Orbán szerint vegyi raktár nem lesz Soroksáron, de akkumulátorgyárakat építeni kell, és vendégmunkásokra is szükség van

Elkezdődtek az interpellációk, ezekben Orbán Viktorhoz már nem címeznek kérdéseket és megjegyzéseket az ellenzék és a kormánypárt képviselői. Az azonnali kérdések órájában Orbán vicceket is mondott, tapsolt is a Fidesz-KDNP nagyokat, Dr. Panyi Miklóst és Rétvári Bencét is kérdezhették a miniszterelnök mellett az országgyűlési képviselők.

Az interpelláción Rétvári Bence válaszolt a státusztörvényt érintő kérdésekre: szerinte „ezzel a törvénnyel a béremelésnek is megteremtjük az alapját” és fixálják a maximális óraszámot, ahogy „emeljük a szabadságot is”. Rétvári arról is beszélt, hogy „a baloldal, amikor államtitkár volt árnyékminiszter-társa”, akkor „15 ezer tanárt tettek utcára”.

„Azt mondták, mondhatnak bármit a demonstrálók, Önök akkor is elbocsájtják a tanárokat”, mondta tovább Rétvári. „Ezekután Önöktől egy betű sem érvényes, amit a pedagógusok ügyében mondanak”, zárta Rétvári válaszát a DK-s Barkóczi Balázsnak.

Dr. Panyi Miklós államtitkár Hollik kérdésére azt mondta, hogy „a Monty Python sem volt akkora képzelőereje, mint Karácsony Gergelynek”. Panyi szerint Gyurcsány óta tudják, hogy az igazságot nem kell keresni „a képzelőerővel rendelkező baloldalon”.

Az államtitkár szerint a rendszerváltás utáni legnagyobb kampányfinanszírozási botrányával állnak szemben, amikor „a dollárbaloldal külföldi befolyás alá került”. Panyi szerint ezzel felrúgták azt a konszenzust is, hogy nem fogadnak el külföldi pénzeket: „ezzel az ellenzéket zsarolhatóvá, irányíthatóvá tették, elárulták ezzel a magyar embereket”.

Hollik István szerint valószínű, hogy az 500 millió forint ugyanonnan érkezett, mint Márki-Zay Péter amerikai kampánytámogatásai. Szerinte ezt a pénzt Gyurcsánynak adták, amit aztán a Bajnai tulajdonában lévő Datadatnál költöttek el.

Hollik István, a KDNP képviselője az előválasztáson Karácsony Gergelyt támogató 99 Mozgalom forrásairól kérdezett. Szerinte több mint 500 millió forintot készpénzben fizették be a 99 Mozgalom számlájára, a pénz eredetéről pedig nem tud beszámolni ez a csoport. Szerinte nem életszerű, hogy létrehoznak Karácsony Gergely támogatására egy egyesületet, aminek a bevételeiből több mint 450 millió forint azután érkezett, hogy Karácsony visszalépett az előválasztás második fordulója előtt.

Rétvári szerint joggal merül fel az a kérdés, hogy az az ellenzék, „amely letérdelt a meleglobbi előtt” miért nem „ítéli el az utcai erőszakot és az ilyesfajta pedofil bűncselekményeket”. A büntetőtörvénykönyvünk „Európa legszigorúbb büntetőtörvénykönyve”, tette hozzá Rétvári. „A magyar baloldalnak is ki kéne mondania, hogy elítéli az erőszakot és az ilyesfajta bűncselekményeket”, tette hozzá végül. Az indulatok aztán addig fokozódtak, hogy a házelnök többször is megköszönte Rétvári gondolatait, mire az befejezte őket.

Rétvári Bence Selmeczi Gabriella kérdésére Jámbor Andrást hozta fel: Rétvári úgy fogalmazott, Jámbor „először megágyazott az antifáknak”, majd „felszólította a kormányt, hogy kérjenek bocsánatot az antifáktól”.

Rétvári arról beszélt, hogy öngyilkos lett a Szikra Mozgalom aktivistájának élettársa, akinél egy korábbi nyomozás során pedofil felvételeket találtak, Rétvári szerint „70 ezer ilyen fájlt, köztük óvodáskorúakról”. Rétvári arról beszélt, nem érti, hogy ezután a kormánytól hogy kérhetik, hogy kérjen bocsánatot, de

„Nem csodálom, hogy elbújt Jámbor András és nincs most itt az ülésteremben”.

