János „garantált áron” rendelt meg egy autót, amit aztán drágábban és kevesebb extrával akartak átadni

• Olvasónk 2021 júliusában „bruttó vételár árgaranciával” rendelt meg egy Kiát. Befizetett egymillió forint előleget, de több mint másfél évvel a várható átadási határidő lejárta után sincs új autója.
• A kereskedő nem tudta a megrendelt felszereltségű autót szállítani: felajánlották neki, hogy bizonytalan időpontban és lényegesen drágábban kapja meg a megrendelt autót, vagy kap egy szerényebb felszereltségű változatot, igaz, azt is 750 ezer forinttal többért, mint amennyibe az eredeti került volna.
• Gombolai Éva jogtanácsos, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító munkatársa szerint jogi következménye lehet, ha egy vállalkozás a szerződés ellenére nem olyan autót, nem akkor és nem annyiért szállít, mint ígérte.
• A Kia Hungary szerint a magyarországi piac kicsi, így korlátozottak a lehetőségeik a gyártásmegrendeléseknél is, a Telexnek pedig nem kellene ilyenekről írnia, mert minden nagyobb márkánál előfordulnak hasonló esetek.
• A Pest Vármegyei Főügyészség a Telex kérdésére közölte: összesen nyolc meg nem nevezett autókereskedő céggel szemben indítottak pert, miután az új autók megrendeléséhez (megvásárlásához) rendszeresített szerződéseket vizsgáltak.

Az újautó-kereskedők az importőrökre, az importőrök a gyárra, a gyárak pedig a nemzetközi gazdasági helyzetre, a járványra és az alkatrészellátási problémákra hivatkoznak, amikor utólag írnák át az egy-másfél évvel ezelőtt kötött megrendeléseket, és drágítani próbálják az autókat, vagy egyszerűen kikerülnek belőle bizonyos extrák, de inkább mindkettő.

Erről a furcsa felelősséghárítási manőverről több cikkünkben részletesen írtunk az utóbbi hetekben. A Telex olvasói megismerhették annak a házaspárnak az ügyét, akik tavaly márciusban 6,6 millió forintért rendeltek egy Suzuki S-Crosst a váci márkakereskedésben, ám hiába kaptak papíron hűségkedvezményt, máig nincs autójuk, illetve csak másfél millió forinttal drágábban lenne, ha kérnék. Hasonló helyzetben érezhették magukat azok is, akik Hyundai Ioniq 5-öt szerettek volna, de a senki nem tehet semmiről formula esetükben azt eredményezte, hogy az importőr visszamondta szerződéseiket, és visszakapták a fejenként 2 millió forint előleget, ami mára lényegesen kevesebbet ér a „gonosz brüsszeli szankciók és a háborús infláció” miatt.

A fenti cikkek után többen jelezték, hogy hasonló cipőben járnak, de közülük talán János ügye a legérdekesebb. Olvasónk 2021. július 20-án döntött úgy, hogy lecseréli eddigi autóját, és 19 millió 185 ezer forintért megrendelt egy új Kia Sorento típusú, Kryptonite felszereltségű, más mellett vonóhoroggal és napfénytetővel kiegészített plug-in hibrid hobbiterepjárót a Zakar és Társa Kft. márkakereskedésében, ahol befizetett egymillió forint előleget is. A rendelkezésünkre bocsátott szerződésen az összeg mellett az áll, hogy

„bruttó vételár árgaranciával”,

és az autót 2022. március 28-ig kellett volna megkapnia.

A megrendelőn várható átadási határidőként szerepel a dátum, és ahogy azt a cég az általános szerződési feltételek közt írja, a vevőnek tudomásul kell vennie, hogy az időpont változhat. Ezt nyilván nem úgy értették, hogy néha hamarabb jön az autó, mint ígérték. Ugyanitt azt is tisztázzák, hogy az árképzés alapjáért az importőr felelős, ezért az összeg csupán tájékoztató jellegű. Tehát a mostani esetben ez az ár egyfelől garantált, másfelől nem.

