„Ha a hatalomnak szúrja a szemét egy közösség, lecsap” – a Népligetben táborozott a Szikra Mozgalom

„Az esővel és az időjárással nem tudunk mit tenni, de az Orbán-rendszer által kijelölt életet nem kell elfogadnunk” – mondta a Szikra tábor főszervezője a Népliget közepén felállított színpadon szombat délben. Miközben a szervezők még a közönségnek felállított sörpadokról törölgették a vizet a délelőtti vihar után, egyre többen érkeztek meg a tábor egyik kiemelt programjaként számon tartott ellenzéki vitára. A reggeli olvasókört még egy ponyva alatt kellett megtartani, amikor azonban Jámbor András, Hajnal Miklós és Ungár Péter az ellenzék lehetőségeiről beszélgetett, kisütött a nap, és igazi majálishangulat alakult ki.

A Jámbor András nevével fémjelzett baloldali mozgalom Budapesten volt kénytelen megtartani a nyári táborát, miután két héttel a kezdés előtt a bodajki szálláshely visszamondta a rendezvény befogadását, majd három másik vidéki kemping is lemondta a foglalást. „Volt olyan táborhely, amely szívesen fogadott volna minket, helyük is volt, az ajánlattétel előtt mégis két soros emailben írták meg, hogy nem áll módjuk fogadni minket” – osztották meg a részleteket a szervezők.

Szerintük politikai okokból lehetetlenítették el a táborukat, és ez beleillett a mozgalom ellen folytatott, rendőrségi eszközöket is felhasználó lejáratókampányba.

„Így működik az Orbán-rendszer. Ha a hatalomnak szúrja a szemét egy közösség, akkor lecsap”

– mondták a szervezők, de hozzátették: „nem tudtak ellehetetleníteni, megfélemlíteni bennünket”. A háromnapos vidéki tábor helyett végül „csakazértis” mottóval egynapos budapesti fesztivált hoztak össze, amelyre nagyjából 2-300 ember látogatott ki.

„Az, hogy ma itt kell megtartani ezeket a beszélgetéseket, szerintem elég rossz képet fest a hatalomról” – mondta az ellenzéki vitában a momentumos Hajnal Miklós, és felidézte, hogy 2017-ben hasonlóan járt a pártja is, amikor politikai okokból nem tarthatták meg a fesztiváljukat Szolnokon. Akkor pont azon a bodajki helyen fogadták be őket, ahol most visszamondták a Szikra Mozgalom táborát. „Egyre kevesebb olyan tér van, ahol meg lehet szólalni, ahol lehet közösen gondolkodni, beszélgetni” – fogalmazott Hajnal, hozzátéve: az ellenzéknek sokszor alternatív utakat kell keresnie, ha politikai fórumot szervez Budapesten kívül.

A Szikra Mozgalom ellen folytatott hadjárat egy kicsinyes és személyes ügy Ungár Péter szerint. Az LMP társelnöke úgy véli, az egész mögött az áll, hogy Jámbor András a tavalyi országgyűlési választáson legyőzte a Fidesz jelöltjét a józsefvárosi választókerületben, és a Fidesz választókerületi elnöke, korábbi polgármestere és képviselője, Kocsis Máté ezen nem tudta túltenni magát, Józsefvárost ugyanis a saját hűbérbirtokaként kezelte. Ungár szerint ebben a keretben kell értelmezni, hogy a Szikra Mozgalom nem tudta megtartania a vidéki táborát.

„Ennek az lesz a következménye, hogy a következő önkormányzati választáson ismételten nem az fog nyerni a VIII. kerületben, akit Kocsis Máté szeretne”

– mondta a közönség hangos megelégedésére az LMP politikusa.

Jámbor András arról beszélt, Szikra ellen folytatott támadásokkal megpróbálják a munkájukat ellehetetleníteni és erős nyomást helyezni rájuk, de egyúttal a Fidesz fel is emeli a szervezetet. Ez nem véletlen, a képviselő szerint sokkal kényelmesebb lenne a Fidesznek, ha a Szikra is egy ellenzéki párt lenne, amit le lehetne kommunistázni. Ezért is akarják szerinte a pártpolitikai mezőbe tolni őket, miközben ők mozgalomként megpróbálnának túllépni többek közt az „az Orbán-nem Orbán törésvonalon”.

Az ellenzék nem tud alternatívát felmutatni, hitelességi problémák vannak

Mégis mit csináljon az ellenzék a negyedik kétharmad után? – erről szólt a beszélgetés további része. Hosszasan vitatkoztak a résztvevők arról, hogy van-e értelme és eredménye a Momentum által kezdeményezett kordonbontásoknak, amit Ungár Péter többször is hangosan kritizált az elmúlt időszakban. Hajnal Miklós arról beszélt, a negyedik kétharmad után az ellenzéki pártok egyik feladata, hogy új akciókkal és politikai aktorokkal kísérletezzenek. Azt elismerte, hogy a politikacsinálás többről szól, mint a kordonbontás, de szerinte ez is egy jó eszköz.

„Lehet ügyek mentén politizálni, csak szerintem 13 év NER után nem érdemes”

– fogalmazott a Momentum képviselője, és arról beszélt, az ápolók bére nem azért alacsony, mert a kormány nem látja, hanem erről szól a rendszerpolitikája, és ezért a rendszert kell támadni. „Az vita tárgya, hogy miként csináljuk, de önálló ügyek mentén nem lehet egyszerűen akkora sikereket elérni, mintha a rendszert támadnánk.” Márpedig a kordonbontás a rendszer elleni támadást szimbolizálja szerinte, hiszen a legfontosabb döntések a Karmelitában, Orbán Viktor hivatalában születnek.

