László egy évig várt új Suzukijára, kilenc hónap után drágábban kapott volna autót pár extra nélkül, végül már úgy sem

Számos oka lehet annak, hogy valaki a piac legnépszerűbb új autóját, a Suzuki S-Crosst választja, hiszen a családi tömegmodell országszerte folyamatosan ott virít az óriásplakátokon, mintha Esztergomban túltermelési válság lenne, ráadásul ez a Suzuki évek óta gyakran bukkan fel a forgalomban, ez tovább erősíti a bizalmat és azt az érzetet, hogy pofonegyszerű hozzájutni.

Talán mindezekre együtt alapozott olvasónk, László is, amikor 2022 márciusában megrendelte új S-Crossát a váci márkakereskedésben, ahol meglepetésére úgy kapott kedvezményt a MySuzuki Hűségprogram keretében, hogy korábban egyszer sem volt Suzukija. Más gyártók is adnak kedvezményt a remélt vásárlói gesztusért, az viszont ritka, ahogy a Suzuki ezúttal a hűség fogalmát átültette a hétköznapokba.

Olvasónk majdnem napra pontosan egy éve várt a szürke metálfényezésű 1.4 GL+ 2WD Hybrid kivitelű S-Crossra, amikor elolvasta 2023. március 17-i cikkünket, amelyben megírtuk, hogy a Hyundai rengeteg ügyfelének egy év alatt sem tudott új Ioniq 5 villanyautót szállítani, majd a gyárra hivatkozva sorra visszamondta a megrendeléseket. Az elnyúló újautó-átadások témájával kapcsolatban megkeresett Magyar Suzuki Zrt. akkor úgy nyilatkozott a Telexnek, hogy két legnépszerűbb modellje, a Vitara és az S-Cross többféle felszereltséggel és színben azonnal megvásárolható raktárkészletről, bizonyos színekben és felszereltség esetén pedig 1-4 hónapot kell rá várni.

László zsebében attól nyílt ki a bicska, hogy a gyártói válasz folytatása szerint a márkakereskedések tavaly nem kötöttek szerződést olyan autókra, amelyek átadási időpontja bizonytalan volt. Mint írták, ezért sem fordult elő, hogy egy megrendelt Suzuki árát megemelték az átadás előtt, noha a cég népszerű modelljei áprilisban és szeptemberben összesen húsz százalékkal drágultak. A Magyar Suzuki Zrt. hozzátette, hogy bizonyos, várólistán szereplő ügyfelek esetében nem vállal árgaranciát, de ez a rövid időszakokra vonatkozó listák miatt keveseket érinthet, és ilyenkor el lehet állni a szerződéstől.

Talajszinten kicsit más a gyakorlat a márkánál. László a 200 ezer forint foglaló kifizetésével aláírt megrendelés szerint, a hűségkedvezmény miatt 6,66 millió forintért kapta volna meg az akkoriban 7,5 millió forintos S-Crosst. A szerződésben nem szerepel pontos átadási határidő, ugyanakkor hosszan taglalják a Covid okozta bizonytalanságokat, és erről állítólag beszéltek olvasónknak is, aki ezt tudomásul vette.

Mint állítja, a szerződéskötéskor, szóban augusztus végi átadást ígértek neki. Szeptember elején még mindig nem volt hír az autóról, viszont a Suzuki Vác telefonon arról tájékoztatta, hogy tizenketten várakoznak előtte, és csak utánuk tudják átadni neki az S-Crosst. Novemberben már azt állította a márkakereskedés, hogy csak addigra elégítették ki a 2021-es megrendeléseket, azt viszont nem, hogy László lesz a következő szerencsés vásárló.

Decemberben továbblépett a folyamat, amikor a Suzuki Vác megírta, hogy még mindig nem kapták meg a gyártól az általa megrendelt példányt. Sőt, ahogy a házasságról szóló romkomokban megszoktuk, hűségét azzal tették próbára, hogy felajánlottak neki egy másik S-Crosst kicsit több mint egymillió forinttal drágábban, de holttér- és keresztirányúforgalom-figyelő rendszer nélkül. Ezeket az elektronikus extrákat utólag nehézkesen lehet beépíteni, vagyis László még akkor is két okból járt volna rosszabbul, ha elfogadja a magasabb árat.

További romantikus fejlemény, hogy jelezték, az eredeti összeállításban 8,09 millió forintért tudnak majd autót adni, ha szállít a gyár, de hozzátették, az év elejétől további áremelés várható, amit nehéz másként értelmezni, mint bravúros vevőidomításként.