Selmeczi Gabriella megkérdezte, hogy hol van Jámbor András, amikor a szerintük a mozgalmához kötődő személy pedofilügyéről van szó. Szerinte ez egy súlyos ügy, amiben tisztázniuk kellene magukat, ezért szintén hiányolták a parlamentből Szabó Tímeát, a Párbeszéd frakcióvezetőjét, aki korábban foglalkozott pedofilügyekkel.

A fideszes Selmeczi Gabriella a Jámbor Andrásra kent pedofilügyről akarta kérdezni Orbánt, aki helyett Rétvári Bencének tudta feltenni a kérdését. Szerinte a baloldali Szikra-mozgalom egyik aktivistája élettársának laptopján 70 ezer, gyermekpornográfiai képet találtak. Kérdése arra vonatkozott, a kormány hogy áll a pedofília elleni küzdelemben.

„Lehet, hogy több akkumulátorgyár lesz Magyarországon, mint LMP-párttag” – kezdte válaszát Orbán, amely láthatóan tetszett főként a képernyő bal oldalán lévő parlamenti képviselőknek:

Orbán ezután a választ komolyra fordítva azt mondta, hogy a magyar gazdaság stratégiája, hogy exportra termelünk. „Ha nem tudnánk exportra termelni, akkor az életszínvonal körülbelül a felére esne vissza”. Ha itt gyártunk, szolgáltatunk, akkor „részévé válunk egy láncnak”, csak az a kérdés Orbán szerint, hogy ez alacsony vagy magas szinten sikerül-e.

„A zöld változás, a zöld átállás technológiai váltást jelent. Ha kimaradunk belőle, kimaradunk a világ gépgyártásából is”

– mondta Orbán, aki hozzátette, „nem akarjuk feladni emberek 30 évnyni munkáját, akik nem támogatják azt a technológiai váltást, amelyet Önök képviselnek a leghangosabban, amikor nem itthon vannak, hanem Brüsszelben”.

Viszontválaszában a miniszterelnök arról beszélt, hogy Szijjártó „szívesen elmondja, hol milyen beruházásokat folytatunk”, mert kell egy magyar beruházáshoz az állam jóváhagyása. Ha ez az LMP szerint nem oké, akkor „egyeztessenek német elvtársaikkal”, akik dicsérték Türingiában azt a kínai gyárat Orbán szerint, amely most Magyarországra is jönne.

Kanász-Nagy Máté szerint az érintett települések lakói nem is tudnak arról, hogy épül-e majd gyár náluk. Szerinte ezeket az embereket meg kellene kérdezni, akarnak-e ilyen beruházásukat a környékükre. Azt mondta: szükség lenne arra, hogy az emberek tisztán látjanak ebben a témában.

Szabó Rebekához hasonlóan az LMP-s Kanász-Nagy Máté is az akkumulátorokról beszélt. Szerinte Szijjártó egy fordított konkvisztádor, aki a saját országát gyarmatosítja azzal, hogy az olcsó munkaerőt és a természeti erőforrásokat kiszolgáltatja a kínai tőkének. Feltette a kérdést, hogy hány akkumulátorgyárat terveznek még Magyarországra építeni, és azok hol lesznek.

Szabó Rebeka szerint nem kell az összes létező autóba az összes akkumulátort Magyarországon legyártani és nem is kell azokat itt újrahasznosítani. Az akkumulátorgyárak szerinte nem tartják be a szabályokat, a büntetések mértéke pedig túl kicsi. A párbeszéd ezért törvényjavaslatot fog benyújtani, hogy sokkal nagyobb büntetéseket szabjanak ki ezekre a cégekre, ha nem tartják be a szabályokat.

A Direkt36 által megismert tervek szerint az Orbán-kormány közel van ahhoz, hogy megállapodjon a kínaiakkal arról, hogy Magyarországon keresztül érkezzenek Európába olyan kínai vegyi anyagok, amelyeket többek között akkumulátorgyáraknak szánnak. Az egyik lehetséges elosztóközpont Budapest határában van. A projektben feltűnő egyik cég kötődik Rogán Antal környezetéhez.

„Ilyen vegyielosztó-üzem nem fog épülni, ettől nyugodtan aludhat”

– mondta Orbán a Soroksárra tervezett vegyianyag-raktárról.

