértek a kereskedéstől, ezt meg is kapta a hatóság, de az ellenőrzés cikkünk befejezéséig nem zárult le. Az adatszolgáltatásból kiderült ugyanakkor, hogy a Zakar és Társa tavaly összesen nyolc KIA EV6 megrendelést vett fel és három ilyen autót adtak át 2022-ben.

A hatósággal folytatott további levelezés arra is választ ad, hogy a Dávid által megrendelt Kia EV6-ot a Zakar és Társa 2021. decemberében rendelte meg magának a gyártól. Ez az időpont azért fontos, mert szintén a trükkös szerződési feltételek közt 12 hónap szállítási határidőt vállalt a cég a megrendeléstől számítva, ugyanakkor két időpont releváns: az egyik, amikor a kereskedés megrendelte az autót a gyártól, illetve a későbbi, amikor olvasónk a kereskedéstől.

Az importőri rendszerből származó további körlevelek szerint tavaly számos alkalommal szervezték át a típus gyártását, egyre szűkítve ezzel a lehetőségeket, míg le nem zárták a megrendeléseket.

A változások zöme nem függ össze olvasónk ügyével, arra viszont egyértelműen utalnak, hogy a Zakar és Társa miért bízhatott abban, hogy időben megérkeznek az autók. Teljesen biztosra ugyanakkor nem vehette a cég, hogy teljesíteni tudja az ügyfelei megrendelését, így viszont érthető, hogy miért szerepel ilyen sok mentesítő körülmény, illetve ellentmondás a márkakereskedés és a vevők szerződéseiben. Kérdéseinket a Kia Hungarynek is feltettük, de a főképviselet röviden annyit válaszolt, hogy csak nagykereskedelemmel foglalkoznak és franchise rendszerben dolgoznak (a márkakereskedésekkel – a szerk.), így az egyedi szerződésekre nincs rálátásuk.

A fenti ügyben a bíróság feladat lesz eldönteni, hogy a szerződés érdemi részében rögzített ár és határidő fontosabb-e vagy azok a módosító körülmények, amelyekre hivatkozva a kereskedés máig nem adta vissza Dávid 3 millió forintját, mondván, megérkezett az autó, ő pedig nem vette át.

Szakjogász: a jogtudatosság hiányára apellálnak a cégek

Mindez mégsem ennyire egyszerű dr. Gombolai Éva, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító csoportvezető jogtanácsosa szerint, akitől a mostani ügytől függetlenül általános tanácsokat kértünk, hogy lássuk, mire kell figyelnie minden autóvásárlónak, illetve miben tévedhetnek a cégek a szerződések megfogalmazásakor.

A szakértő szerint a hasonló paraméterekkel kötött megállapodások esetében kétséges, hogy ezek az autómegrendelési szerződések valóban valójában létrejöttek-e. Bár az ilyen esetekben adásvételi szerződésről van szó, a cégek sokszor sem vételárban, sem a megrendelt termék egyéb részleteiben nem állapodnak meg ügyfeleikkel.

Dr. Gombolai szerint ez jelentős különbség ahhoz képest, amikor egy hasonló szerződésben kikötnek valamit, de a felek lehetőséget adnak rá, hogy azt megváltoztassák. A szakértő szerint sokszor egy problémás helyzet sarkallja arra valamelyik, vagy mindkét felet, hogy hoztam is meg nem is megfogalmazásokat használjon. Mint hozzáteszi, ezek a kiskapus megfogalmazások egy nagy eséllyel megjelenő probléma esetében sok gondot okozhatnak.

Másfelől, ha nem kell problémára számítani, akkor nem indokolt a homályos megfogalmazás, teszi hozzá a szakértő. Az újautó-vásárlást tervező olvasóknak dr. Gombolai Éva azt javasolja, hogy egy tíz-húszmillió forintos szerződés esetében ragaszkodjanak ahhoz, hogy egyértelmű legyen, mit és mikor kapnak pénzükért.