Kevesebb extra, drágább Kia Sorento

Jánosnak több mint egy évvel a várható átadási határidő lejárta után sincs új Kia Sorentója, viszont időközben megkereste az importőrt, és levelezett a márkakereskedéssel is. A cégek válaszaikban rendre közölték, hogy nem tudják megmondani, mikor érkezik meg az autó, és további türelmét kérték. Május elején aztán a márkakereskedés megírta, hogy a gyár tájékoztatása szerint nem kerül be az autóba a kiválasztott Bose hangrendszer, mert ez utóbbi cég nem szállítja a Kiának a szükséges alkatrészeket, sőt, a dél-koreai gyártó most egyáltalán nem készít Kryptonite felszereltségű Sorentókat. Ezt vélhetően úgy értették, hogy nem gyártanak ilyen felszereltségű plug-in hibrid Sorentókat, hiszen János időközben kért és kapott árajánlatot a Kryptonite felszereltségű autóra három további magyar márkakereskedésből, de minden esetben dízelt tudtak volna adni a típusból, nem az általa választott motorverziót.

A Kiánál azzal próbálják orvosolni a problémát, hogy Platinum Pro elnevezéssel összeállítanak egy másik felszereltségi csomagot, amelynek része a János által kért nappabőr kárpitozás és a napfénytető is – folytatódik a levél. Csakhogy nem kerül be a már említett audiorendszer, a parkolási vészfékasszisztens, a holttérfigyelő kamerarendszer, a 360 fokos kamera, illetve a távirányítással működő parkolási segéd.

Olvasónknak azt írták, hogy nagy valószínűséggel júliusig gyártanak majd egy ilyen kevésbé felszerelt autót, bár ez sem biztos. Az eredetileg kiválasztott összeállítású Sorento talán a 2024-es modellév gyártási programjában szerepel majd, viszont ha ennél marad, a régi megrendelésben szereplő árgaranciát törlik, így

a bizonytalan időpontra várható Kia Sorento PHEV Kryptonite-ért lényegesen többet kellene fizetnie, ha ezt választja, hiszen az autó listaára minden extrával jelenleg is több mint 24 millió forint.

Ezzel szemben, ha elfogadja a kissé kicsontozott Platinum Pro felszereltségű példányt, azért 19 millió 935 ezer forintot kérnek, vagyis a kevésbé felszerelt autó 750 ezer forinttal kerülhet többe, és olvasónk még örülhet is, hiszen ez az ár egyedi kedvezményt tartalmaz a kereskedő tájékoztatása szerint.

Hogy János miért nem örül mégsem a lehetőségnek, azt Gombolai Éva jogtanácsos, a D.A.S. Jogvédelmi biztosító munkatársa teszi érthetőbbé. Mint a dokumentumok áttekintése után írja, a többlépcsős szerződéskötés ellenére létrejött és megkötött szerződése van Jánosnak, amely ráadásul fogyasztói szerződés, és ilyen esetekben a jog fokozottan védi a megrendelőt az autókereskedővel szemben.

Kit véd az árgarancia?

Bár Gombolai Éva szerint a Zakar és Társa Kft. általános szerződési feltételei valóban igyekeznek mozgásteret adni a kereskedésnek, amikor rögzítik, hogy a cég 30 napon belül elállhat a szerződéstől, ha a szállítási nehézségek miatt nem tudja teljesíteni amit vállalt. Ám mivel ezúttal ilyesmi nem történt, a több mint másfél éve hiába várakozó János joggal hitte azt, hogy a kereskedés fel tudja mérni a lehetőségeit, ráadásul a jogász szerint az eleve hosszú szállítási határidő köti is a céget. Gombolai Éva tapasztalata szerint az árváltozással kapcsolatban gyakori hivatkozás, hogy annak jogát fenntartják, ám egy aláírt szerződés esetében ez már más megítélés alá esik, mint amikor ezt például egy hirdetésben írják le.