Az akkumulátorgyár kérdésére azt mondta Orbán, hogy ezek megépítése „a legszigorúbb környezetvédelmi előírások alá esnek”. A miniszterelnök úgy látja, legalább olyan szigorúak ezek a törvények, mint a németeké.

„Ezekért a beruházásokért verseny van a franciákkal, németekkel, a spanyolokkal”, mondta Orbán. A miniszterelnök azt is kifejtette, hogy pont a zöld ellenzékiek hozták ide az akkukat, mert ki akarták váltani „a hagyományos autókat az elektromossal”.

„Önök hozták ezeket az akkumulátorokat ide Timmermans elvtárssal”

– mondta Orbán az Európai Bizottság alelnökére célozva. „Nem leszünk elsők az akkumulátorgyár versenyben, mert a németeket nem fogjuk tudni megelőzni – a második helyért versenyzünk”, tette hozzá, majd úgy zárta viszontválaszát az ellenzéknek címezve, hogy

„Ne higgyenek a saját propagandájuknak. Munkahelyekre van szükségünk, haladnunk kell a modern technológiával a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartásával.”

Szabó Rebeka, a Párbeszéd képviselője az akkumulátorgyárakat hozta szóba. Szerinte ezek mérgezőek, a hatóságok pedig nem tudják megvédeni sem a dolgozókat, sem a környezetet. A Soroksárra tervezett vegyianyag-raktárról azt mondta: szerinte az kínai méregraktár lenne, amit a budapesti közgyűlés akadályozná meg.

Orbántól azt kérdezte: támogatja-e, hogy vegyianyag-raktárat építsenek Soroksárra vagy Budapest másik részeire.

Orbán Nováknak adott viszontválaszában arra is kitért, hogy bírságolni vagy eljárást indítani nem lehet a menekültek ellen, mert „ha nem akarjuk, hogy itt maradjanak, akkor azonnal, minden eljárás nélkül vissza kell őket vinni”. Orbán szerint máskülönben addig itt maradnak, amíg a jogi folyamatok tartanak. „Képzelje, mennyien jönnének, ha nem védenénk a határt”, tette még hozzá Orbán arra a kérdésre, mennyire működik a határkerítés:

„A határkerítés jó, szükség van rá. A védekezés eredményes, kétségkívül nem 100%-os.”

Orbán szerint Novák nehéz ügyre tapintott rá kérdésével, „mi is rendszeresen átnézzük a migránshelyzetet és azt látjuk, amit Ön is mond: durvák, erőszakosak, megpróbálnak bejutni”. A miniszterelnök azt is hozzátette, hogy „mindet azonban nem tudják börtönbe zárni”, ezért küldik őket vissza, mert így „nem Magyarországnak kell ellátnia őket”.

A börtöneink tele vannak az embercsempészetre, így kevés négyzetméter jut az emberekre, Orbán szerint pedig ez egy ördögi kör:

„nem elég, hogy bezárjuk a migránsokat és az embercsempészeket, de utána Európa megbírságol minket, hogy nincs elég hely a börtönünkben. Az egész helyzet abszurd”.

Orbán arról is beszélt, hogy valóban szükség lehet durvább eszközökre, de „eddig nem vitte még rá őket a lélek”. Orbán azt is hozzátette:

„Nem tekintjük ellenségnek őket [a bevándorlókat], csak azt akarjuk, hogy ne jöjjenek. (…) Nem akarjuk őket bántani, kifosztani, megverni, vannak országok, akik csinálják, mi ezt nem csináljuk”.

Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője felszólalásában megemlítette, hogy Magyarországon több külföldi embercsempészt szabadon eresztettek, ezen kívül a délről érkező migránsokat, ha a kerítésnél elkapják őket, büntetés nélkül szabadon engedik. Novák szerint Magyarországot nem a határkerítés és nem a katonák védik meg, hanem az alacsony bérek, ami miatt senki nem akar ide telepedni.

A miniszterelnöktől azt kérdezte, hogy miért nem veszik el a déli határkerítésnél elkapott migránsok telefonjait és értéktárgyait, miért hagyják azt náluk.

Novák Előd azt is mondta, 2021-es, a Covid elleni tüntetésük idején sokuktól elvették a mobiltelefonjaikat, nem érti, ezt a migránsokkal miért nem lehet megtenni.