A D.A.S. szakjogásza szerint a cégek sokszor azt gondolják, hogy elég minden lehetséges forgatókönyvre felkészülni a szerződésekben és ezzel előre felmenteni magukat a felelősség alól a kockázatos esetekben, esetleg kikötni, hogy a másik fél fizessen, ha valami közbejön. Csakhogy dr. Gombolai szerint kevés aláíratni az autóvásárlókkal egy olyan típusú megállapodást, amely alapján a cég szükség esetén azt mondhatja, hogy

„hiszen aláírta a szerződést, nagyon sajnáljuk, mi sem erre számítottunk, de sajnos…”

Ezzel szemben különösen az úgynevezett fogyasztói szerződésekben, tehát amikor például egy magánszemély autót vásárol egy autókereskedéstől, ezek a kereskedés felelősségét hárító megfogalmazások nem működnek. A jogszabályok ellensúlyozzák a vállalkozások gazdasági erőfölényét, így a dr. Gombolai szerint „kigyomlálható” a szerződésekből minden olyan rész, amely azt igyekszik kihasználni, hogy a fogyasztónak kevés ráhatása van a szerződés tartalmára.

A D.A.S. munkatársa azzal egészíti ki az eddigieket, hogy önmagában tisztességtelen az a szerződési feltétel, ami kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, így a befizetett előleget, kivéve, amikor a szerződés szerződésszegés miatt szűnik meg.

Ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet a szürkezónába tartozó tisztességtelen szerződési feltételekre, amelyek esetében bizonyíthatja a vállalkozás, hogy mégsem kell őket annak tekinteni. Ilyen az a kikötés, amely lehetővé teszi, hogy a cég a szerződést egyoldalúan, az előre meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani.

Ezek a vállalkozásokat előre mentesíteni igyekvő kikötések sokszor mégis beválnak a gyakorlatban. Ennek dr. Gombolai Éva szerint a jogtudatosság hiánya a magyarázata, továbbá az, hogy sok vásárlónak nincs lehetősége, vagy anyagi ereje beleállni ezekbe az ügyekbe és hosszan harcolni az igazáért egy céggel szemben.

Dr. Gombolai Éva szerint fontos volna, hogy senki ne hagyja annyiban az ilyesmit. Éppen ezért jelentős áttörés, hogy az Ügyészség januárban közérdekű pereket kezdeményezett nyolc autókereskedéssel szemben a tisztességtelen szerződési feltételek miatt. A Telexen nemcsak több ehhez hasonló esetet mutattunk be az utóbbi hónapokban, de szeptember 21-én megírtuk, hogy az egyik közérdekű perben jogerősen elmarasztalták a céget, amiért utólag emelte meg egy már megrendelt autó árát.

A bíróság megállapította, hogy tisztességtelen gyakorlat a szerződéskötés után egyoldalúan árat emelni. Az árváltozás lehetőségét nemcsak egyértelműen beazonosítható körülmények esetére készítik be a lehetőségek közé bizonyos kereskedések a szerződésekbe, hanem egyéb, a gépjármű bekerülési költségét érintő köztehernövekedés esetére is. Ez a közérdekű perekben született első jogerős ítélet szerint olyan széles áremelési lehetőséget biztosít az autókereskedőnek, amelyet „a fogyasztó előzetesen felmérni nem tud, az számára nem átlátható, illetve nem tudhatja előre, hogy milyen feltételek esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására”, olvasható az ügyészségi közleményben. Erre tipikus példa lehet a nemzetközi gazdasági helyzetre, a gyártási költségek emelkedésére, vagy a csiphiányra való hivatkozás.

A fentiek tükrében a jogász kiemeli, hogy a hasonló esetekben a törvény lehetőséget ad az autóvásárlóknak, hogy elálljanak a szerződéstől és visszakapják a befizetett előleget, különösen akkor, ha lejárt a szállítási határidő, az autó viszont nem érkezett meg. Ezeket az eseteket el kell különíteni azoktól az ügyektől, amikor valaki annak ellenére nem fizeti ki a megrendelt és legyártott autó teljes vételárát, hogy az időben megérkezett, de a vevő meggondolta magát, esetleg még le sem járt a szerződésben szereplő határidő.

A témában több cikket is írtunk az elmúlt hónapokban:

• Krisztián befizetett 2 millió forintot egy új Hyundai-ra, várt egy évet, aztán nem kapott semmit
• János „garantált áron” rendelt meg egy autót, amit aztán drágábban és kevesebb extrával akartak átadni
• László egy évig várt új Suzukijára, kilenc hónap után drágábban kapott volna autót pár extra nélkül, végül már úgy sem