Policy Solutions: Még a Mi Hazánk hívei is EU-pártibbak a Fidesz–KDNP szavazóinál
2023. szeptember 21. – 10:03
Továbbra is maradna az Európai Unióban a magyar választók többsége, sőt pártpreferenciáktól függetlenül egyetértés van abban, hogy itt az ideje az euró bevezetésének – derül ki a Policy Solutions elemző intézet legfrissebb felméréséből. Az EU-tagság előnyei között első helyen gazdasági szempontok állnak, a negatívumok pedig részben igazodnak a kormány kommunikációjához. A kutatásában azt vizsgálták, hogy mit jelent az Európai Unió a magyaroknak: milyen változásokat szeretnének, mit tartanak jónak vagy épp rossznak, szeretnének-e közös hadsereget, illetve melyik országokat látnák szívesen tagállamként.
A Policy Solutions ismét felmérte a magyar uniós tagság támogatottságát: 2023-ban a válaszadók 72 százaléka szerint Magyarországnak az Európai Unióban a helye. Az ellenzéki pártok szavazói átlagosan 90 százalékban mondják ezt, viszont érdekes, hogy
a Mi Hazánk szavazói (62 százalék) EU-pártibbak a kormánypártok (60 százalék) szavazóinál.
A Fidesz–KNDP esetében 28 százalék képvisel egyértelműen kilépéspárti álláspontot, míg a Mi Hazánk hívei körében csak 22 százalék. A fővárosban élők ötöde (19 százalék) a huxit, azaz a kilépés mellett szavazna.
Külön rákérdeztek arra is, hogy milyen okokat neveznének meg a kilépés mellett: a szuverenitás megőrzése (34 százalék) volt a legfontosabb motiváció, de a megkérdezettek ötödének általános negatív véleménye van az Európai Unióról. Ebben az esetben a kutatás résztvevői azt hangsúlyozták, hogy számos konfliktus és viszály visszaveti a fejlődés lehetőségét, valamint többen csalódtak az uniós tagságban. A kilépés indokai között az EU-tagság ellen szavazók körében 10 százalék felett van az uniós források visszatartása, a korrupció és a gazdasági fejlődés hiánya, valamint a „háborúba sodródás veszélye” is.
A kutatásából az is kiderült, hogy minél többet tud az EU-ról egy választó, annál inkább maradáspárti. A Policy „EU-s tudástesztje” alapján az unióról magas (77 százalék) és a közepes (74 százalék) tudásszinttel rendelkező személyek háromnegyede az EU-ban maradásra voksolna. A hiányos EU-s tudással rendelkezők csoportjában már csak a válaszadók fele szavazna az ország uniós maradására egy referendum esetén.
Az elemzés megalapozásához április 28. és május 5. között közvélemény-kutatást végzett a Policy Solutions, melyben a Závecz Research volt a partnerük. A személyes megkérdezéssel készült felméréssel elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.
Az EU-hoz kapcsolt asszociációk terén Magyarországon az EU-s források vezetnek. A válaszadók egyharmada az uniós pénzek országra gyakorolt pozitív hatását említette, ez az attitűd egyébként az elmúlt négy évben abszolút nem változott.
A megkérdezettek 50 százaléka továbbra is úgy gondolja, hogy Magyarország több pénzt kap az EU-tól, mint amit befizet, de 36 százalékra nőtt azok aránya (két év alatt 7 százalékpont), akik szerint nettó befizetője az EU-nak az ország.
Második helyre kerültek a pozitívumok között az „EU mint közösséggel” kapcsolatos válaszok: az együttműködés, a valahova tartozás és az európai egység gondolata, amit két évvel ezelőtt az emberek csak a negyedik helyen említettek. De fontos a magyaroknak a schengeni szabad mozgás és a külföldi munkavállalás lehetősége is.
A kutatás azt írja, hogy a megkérdezettek számára az európai uniós tagság legfontosabb hozadékai az uniós forrásoknak köszönhető gazdasági fejlődés, a „határok nélküli Európa” gondolata és a valahova tartozás érzése.
Az uniós pénzekért a kutatás szerint a magyarok többsége (70 százalék) teljesíttetné a kormánnyal az Európai Bizottság által előírt mérföldköveket, amelyek ahhoz kellenek, hogy az ország hozzáférjen az uniós forrásokhoz.
Még a Fidesz–KDNP szavazóinak közel 60 százaléka is úgy vélekedik, hogy a kormánynak teljesítenie kell az Európai Bizottság összes feltételét.
Az Eramus felfüggesztéséről nincs ilyen egyetértés: a megkérdezettek 48 százaléka szerint a külföldi tanulmányok EU-s ösztöndíjrendszerének felfüggesztése helyes döntés volt, 45 százalék azonban nem így vélekedik. A megkérdezettek kétharmada az Európai Ügyészséghez is csatlakozna, mindössze 26 százalék képviseli a kormány álláspontját, miszerint csak magyar szervek vizsgálhassák a hazai korrupciós ügyeket. A csatlakozást egyébként még a Fidesz–KDNP szavazóinak is több mint fele támogatja, a hatpárti ellenzéknél ez a szám 83 százalék.
A kutatásban az EU hátrányaira is kitért a Policy Solutions: a válaszadók 22 százaléka a túlzott szabályozást emelte ki, 15 százalék pedig úgy éli meg, hogy az ország szuverenitása csökken az EU miatt.
