Orbán a bérnövekedésekről: Év végére pozitív nullát szeretnénk elérni

Kéthetes szünet után, a budapesti atlétikai világbajnokság kezdete és az augusztus 20-i ünnepség előtti pénteken ismét ellátogatott a Kossuth rádióba Orbán Viktor miniszterelnök. 17,6 százalékra lassult az infláció, és csökkent a gazdaság teljesítménye az év előző időszakához képest – ezekről a témákról kérdezték először Orbán Viktort. A miniszterelnök azzal kezdte, hogy Magyarország nehéz helyzetben van, de a „brüsszeli bürokraták” nem akarják visszavonni a szankciókat, ők hiába is tesznek meg ezért mindent. Ha a háború megszűnne, rögtön megoldódna a probléma, mondta.

Megismételte, hogy a békéért kell dolgozni, és kitartanak az álláspontjuk mellett, a Vatikán mellett szinte egyedüliként, fogalmazott. Szerinte a jelenlegi körülmények között Magyarországon a munkahelyek megvédésére kell törekedni.

„A magyar gazdaság elsősorban a magyar embereknek ad munkát” – mondta, majd azzal folytatta, hogy az inflációt le kell törni. „Ez egy nehezebb dolog volt, de úgy érzem, hogy most üstökön ragadtuk a dolgot” – magyarázta, azzal, hogy most keményebben léptek fel: erőt mutattak, hogy az árspekuláns multik ne machináljanak az indokolatlan áremelésekkel.

A tisztességes haszonnal nincs baj, mert „ez egy gazdaságilag kifinomult ország”.

Ha megvan az infláció elleni sikeres küzdelem, ami szerinte meg is lesz, és az év végére egy számjegyű lesz az infláció, akkor a növekedésért történő küzdelem jön, mert ha nincs növekedés, nem lehet béreket emelni, viszont béreket kell majd emelni. Ezért fontos, hogy Magyarország hamar vissza tudjon térni a gazdasági növekedés pályájára, mondta, és a GDP-adatokból jól látszik, hogy ez még nem sikerült. Orbán szerint ez a negyedév már jobb, mint az előző volt, a kormány dolgozik, „ilyen helyzetben a nyaralás nem engedhető meg néhány kulcsminiszter számára”. A harmadik és negyedik negyedév a jobb pályára való visszaállásról szól majd.

A gazdaság szereplői sem adták fel

„Az első negyedév az nehéz volt mindenkinek. Jól állta a sarat a magyar gazdaság, és az emberek is jól küzdöttek. (…) hogy az emberek akarnak dolgozni, hogy a küzdelem nem szélmalomharc (…), ez a képesség, ez a hangulat benne van a gazdaságban” – magyarázta azzal, hogy látja, az emberek, a gazdaság szereplői sem adták fel.

Orbán azt is mondta, hogy a reálbérek tekintetében pozitív nullát szeretne elérni. „Az első félévben olyan brutális volt az áremelkedés, hogy ezzel nem tudtak lépést tartani a bérek” – így Orbán, aki azzal folytatta, hogy szerinte az év második felében bekövetkező béremelések ellensúlyozhatják az első félévben történt negatívumokat. Arról vita van a kormányban, hogy ez hogyan alakul majd pontosan.

A miniszterelnök azt mondta, hogy a következő évben 6 százalékos inflációval számolnak, de szerinte ez még sok, ennél kevesebbnek kellene lennie, 5 százaléknak, mondjuk.

„2010-ben azt mondtuk, hogy Budapest természetesen a budapestiek otthona, de Budapest mindenkié, Budapest a nemzet fővárosa” – magyarázta, és azzal folytatta, hogy időközben kiderült: nincs elég szálloda és más, amiért idejöjjenek, ezért „pénzt adtunk, az első a Hungexpo felújítása volt (…), aztán következtek a kulturális létesítmények (…), és a harmadik nagy lépés a sportesemények világa. Azok fókuszálják a világ figyelmét” – mondta a budapesti atlétikai vb előtt egy nappal. Itt mondott köszönetet az atlétikai vb-n dolgozóknak, különösen az önkénteseknek, mert ez nagy munka.

Katarból, Üzbegisztánból, Azerbajdzsánból is jönnek majd politikai és üzleti szereplők

Ki tudja használni a kormány a diplomáciában azt a figyelmet, ami az atlétikai vb miatt ideirányul? – kérdezték tőle, mire Orbán azt mondta, ilyenkor egy adott ország gyakran diplomáciai találkozók sorát is jelenti majd.

Jön a katari emír, ami bejelentéseket hoz majd, eljön a szerb elnök, a török elnök, Azerbajdzsán, Üzbegisztán, kirgizek is jönnek majd, és sok üzleti szereplő, például Kínából. „Nekem több mint egy tucat hivatalos találkozóm lesz majd az atlétikai vb apropóján” – beszélt a várható találkozókról Orbán.

Augusztus 20-ról is beszéltek, azt mondta, a születésnap arra is alkalmas, hogy fejet hajtsunk Szent István előtt. „Ha magyar vagy, neked van egy küldetésed, hogy ez a nyelvi sziget, ez a magyar kultúra ne tűnjön el a föld színéről. Ha magyarnak születtünk, az nem egy szerencse vagy balszerencse, nem egy lutri, úgy jöttél a világra, hogy van egy küldetésed” – mondta, azzal, hogy ezt lenne jó, ha megéreznék a magyarok augusztus 20-án.

Harcosok kellenek, nem egyenruhás munkavállalók

A békéhez is kell erő – lelki, katonai is. A hadiipar korábban leépült, márpedig a magyar hadsereg lényege a harcos és „nem az egyenruhás munkavállaló”, legyen kész a küzdelemre, és szerinte errefelé viszi az irányt a honvédelmi vezetés is. A hadsereg azonban ennyin nem áll meg. Annyi pénzünk sosem lesz, hogy mindig megvegyük a legmodernebb haditechnikát, „nekünk saját hadiipar kell”, mondta Orbán, aki az interjú után a Rheinmetall hadiipari cég megnyitójára megy Zalaegerszegre. „Most is egy olyan gyárat építettünk, ahol 49 százalék magyar tulajdonban van” – tette hozzá, és azt is, hogy a következő hetekben-hónapokban fognak még átadni hadiiparhoz köthető gyárakat.

Orbán Viktor legutóbb a Fidesz erdélyi fesztiválja, Tusványos után látogatott el a Kossuth rádióba. Akkor arról beszélt, hogy lehet, hogy azért nem kapjuk meg a nekünk járó uniós pénzt, mert azt már Ukrajnának odaadták. Alkalmat adott ez arra is, hogy ismét kitérjen a határvédelem és a migráció kérdésére, valamint az orosz–ukrán háborúra is.

Legutóbbi, gyakran inkább beszédnek ható interjúja óta több fontos változás is történt az országban: augusztus elsejétől kivezették az élelmiszerárstopot, ugyanakkor az ebben érintett termékek bekerültek a kötelező, 15 százalékos akciózásba, a MÁV pedig bezárt augusztustól tíz vasúti mellékvonalat. Azt is bejelentették, hogy augusztus 20-án Magyarországra látogat Erdoğan török elnök, a NER-kedvencnek számító Tóth Gabi pedig válik.