A hosszas huzavona miatt László idén februárban ügyvédet fogadott, aki megkereste a Magyar Suzukit és persze a márkakereskedést is. Utóbbi először azt válaszolta neki a 6,6 millió forintos kérdésre, hogy azonnal átadják az eredetileg megrendelt autót Lászlónak, amint a gyár leszállítja, a gyár viszont nagyon részletes elhatárolódással reagált a megkeresésre. Ez a többségnek sokkoló, valójában csak a tényeket rögzítő válaszlevél némiképp kiábrándító lehet azoknak, akik nem értik, mit jelent manapság egy kereskedelmi láncolat rosszabbik végén tartózkodni.

Egymásra mutogatnak a cégek

A Magyar Suzuki leírta László ügyvédjének és később lapunknak is, hogy a márka magyarországi központja nem tartozik jogi felelősséggel a márkakereskedések tevékenységéért a vevők irányába, és mivel az utóbbi kettő egymással köt szerződést, a gyár nem felelős a szerződésben foglaltakért sem. Ez a felelősségelválasztás hosszan folytatódik a válaszlevél azon részében is, amelyben kiemelték, hogy a vevőket a MySuzuki Hűségprogramhoz való csatlakozáskor külön is tájékoztatják arról, hogy ki kivel van a furcsa játékban, és ezt elfogadtatják velük a feltételek között.

Mindez jogilag kerek levezetés, mégsem légből kapott azt gondolni, hogy amikor egy autószalon magát hivatalos márkakereskedésnek nevezi, akkor az általa remélt bizalom és az ebből következő üzleti siker abból is adódik, hogy a betérők érzik: a suzukiság része, hogy nem lesz hónapokig tartó hintáztatás, illetve a cégek közti egymásra mutogatástól sem kell tartaniuk.

A Magyar Suzuki azt is leírta ebben a levélben, hogy nem rögzíti autói kiskereskedelmi árát a márkakereskedéseknél. A nekik küldött körlevelekben rendszeresen felhívják a figyelmet, hogy csak a gyári rendszerben lefoglalt autókra vegyenek fel megrendeléseket ügyfeleiktől. Ellenkező esetben a gyár még a normális alkatrész-ellátottság mellett sem képes kielégíteni azokat.

Ezzel kapcsolatban azt írta nekünk a Suzuki Vác, hogy a múlt évben nem a megszokott módon tudtak autót rendelni a magyarországi piacra gyártott rendkívül alacsony darabszám miatt. A gyár központilag osztotta szét az autókat, teljesen véletlenszerűen kiválasztva a színeket, és mint írják, volt olyan hónap, amikor az S-Cross GL+ modellből nem kaptak egy darabot sem, de egy-két darabnál többet soha nem kaptak.

A márkakereskedés Telexnek adott tájékoztatása azzal folytatódik, hogy a szóban forgó típus új kivitelét 2021 novemberében vezették be, és óriási rá az érdeklődés. Mint írják, a gyár nem volt képes kiszolgálni a megnövekedett igényeket részben a közismert alkatrészhiány miatt, részben a nyugati országokban szintén megnövekedett igények miatt. Hiába vettek fel tehát rengeteg megrendelést Vácon, a szállítási határidőket nem tudták előre meghatározni.

Nem mellékes apróság, hogy a László által 2022. március 4-én aláírt szerződésben az áll, hogy a kereskedés legkésőbb 72 órán belül továbbítja a rendelést a gyárnak, ugyanakkor a kereskedésnek nincs rálátása a gyártás ütemezésére és arra, hogy mikor szerelik össze az autót. Ez a sok kitétel és előre rögzített mentőkörülmény azt jelenti, hogy hiába rendel bárki új autót a nagy presztízsű márka hivatalos franchise-partnerétől, bizonyos esetekben nincs olyan együttállás, amikor akár a gyártóra mutogató márkakereskedés, akár maga a gyártó vállalná a felelősséget, amiért valaki nem kap megfelelő autót a pénzéért, esetleg csak drágábban és később.

Eldönthetetlen, hogy a kereskedéssel és a Magyar Suzukival folytatott levelezésem közrejátszhatott-e ebben, de

a Suzuki Vác május 3-án, vis maiorra hivatkozva, egyoldalúan felmondta a Lászlóval kötött megrendelési szerződést, és visszautalná neki a 200 ezer forint foglalót.