A negatívumok között most csak a harmadik helyre került a migráció, pedig 2019-ben még ez állt az első helyen.
Negyedik helyen áll a hátrányok között a kormány mantrája: az Európai Unió magyar kormány elleni támadásai, a források befagyasztása, valamint a háborúba sodródás veszélye és a szankciók negatív hatása. A kutatás kiemeli, hogy a szankciós politika és a háború veszélye jóval több említését kapott, mint korábban.
A felmérésből az is látszik, hogy a magyarok jelentős része már inkább szabadulna a forinttól, és inkább bevezetné az eurót.
A megkérdezettek kétharmada szerint, ha Magyarország teljesíti a feltételeket, akkor be kell vezetni az uniós fizetőeszközt. Az eurót támogatók aránya két év alatt nem csökkent, hanem néhány százalékkal még nőtt is. Az euró bevezetésének még a kormánypárti szavazók körében is többsége van, bár átlagon aluli (55 százalék), a Mi Hazánk szavazói is eurót szeretnének (60 százalék), az ellenzéki pártok szavazóinak pedig 75 százaléka szabadulna a világpiacon gyengén teljesítő forinttól.
A Policy Solutions azt írja, hogy az utóbbi években csökkent azok aránya, akik szerint az EU-ban jó irányba mennek a dolgok. Négy évvel ezelőtt még fele-fele volt az arány, mára viszont az uniós folyamatokról negatívan vélekedők aránya majdnem tíz százalékkal nőtt. A Mi Hazánk, a Fidesz–KNDP és a Jobbik szavazóinak többsége gondolja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok. A Policy Solutions azt is megkérdezte, hogy mit várnak a magyarok az uniótól: pártpreferenciától független egyetértés van abban, hogy a legfontosabb a „béke értékének képviselete”. Az életszínvonal javítása van a második, míg a demokrácia és a jogállam védelme a harmadik helyen.
Kiemelték, hogy az eredményeken jól látszik az orosz–ukrán háború hatása: 2019-ben a békét az emberek még csak az ötödik helyre sorolták, ekkor első helyen még a gazdasági fejlődés volt.
A kutatás alapján a magyarok többsége az uniós bővülését is támogatná: 50 százalék fölött van azok aránya, akik szívesen látnák tagként Törökországot, Szerbiát, Montenegrót és Bosznia-Hercegovinát, de bőven 40 százalék felett van Észak-Macedónia, Grúzia, Moldova és Albánia támogatottsága is.
Ukrajna esetében viszont más a helyzet. Bár a magyar kormány támogatja, hogy Ukrajna az EU tagja legyen, a magyarok többsége nem: Ukrajna uniós tagságát mindössze 31 százalék támogatja, 51 százalék pedig ellenzi. Innen kiemelkednek a kormánypárti szavazók: 62 százalék utasítja el Ukrajna felvételét, de a hatpárti ellenzéken belül is 47 százalék ellenzi az ország csatlakozását. A kormánypárti szavazóknál Törökország került a bővítési lista élére: a fideszesek 60 százaléka támogatná az ország EU-tagságát, míg a hatpárti ellenzék szavazói Szerbia EU-tagságát támogatták a legnagyobb arányban.
Külpolitikai kérdésekről az is kiderült, hogy a megkérdezettek többsége szerint Magyarországnak fel kell lépnie annak érdekében, hogy Románia is tudjon csatlakozni a schengeni övezethez, amivel szabaddá válna a mozgás a két ország között. A Fidesz–KDNP szavazói szerint a legégetőbb ez a kérdés, nekik több mint 60 százalékuk azt mondja, hogy a magyar kormánynak lépéseket kell tennie, de az ellenzéki szavazók is fontosnak tartják a kérdést. Hasonló egyetértés van a közös EU-s hadseregről is: a megkérdezettek kétharmada támogatná a közös haderő felállítását.
A kormányzati kommunikációnak erős hatása van az Európai Unió megítélésére nézve – állapítja meg a kutatás.
Azzal, hogy a „brüsszeli bürokraták rá akarják erőltetni a magyar emberekre az akaratuk”, a magyarok 54 százaléka egyetért, és egyre kevesebben gondolják úgy, hogy ez nem igaz. Ez egyébként összefüggésben van a médiafogyasztási szokásokkal is: „A túlterjeszkedő brüsszeli bürokraták képe kevésbé elfogadott a nem rendszeres médiafogyasztók között (38 százalék elfogadja, 49 százalék elutasítja), valamint a kizárólag kormánykritikus médiát fogyasztók körében (36 százalék vs. 58 százalék)” – írja a kutatás.
A kormánypártok rendszeresen hangoztatott álláspontjával, miszerint az „EU át akarja mosni a gyerekek agyát a saját ideológiájával”, a megkérdezettek 46 százaléka egyetértett, viszont 48 százalék továbbra sem fogadja el ezt az állítást. A Fidesz–KDNP táborában ez az álláspont mérvadó, közel 70 százalék gondolkodik így, az ellenzéki szavazóknak pedig épp a 70 százaléka utasítja el ezt az álláspontot.
A Policy Solution közel 100 oldalas kutatása azzal is foglalkozott, hogy a választók szerint mely szakpolitikáknak kellene állami hatáskörben maradni, és mi lenne az, amit érdemes EU-s hatáskörbe sorolni.