„Én híve vagyok az őszinte beszédnek, de most durván fogok fogalmazni”, mondta Orbán Viktor, majd a Jobbiknak adott viszontválaszában kifejtette, hogy „Ön itt feláll, bevándorló ország ellen beszél, miközben a maga elnöke az európai parlamentben megszavazza azt a migránscsomagot, amely értelmében Magyarországra kötelező erővel migránsokat akarnak telepíteni”. A miniszterelnök úgy fogalmazott Lukács László György kérdésére, hogy

„Ezt a maga elnöke szavazza meg, megszavazza a maga elnöke, megszavazza a maga elnöke, hogy migránsgettókat kelljen építeni. Maguk ellen kell harcolni, maguk elárulták Magyarországot”

A vendégmunkásokról szóló törvényt már elfogadta a ház múltkor, „így már tárgytalan a kérdése” Lukácsnak Orbán szerint. Jogi tisztázás történt a miniszterelnök meglátása alapján, mivel megszavazták a vendégmunkásokról szóló törvényt, ami „Európa legszigorúbb szabálya”. Ez alapján Orbán szerint:

• Csak annyi vendégmunkás jöhet be Magyarországra, amennyi betöltetlen hely van – ezt évente felülvizsgálják;
• aki behozza a vendégmunkást, az vállal érte felelősséget – nyilatkoznia kell a cégnek, hogy megpróbált, de nem talált magyar munkaerőt;
• két évre jöhet a vendégmunkás, egy esetben lehet ezt csak meghosszabbítani.

Azért hozták meg ezt a törvényt Orbán szerint, mert van 80-90 ezer betöltetlen állás „és nem szeretnénk úgy járni, mint a nyugatiak, hogy a migráció mellett azzal érvelnek, hogy munkaerőhiány van”. Orbán úgy látja, Magyarország ellenben elválasztotta ezeket egymástól.

A negyedikként kérdező jobbikos Lukács László György a Magyarországra érkező vendégmunkásokról kérdezett. Elmondta, hogy szerinte a kormány félmillió vendégmunkást akar az országba hozni. Említette, hogy több magyarországi cég elbocsátja a magyar munkavállalóit, hogy ázsiaiakat, elsősorban filippínókat vesznek fel. Szerinte ezek a cégek állami támogatásokat kapnak, amit arra költenek, hogy vendégmunkásokat vegyenek fel belőle.

Azt kérdezte Orbántól, hogy mi a garancia arra, hogy ezek a cégek ne a vendégmunkások behozatalára használják a kapott állami támogatásokat.

Viszontválaszában Lukács László György arról beszélt, hogy inkább a dolgozók béreit kellene emelni, amivel meg lehetne állítani a magyarok kivándorlását. Ha ez megtörténne, szerinte nem lenne szükség vendégmunkásokra.

„Világos helyzet van, különböző módon gondolkozunk”, mondta Orbán Harangozó kérdésére. Orbán az állami üdülők kérdésére azt mondta, hogy „egy-kettőt kell megtartani”, azokat, „amelyeknek történelmi jelentősége van, többet nem”. A miniszterelnök szerint „az embereknek pénzt kell adni arra, hogy tudjanak nyaralni”, mondta Orbán. Szerinte az a helyes, hogyha ezzel az állam nem foglalkozik, „viszont ad fizetést”.

„Régen úgy volt, ahogy Ön mondja, most meg másként lesz”

– foglalta össze Orbán. Kiemelte, 116 ezerrel emelték a katonák és a rendőrök fizetését idén, jövőre pedig ugyanekkora összeggel terveznek emelni azért, hogy „nyaralhassanak, pihenhessenek” az emberek.

A harmadikként kérdést feltevő MSZP-s Harangozó Tamás az állami tulajdonban lévő, eladásra szánt ingatlanokról kérdezett. Nemrég derült ki ugyanis, hogy az állam több mint 70 saját ingatlant szán eladásra, amelyeket most az állami szervek használnak. Ezek között kulturális értékkel bíró ingatlanok is vannak, és üdülők is. Arra kérte Orbánt, hogy gondolja át még egyszer, hogy el akarják-e adni ezeket az állami ingatlanokat.

„Nem vagyok könnyű helyzetben”, mondta Orbán, mire kormánykoalíciója ismét hatalmas tapssal jutalmazta a miniszterelnök megszólalását. „Kicsit érzem túlzásnak, hogy személy szerint én meg még páran éltünk olyan rendszerben, ami szovjetikus volt, most Ön elmagyarázza nekünk, hogy az milyen volt”.

