Szemlélek: A megkérdezett tanárok szerint rosszabb lesz a helyzetük a státusztörvény bevezetésével
2023. július 3. – 08:59
Felmérést készített a Szemlélek a tanárok körében, hét kérdésben kérték őket osztályozásra, (1-es a legrosszabb jegy, 5-ös a legjobb), két plusz kérdésben pedig pályaelhagyási vagy pályán maradási motivációkra voltak kíváncsiak. A lap nem reprezentatív kutatásában 917 pedagógus vett részt, voltak köztük általános iskolai, gimnáziumi, egyházi és önkormányzati iskolák tanárai, pedagógiai szakszolgálati dolgozók és óvodapedagógusok is Budapestről, vidéki nagyvárosokból és kistelepülésekről is. Az adatgyűjtés június 26-30. között zajlott, a tantestületekhez, pedagógusi kapcsolattartókhoz juttatták el és névtelenül lehetett kitölteni.
A megkérdezett pedagógusok elégtelenre, vagyis a legrosszabbra értékelték a döntéshozók pozitív szándékába vetett bizalmat, de a legjobb eredmény is csak alulról súrolja az elégséges, vagyis a 2-es jegyet. A Szemlélek megjegyzi, hogy volt olyan, aki azért kíván a pályán maradni, mert elégedett a tervezett pedagógus életpályával – igaz, csak egyetlen ilyen válasz érkezett.
A pedagógusok osztályzata alapján rosszabb lesz a helyzetük a státusztörvény bevezetésével, az ezzel kapcsolatos kérdésre adott osztályzatainak átlaga: 1,3. Szintén elégtelenre értékelték a kormány kommunikációját a pedagógusokkal és a pedagógusokról, ugyanilyen elégedetlenek a tervezett béremeléssel. A kérdőívben résztvevő pedagógusok 34 százalékát a gyerekek szeretete tartja a pályán, de akik felmondásra készülnek, azokat az alulfizetettség motiválja ebben a legjobban.
Ahogy arról a Telexen részletesen írtunk, a Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezetet. Ebben szó van a bérrendezésről és a teljesítményértékelés bevezetéséről, de
a legfontosabb változás, hogy megszűnne a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni.
A törvénytervezet eredetileg azért kapta a bosszútörvény nevet, mert kritikusai szerint a kormányt a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli. Rendkívüli felmentés okainak lazítása, átvezénylés másik iskolába, elrendelhető helyettesítések növekedése – csak néhány pont, amit a szakszervezetek és a szakmai szervezetek kifogásolnak a javaslatban. Itt írtunk részletesen a státusztörvény tartalmáról.
A pedagógusok státusztörvényét ezen a héten szavazhatja meg a parlament, miután a kormány július első hetére rendkívüli parlamenti ülést hívott össze. Június 16-án rendkívüli ülésen tárgyalta az Országgyűlés, több mint 18 órán át tartott a vita. A kulturális bizottság fideszes többsége pár nappal később, június 22-én már elfogadta a törvényjavaslat végső verzióját, de az utolsó, döntő szót az Országgyűlés mondja ki. Az ellenzéki pártok több mint negyven módosító javaslatot nyújtottak be a javaslathoz, de ezeket egytől egyig leszavazták a bizottság kormánypárti tagjai.