A mostani ügyben a megrendelő árgaranciát is tartalmaz, amit a D.A.S. jogtanácsosa szerint az általános szerződési feltételek sem írnak felül, mert ha egy fogyasztói szerződéssel kapcsolatos általános szerződési feltétel tartalma vagy a szerződés más rendelkezése nem állapítható meg egyértelműen, akkor a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

A polgári törvénykönyv szerint az egyes szerződéses nyilatkozatokat vita esetén mindig úgy kell értelmezni, ahogy azt a címzettnek, itt Jánosnak az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.

Gombolai Éva azzal folytatja a minden autókereskedésben vásárló magánszemély számára fontos levezetést, hogy a fogyasztói szerződésekben kizárólag úgy lehet kikötni az áremelés lehetőségét, hogy a vevő pontosan lássa előre, milyen tényezők, milyen változása mekkora áremelkedést eredményezhet. Ez persze csak egy a többi feltétel között.

Mint arra a szakértő a korábbi cikkekben is kitért, önmagukban még az újautó-kereskedők és az importőrök által sokszor hivatkozott válságjelenségek sem elegendőek ahhoz, hogy szabadon változtassanak a szerződésekben szereplő árakon. Fordított esetben is furcsán venné ki magát, ha egy autóvásárló azt mondaná, hogy időközben csökkent a fizetése vagy jobban tetszik neki egy drágább modell, ezért bár aláírta a szerződést, olcsóbban akar autót, vagy mást szeretne.

Összefoglalva mindez azt jelenti a jogász szerint, hogy

jogi következménye lehet annak, ha megállapítható, hogy szerződést szeg egy vállalkozás, amely a vállalt kötelezettségével szemben nem olyan autót, nem akkor és nem annyiért szállít, mint ígérte.

Amennyiben mostani vagy más hasonló esetben bebizonyosodik, hogy egy cég megszegte az ügyfelével kötött szerződést, meg kell térítenie az így okozott kárt. Ez a kár messze nem csak az az összeg, amit az illető befizetett, hiszen az eltelt idő és az autóárak emelkedése is felmerülhet kárként.

Vajon fizettek volna a vásárlók, ha tudják, hogy bizonytalan a szállítás?

A fentiekhez Gombolai Éva hozzáfűzi, hogy amikor egy cég nem valós tényeket közöl a vásárlóval, és ennek az a célja, hogy rávegye egy olyan döntésre, ami valós tények ismeretében nem feltétlenül születne meg, az felveti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat vizsgálatának szükségességét is. Ezen a ponton érdemes eljátszani a gondolattal, hogy vajon az eddig bemutatott és a mostani esetben is befizették-e volna az előleget az érintettek, ha reális eshetőségként hívták volna fel a figyelmüket a teljesen bizonytalan szállításra, az áremelésre vagy az extrák eltűnésére.

A mostani ügytől függetlenül az ügyvéd szerint mindig vizsgálni kell a hasonló esetek összes körülményét, de a fogyasztók közvetlen megtévesztése, a félretájékoztatás, a valótlan információ közlése vagy a közvetett félrevezetés – így például fontos információk elhallgatása – vizsgálatot vonhat maga után. Amikor ez kiegészül azzal, hogy egy fogyasztót például rövid határidőn belül, esetleg ezen keresztüli nyomásgyakorlással próbálják rávenni a döntésre, az már veszélyes zóna egy vállalkozás számára. Ennek eldöntése János esetében további vizsgálatot igényel, de olvasónk jelezte is, hogy jogi útra kívánja terelni a kereskedéssel fennálló vitáját.

Gombolai Éva szerint ahogy az eltérő termékminőséggel szemben is megkezdődtek a szükséges intézkedések, ez ugyanígy várható az Európai Unión belüli piacok más jellegű differenciált kezelése esetén is. Ez utóbbival a szakértő már az importőr János ügyében feltett kérdéseinkre adott meglehetősen furcsa válaszaira reagál.