Az ügyfélélmény-tankönyvek a félrekezelt esetek közt emlékeznek majd meg a történtekről és arról, hogy a szerződésfelmondás indoklásában ismét leírták, hogy „a gépjárműgyártásban az elmúlt évben sorban jelentkező akadályok, anyaghiányok nagyban megnehezítették a gyártók munkáját, így a betervezett gyártási kapacitások jelentősen lecsökkentek, illetve a már legyártott gépkocsik felszereltsége, ára eltért a tervezettől”.

Lászlót búcsúzóul ismét emlékeztették, hogy a neki felkínált lehetőségek közül egyiket sem fogadta el. Nem akart kevesebb extrával drágábban autót venni, vagy később még drágábban az eredeti összeállításban, illetve ragaszkodott az eredeti elképzeléséhez. Igen, azt írták, hogy az elképzeléséhez, ami valójában az aláírt szerződést jelenti.

A Magyar Suzuki Zrt.-vel folytatott hosszas levelezésünkből kiderült, hogy kivizsgálják a történteket, amikor pedig rákérdeztem, hogy az olvasónk szerződésében szereplő MyID-hez, vagyis a hűségprogram-azonosítóhoz valóban tartozott-e megrendelés a gyári rendszerben, az anyacég azt válaszolta: „A Magyar Suzuki rendszerében a tavalyi évben nem volt élő foglalás erre a konkrét modellre. Jelenleg gyártói oldalról vannak ebből a típusból rendelkezésre álló autók.”

A második mondat tökéletesen fedi a valóságot, a legtöbb márkakereskedésből azonnal el lehet hozni egy új S-Cross 1,4 GL+ Hybridet, most már alighanem beszerelik a holttér- és keresztirányúforgalom-figyelőt is, igaz, az autó hűségprogramban csökkentett ára most 8,570 millió forint, e nélkül pedig 9,7 millióba kerül. Mivel olvasónk hűségprogram-regisztrációja a kereskedés állítása szerint lejárt, amíg őt megcsalták a sajnálatos külső körülmények, elvileg ismét regisztrálnia kéne, ha nem akar listaáron autót venni. Ő most jogi lépéseket fontolgat, ráadásul a kereskedés vélhetően tévedett László regisztrációjával kapcsolatban is, hiszen az a központi rendszerben még mindig aktívként szerepel.

Az ügyet ezen a ponton akár a ritka kivételek egyikének is tekinthetnénk. Valami olyasminek, amit kicsit mindenki szeretne elfelejteni, de elfér évente több tízezer új Suzuki zökkenőmentes eladása közt. Ám mivel a kereskedés és a központ magyarázatai minden autóvásárlóra vonatkozó kérdéseket vetnek fel, megkértem Gombolai Évát, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító csoportvezető jogtanácsosát, hogy adjon támpontokat a hasonló helyzetben lévőknek.

A szakértő hangsúlyozza, hogy egy szerződés alapvető fogalmi eleme, hogy azzal teljesítési kötelezettség keletkezik, vagyis nem kedves gesztusról van szó, amit bármikor vissza lehet vonni. A történtekkel kapcsolatban Gombolai szerint érdemes megvizsgálni a Suzuki Vác és a gyártó felelősségét is, illetve kiemeli, hogy az üzleti élet professzionális szereplői és a fogyasztók közti szerződésekre speciális többletszabályok vonatkoznak. Más ugyanis a kockázata és a felelőssége, illetve az információkészlete egy újautó-eladással foglalkozó vállalkozásnak, és más a sok esetben élete egyik legnagyobb döntésére készülő vevőnek.

Tankönyvbe illő eset

A László kontra Suzuki Vác-ügy megítélésében a szakértő szerint lényeges, hogy kik a szerződés szereplői, hiszen a kötelezettje az, akivel szemben elsősorban igényt lehet támasztani. Szintén fontos, hogy mit, mikor, milyen formában kell, illetve ezúttal kellett volna teljesíteni. László esetében a mit és a hogyan pontosan behatárolható, mert bár az S-Cross átadásának határideje nem szerepel a megrendelőn, Gombolai Éva szerint a háttérszabályként működő jogszabályok alapján ez is meghatározható, és ez dönti el, hogy mi minősül szerződésszegésnek, valamint azt is, hogy mire számíthat a szerződésszegő. Kevés mentesülési lehetőség mellett a következmények változók, és az előbbihez messze nem elég azt mondani, amivel a Suzuki Vác védekezett, hogy nem tehet arról, hogy az eredeti feltételekkel és áron nem tudott autót adni Lászlónak.