„Amit a Momentum állít, az a Gyurcsány Ferenc és felesége nélküli gyurcsányizmus” – reagált erre Ungár Péter. A DK elnöke mondta korábban, hogy nincsenek ügyek, csak Orbán Viktor van.

„Nem igaz. Nincs Orbán Viktor, csak ügyek vannak. Ha Orbán Viktorra redukálsz minden egyes ügyet, akkor semmi más nem jön ki a szádon, mint Orbán Viktor”

– mondta az LMP társelnöke.

Nem jó szerinte, hogy minden egyes tüntetés Orbán Viktorról szól, noÁr és Pankotai Lili fellépései pedig szűkítik a lehetséges ellenzéki szavazótábort, mert sokakat elijesztenek a radikalizmusukkal. A kordonbontásról azt mondta Ungár, hogy valóban probléma, hogy az újságírók nem kérdezhetnek a kormánytagoktól a Karmelitánál, de ennél jóval fontosabb probléma szerinte például a pedagógusok alacsony bérezése.

Az LMP társelnöke szerint az ellenzék ráadásul nem azért vesztett a 2022-es országgyűlési választáson, mert a médián keresztül nem jutottak el az üzenetei a választókhoz, hanem egyszerűen nem volt üzenete, „intellektuálisan satnyább ajánlatot nyújtott a választóknak, mint a kormánypártok”. A baj az, hogy a választók még most sem látnak alternatívát, amikor sokak mindennapi megélhetése van veszélyben.

A választók nagy része még ma is azt gondolja Ungár szerint, hogy rosszabb lenne a helyzet, ha az ellenzék kormányozna.

Sokkal több probléma van annál, mint hogy rossz volt az ellenzék ajánlata – mondta Jámbor András. „Ez egy kifejlődőben lévő – ha még nem kifejlődött – diktatúra felé hajló rendszer.” A Szikra képviselője nem látja, hogy az ellenzéki keménymagnak küldött üzenetekkel lehetne hosszabb távon építkezni.

Nem ez a kérdés szerinte, hogy jó eszköz-e a kordonbontás vagy hogy le lehet-e győzni a Fideszt, hanem az, hogy mit tesznek érte. A probléma az, hogy az ellenzék nem beszél arról, mi a cél, mi a politikai cselekvés, cél nélkül pedig nem lehet stratégiát sem építeni. Az még önmagában nem cél Jámbor szerint, hogy le akarják váltani Orbán Viktort, azt is meg kell mondani, hogy mit akarnak utána csinálni. Szerinte az ellenzéki választók már nem hiszik el, hogy változás lesz.

Az ellenzék hitelességi deficitjéhez Hajnal Miklós szerint nagyban hozzájárult az is, hogy a papíron egységesnek tűnt ellenzék valójában nem volt egységes 2022-ben.

„Hiába mondunk okosabbat, mint a fideszesek, ha még azt sem tudom elhinni, hogy tényleg ugyanazt gondolják a világról, tényleg ugyanazt fogják csinálni.”

Lehet bármilyen ajánlata is az ellenzéknek, amíg nem jól szervezett, nem jól irányított, nem fog tudni nyerni a Momentum politikusa szerint.

A Szikra egy lyukat tölt be a politikai palettán

Nincs olyan terv, hogy a Szikra Mozgalom párttá alakuljon – erről már a Telexnek beszélt Jámbor András az ellenzéki vita után. Szerinte nincs szükség egy újabb ellenzéki pártra, és a mozgalmi létezés előnye, hogy nem kell a pártpolitikai logika mentén, választásról választásra tervezniük, hanem sokkal több energiát és időt fektethetnek a gondolkodásra és politikai cselekvésre.

„Ha egyszer ezt a rendszert leváltanánk, én szívesen alapítanék pártot” – mondta Jámbor, egy demokratikusabb, szabadabb világban azonban a Momentum nem lenne a Szikra szövetségese a köztük lévő nagy ideológiai távolság miatt.

Arról is beszélt a Szikra képviselője lapunknak, hogy az elmúlt fél év lejáratókampánya mentálisan nem volt egyszerű a mozgalom számára, de azon dolgoznak, hogy ezt cselekvéssé tudják átfordítani.

„Azért támadják a Szikrát, mert egy lyukat tölt be a politikai palettán”

– mondta a közönség soraiban ülő Ákos lapunknak. A nyugdíjas éveire készülő férfi korábban is szimpatizált a Szikrával, de most volt először rendezvényükön. A Fidesz a kilencvenes években benyomult a jobboldalon tátongó lyukba, a baloldal azonban a mai napig üres maradt szerinte. A Szikra ezt a helyet próbálja betölteni, és a Fideszt ezt felismerve kezdte támadni őket.

„Talán valami más, talán valami új” – mondta a 20 éves Marcell, amikor arról kérdeztük, miért vesz részt a Szikra Mozgalom programján. Egyik ellenzéki párt sem vállal fel markáns baloldali álláspontot szerinte, és ebben jelenthet valami újat Szikra.

„Csak azért is kijöttünk. Az, hogy megpróbálták ellehetetleníteni a tábort, csak megerősített minket, hogy erre szükség van” – tette hozzá.

Az ellenzéki képviselők vitája után Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-listavezetője és Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke beszélgetett a zöld politikai szervezetek lehetőségeiről és feladatairól, majd Orbán Krisztián, az Oriens vezetője, a magyarországi McKinsey egyik alapítója és Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus vitázott az Orbán-rendszer gazdaságpolitikájáról.