Kis ország, kis piac

A Kia Hungary képviselője szerkesztőségünknek küldött levele elején leszögezte, hogy szerinte János ügyének nincs hírértéke, hiszen, idézem:

„a sajtónak nem az ilyen híradásról kell szólnia, minden nagyobb márkánál előfordulnak sajnos hasonló esetek az utóbbi időkben”.

Álláspontunk szerint viszont nem szerencsés, ha egy autóimportőr próbálja eldönteni, hogy mivel nem kellene foglalkoznia egy újságnak, ezért örülünk, hogy a Kia Hungary részletes válaszokat adott kérdéseinkre. Ezekben szerepel, hogy mivel a magyarországi piac kicsi, így korlátozottak a lehetőségeik a gyártásmegrendelések esetében is. Mint kifejtik, amikor egy adott modellből sokat rendelnek amit a gyár lassan és sok nehézség árán tud kielégíteni, a gyártó a nagyobb piacokat részesíti előnyben, a kisebbek pedig hátrébb sorolódnak.

Ez azért különös, mert az Európai Unióban elvileg nem érheti hátrány az egyes országok vásárlóit a többiekhez képest, hiszen ez az egyik legalapvetőbb uniós alapelvet sértené. Az extrák eltűnésével kapcsolatban a cég képviselője azt írta a Telexnek, hogy bár lassan helyreállnak az ipari ellátási láncok, több márkának vannak olyan modelljei, amelyeket az egyedi felszereltségük miatt nem tudnak legyártani. Egyúttal arra is kitér a válasz, hogy bizonyos modellekből eladatlan készletek halmozódtak fel, noha a Sorentónak éppen abból a változatából nincs ilyesmi, amit János szeretne.

A képet tovább bonyolítja, hogy bizonyos modellek összeállítása a gyártásiév-váltások és modellfrissítések során is változik. A Suzuki korábbi magyarázata sejlik fel, amikor a Kia Hungary hangsúlyozza, hogy a mostani ügyben a kereskedő és az importőr is igyekezett megoldást találni az olvasónk problémájára, de ő mégis az eredeti autót szerette volna az eredeti áron.

A továbbiakkal kapcsolatos kilátások sem vidámak, mert az importőr szerint nem lehet tudni, hogy mikor gyártanak majd ismét pontosan olyan Kia Sorentót, mint amit János rendelt. Sőt, végül meghiúsulhat a szerződés, ezért adott esetben lemondhatják és visszautalják Jánosnak az egymillió forint előleget, amit 2021. július 20-án, néhány inflációs hullámmal korábban befizetett.

A cég hangsúlyozza, hogy a kereskedés a Jánossal kötött szerződésben rendelkezett arról, hogy ha az autó ára vagy felszereltsége változik, jogszerűen módosíthatják a szerződést, és ha János nem fogadja el az új feltételeket, hátrányos következmények nélkül elállhat a megrendeléstől. Pontosan ez az az állítás, amit Gombolai Éva tételesen cáfolt. Az importőr szerint a kereskedés olyan autót ajánlott fel Jánosnak amit már legyártottak, esetleg az országban van és a kereskedések minden olyan megrendelőt szintén értesítenek az alternatív lehetőségekről, aki régóta vár, esetleg autóik legyártása még nincs is betervezve Dél-Koreában. Az ügyben kérdéseket küldtünk a márkakereskedésnek is, de onnan cikkünk befejezéséig nem érkeztek meg a válaszok.

A Kia Hungary azzal zárja hosszú válaszlevelét, hogy bár nem tudják, János milyen dokumentumokat bocsátott szerkesztőségünk rendelkezésére, a márka ügyfélszolgálatával folytatott levelezése levéltitoknak minősül, ahogy erre a levelek alján fel is hívják a figyelmet. Ezt azzal indokolja a Kia hazai központja, hogy amennyiben az ügyfelük a teljes levelezésből csak az általa fontosnak tartott részt adta volna át a Telexnek, a nem teljes körű szöveg alkalmas a Kia márka vagy a kereskedés jó hírnevének megsértésére vagy egyéb hátrányos jogkövetkezmények kiváltására. Mindezek miatt a Kia Hungary jogi lépéseket helyez kilátásba a Telexszel és Jánossal szemben.