A jogtanácsos szerint kérdés az, hogy olyan hiba csúszott-e a szerződés teljesítésébe, amit a cég előre nem láthatott, illetve hogy nem volt-e elvárható a Suzuki Váctól, hogy ezt a helyzetet elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Gombolai Éva hozzáteszi, hogy a felsorolt feltételeknek egyszerre kell teljesülniük ahhoz, hogy a márkakereskedésnek ne kelljen a szerződésszegés következményeivel számolnia. A közismert nehéz gazdasági helyzetet, valamint a nyersanyag-, illetve alkatrészhiányt mint magyarázatot sokszor a vis maior kifejezésbe csomagolják a cégek, hogy úgy tűnjön, ezzel feltehetik a kezüket, ám a szakértő szerint ez nem ennyire egyszerű.

A bírói gyakorlat következetes abban, hogy a szerződésszegő akkor is kénytelen viselni a következményeket, ha nincs elég munkaerő, alapanyag vagy technológia, és nemcsak akkor, ha rosszul mérte fel a szükségleteket. Gombolai Éva szerint a fenti eset tankönyvi példa lehetne a szokásos magyarázkodásra, jogi oldalról azonban nem jelent vis maiort a gazdasági válság, ráadásul jelen esetben a szerződéskötéskor lehetett ezekkel a körülményekkel számolni, hiszen még a megrendelő is utal erre.

A fogyasztóvédelmi szabályok nem teszik lehetővé a felelősség egyoldalú kizárását, amikor késedelem vagy szerződésszegés történik. Az ügyészség a közelmúltban azért indított közérdekű pereket autókereskedésekkel szemben, mert ezeknek a cégeknek mára kedvelt eszközük lett, hogy a vevőkkel kötött szerződésekben rögzítették az utólagos áremelés lehetőségét. Ez azonban csak akkor jogszerű, ha a szerződés előre rögzíti ezt a lehetőséget, továbbá, ha a lehetséges áremelés indoka, illetve a mértéke egyaránt előre kalkulálható. Jelen esetben nem történt ilyesmi, és egy szóval sem szerepel a megrendelésen, hogy László bizonytalan időpontban talán kap majd egy néhány extrától megfosztott, jelentősen drágább Suzuki S-Crosst, esetleg egy még drágábbat, még később. Mindez akkor lett volna korrekt a cég részéről, ha pontosan tisztázzák vele a bizonytalanság összes részletét, és ellenőrizhető lett volna a változás.

Mivel a mostani esetben egyértelműen hiányzik ez a kikötés a szerződésből, Gombolai Éva szerint olvasónk jogszerűen ragaszkodik az eredeti, 6,6 millió forintos árhoz.

A hasonló helyzetekben megtehető lépésekről a szakértő általánosságban azt mondta, hogy ha a szerződést megszegő fél nem tudja igazolni az előbb említett három körülmény együttes fennállását, akkor számolnia kell a következményekkel. Ha egy autóvásárló tudja bizonyítani a szerződésszegést, joggal vár több kompenzációt, mint a befizetett előleget vagy a foglaló kétszeresének visszafizetését. Ezeken felül felmerülhet, hogy a kereskedés térítse meg a szerződésszegéssel okozott igazolható kárt is. Például, mivel a típus ebben a kivitelben közel másfél millió forinttal többe kerül manapság, mint korábban, ez Lászlónál kárként csapódik le.

Gombolai Éva a gyártó, tehát a Magyar Suzuki Zrt. felelősségét is felveti, mert bár könnyű lesöpörni bármely vásárló reklamációját azzal, hogy nem a gyárral, illetve az importőrrel, hanem a márkakereskedéssel kötött szerződést, ez nem jelenti azt, hogy az anyacég jogi felelőssége ne merülne fel. Mint fogalmaz, érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire tisztességes az a kereskedelmi gyakorlat, ami ennyire szerencsejátékszerűvé tesz egy autóvásárlást. Az ügy pikantériája, hogy a sokszor emlegetett hűségprogram közvetlen jogviszonyt hoz létre vásárló és a Magyar Suzuki Zrt. között, mert bár ezúttal is szerepel a felelősség kizárása a szerződési feltételek közt, a fogyasztók és vállalkozások közt az egyoldalú szerződési feltételekkel óvatosan kell bánni.