Alig néhány magyar gondolja azt, hogy jó itthon az oktatás helyzete, és a tanári pályát se ajánlanák másnak

Mindössze a magyarok 8 százaléka gondolja azt, hogy jó itthon az oktatás, 67 százalék szerint kifejezetten rossz – derül ki az Ipsos kutatásából, amiben június és július között 29 ország népességét kérdezték az oktatás helyi állapotáról.

A tendencia egyébként globális, bár Magyarország szélsőségnek számít: az összes megkérdezett 33 százaléka mondta azt, hogy országában jó az oktatás helyzete, 36 százalék szerint viszont rossz. Fontos megjegyezni, hogy akinek közoktatásban tanuló gyereke volt, nagyobb eséllyel mondta azt, hogy jó az oktatás.

Globálisan az emberek 45 százaléka szerint nem érdemes tanárnak állni, és csak 43 százalék gondolja azt, hogy megéri. A szingapúriak a legelégedettebbek az oktatási rendszerükkel (75 százalék), őket Írország (63 százalék) és Ausztrália követi (57 százalék). Az alsó dobogó tetején Magyarország áll, Peru a második (10 százalék) és Chile a harmadik (11 százalék).

A magyar megkérdezettek mondták a leggyakrabban, hogy az oktatás legnagyobb problémája a politikai/ideológiai befolyásoltság. A magyarok több mint fele mondta azt, hogy rosszabb a helyzet, mint amikor ő volt iskolás, de ez így van például Franciaországban és Németországban is. Azok közül, akiknek most iskolás a gyereke, globálisan 40 százalék szerint jobb a helyzet, mint az ő idejükben volt.

Bár a globális átlag 43-45 százalék, a magyaroknak csupán 16 százaléka gondolja azt, hogy érdemes tanárnak állni. Emellett egyébként itthon 66 százalék úgy gondolja, hogy a tanárok keményen dolgoznak (26 százalék szerint nem), és 74 százalék szerint egyáltalán nincsenek megfelelően megfizetve. Mindössze 21 százalék gondolja úgy, hogy a magyar tanárok megkapják a megérdemelt megbecsülést, ezzel 73 százalék nem ért egyet. Majdnem a megkérdezettek fele, 48 százalék szerint hasonlóak a tanárok értékei, mint a sajátja, 37 százalék szerint viszont nem így van.

Az eredményekhez köze lehet annak, hogy az elmúlt években a tanárok egyre hangosabban hívják fel a figyelmet a hivatásuk problémáira. Arról, hogy hogyan jutottunk el négy hónap alatt a státusztörvény elfogadásáig, ebben a cikkünkben írtunk, azzal pedig, hogy mi a lényege a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénynek, azaz a státusztörvénynek, és miért tüntettek ellene, itt foglalkoztunk.