A szokatlanul hosszú, részletes és feltáró válaszlevél végén a Kia Hungary szerette volna megtiltani, hogy idézzünk a leírtakból, sőt, a cég nem járul hozzá, hogy nevesítsük a Zakar és Társa márkakereskedést, a Kiát, illetve a Sorentót, vagy akár a Kryptonite felszereltséget. A Kia Hungary végül megismétli, hogy a fentiek, tehát olvasónk, János másfél éve húzódó autóvásárlási ügye és ennek közérdekű tanulságai nem képeznek hírértéket, csupán rosszhírkeltést eredményeznek.

Megkerestük a Gazdasági Versenyhivatalt, mert kíváncsiak voltunk, hogy folytatnak vagy folytattak-e vizsgálatot a magyarországi újautó-piacon terjedő gyakorlattal kapcsolatban. A GVH-nál eddig nem indult vizsgálat ez ügyben, és válaszukban hozzáteszik, hogy a hivatal fogyasztóvédelmi hatásköre a versenyviszonyokat érdemben befolyásoló kereskedelmi gyakorlatokra, például az országosan folytatott reklámozásra terjed ki, és ilyen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat érintő eljárást több alkalommal végeztek is már.

Emlékezetes eset volt az egyik legnagyobb használt autós cég, az AAA ügye, amely változatos eszközökkel vezette félre a vevőket, és kapott is érte több tízmillió forint bírságot, mielőtt kivonult Magyarországról. Jelenleg még tart a legnagyobb hirdetési portállal, a Használtautó.hu-val szemben indított vizsgálat, amelyről korábban a Telexen is olvashattak.

Közérdekű perek autókereskedőkkel szemben: gond lehet a szerződési feltételekkel

Az ügyészségnek is küldtünk kérdéseket, mert szerettünk volna eddig nem nyilvános részleteket megtudni arról a január végén bejelentett eljárásról, amelyben a Pest Vármegyei Főügyészség új gépjárművek megrendeléséhez (megvásárlásához) rendszeresített szerződéseket vizsgáltak, és ezekben tisztességtelen feltételeket találtak, különösen a gépjárművek árának módosíthatóságával kapcsolatban. Az érintett kereskedések ellen közérdekű pereket indítottak, hogy semmisítsék meg a kifogásolt szerződési feltételeket.

Mint a Legfőbb Ügyészség Telex kérdéseire adott válaszából kiderült,

összesen nyolc meg nem nevezett autókereskedő céggel szemben indítottak közérdekű pert a fenti okok miatt.

Egy ügyben megszületett az elsőfokú ítélet, ám az még nem jogerős, a többi pedig első fokon zajlik, ezért ezekkel kapcsolatos részletek is későbbre várhatók.

Az ügyészségi válasz szerint ha egy kereskedő általános szerződési feltételének az a rendelkezése, mely szerint a gépjármű beszerzési árának növekedése esetén a vételár is nő, tisztességtelennek minősül, úgy a már megkötött, de az autókereskedő részéről még nem teljesített szerződésben (tehát az autó átadása előtt – a szerk.) ez az áremelkedés nem érvényesíthető. Ha a kereskedő mégis érvényesíteni kívánja, úgy a közérdekű perben hozott ítélet miatt már nem kell az ügyfelének bizonyítania a kikötés érvénytelenségét. Azokban az esetekben viszont, ha egy vásárló már megfizette a kereskedőnek az áremelkedést, és átvette az autót, már nem követelheti az árkülönbözet visszafizetését.

A Budapest Környéki Törvényszéken zajló perek egyik nagy kérdése tehát az, hogy lehet-e úgy módosítani egy már megrendelt autó árát az átadás előtt, hogy, idézzük a korábbi ügyészségi közleményt: „a fogyasztó a szerződés alapján ennek feltételeit és lehetséges mértékét sem láthatta előre, ezért utólag sem tudta ellenőrizni az emelés szerződésszerűségét”.