„Magyarország 2010-ben abban a helyzetben volt az Önök szövetségeseinek köszönhetően, hogy az energiaszektor, a médiaszektor mintegy 80%-a és a bankszektor is külföldi kézben volt”

– fejtegette Orbán Tompos Mártonnak. A miniszterelnök hozzátette: pont ezért „ma a bankszektorban, a médiaszektorban és az energiaszektorban nagy arányú magyar nemzeti tulajdon van. És ez így van jól.”

Másodiknak Tompos Márton, a Momentum képviselője kérdezett. Felszólalásában arról beszélt, hogy az európai észjárás piaci alapú, az orosz észjárás az állami beavatkozásról szól. Ezzel van párhuzamban az, hogy a magyar kormány a verseny helyett az állami cégeket hozta pozícióba az energiapiacon. Feltette a kérdést: miért választotta ezt az utat a magyar kormány?

Orbán válaszára viszontválaszként Tompos elmondta, hogy a 2007-es Orbánt idézte előző megszólalásában.

A házelnök arra kérte a képviselőket, hogy őrizzék meg a nyugalmukat. Orbánnak adta meg ezután a viszontválaszra a lehetőséget, a miniszterelnök Aratónak azt mondta: a baloldal áfát emelt, amikor irányított, „nekünk kellett 18%-ról 5%-ra lehozni” az alapvető élelmiszerek áfáját, fogalmazott Orbán.

„Az emberek pontosan tudják, hogyha baloldali kormány van, akkor oda a nyugdíjuk és oda a fizetésük”

-zárta válaszát.

A Kálmán Olga kérdésére adott válaszra Arató Gergely arról kezdett el beszélni, hogy az Orbán-család vagyona százmilliárdos nagyságrendű lett, amiben még nincs benne a Mészáros Lőrinc nevén lévő vagyon. Szerinte Dobrev Klára kormánya majd az emberekért dolgozik, nem a leggazdagabbakért.

"Beérhetnénk azzal a válasszal is, hogy az infláció az ellenzéket nem érinti, mert ők dollárban számolnak", mondta Kálmán Olga kérdésére Orbán, aki komolyra fordította a szót, miután vicceskedését taps követte: azt mondta, az év végére az infláció Magyarországon egy számjegyű lesz, “egymás után hozzuk azokat az intézkedéseket, amelyekkel letörjük az inflációt”, fogalmazott a miniszterelnök.

Mint mondta, augusztustól 10% helyett 15%-os lesz a kötelező akciózás. Ezekben alapvető élelmiszereknek is benne kell lenniük. "Az árak csökkenni fognak, segítünk az embereknek és ösztönözzük a versenyt" mondta Orbán. Augusztustól újabb eredményeket vár, ősszel újabb intézkedések hoznak, "ellenszélben is teljesítjük a vállalást.

Kálmán Olga, a DK képviselője szerint a kormány kétbalkezes politikája miatt van Magyarországon sokkal magasabb infláció, mint Európa többi országában. Szerinte ez az orbáni infláció, ami miatt már hét hónapja csökken a magyarok reálbére.

Kálmán Olga azt kérdezte Orbántól, hogy elismeri-e, hogy az ő kormánya a felelős száguldó magyar inflációról.

Az azonnali kérdések órájának beadott kérdései az országgyűlés oldala alapján izgalmasnak ígérkeznek. A kék sarokban, a baloldali ringben olyan kérdéscímeket gyűjtött össze az ellenzék Orbánnak címezve, minthogy

• Miért?
• Kérem, válaszoljon, Miniszterelnök Úr!
• Mit gondol erről, Miniszterelnök úr?
• Kérem, tisztázza ezt, Miniszterelnök úr!
• Mi történik itt? – ezt az LMP kérdezi, amely az energiaügyi miniszterhez azt a kérdést szegezi, hogy: „Mi folyik itt?”

Kap majd azért kérdéseket Rétvári Bence is, például, hogy

• Hol áll Magyarország a pedofília elleni küzdelemben? (Fidesztől érkezik a kérdés)
• De mi lesz a gyerekekkel? (DK)

A legnagyobb kérdéseket azonban a Fidesz fogja azért mégiscsak feltenni ott jobbra, a piros ringben, ahová már egy egész lírai kérdéscsokrot összeállított a párt koalíciójával, a KDNP-vel. Így azt fogják kérdezni

• Gulyás Gergelytől, hogy „pénzmosási botrányba keveredhetett Karácsony Gergely?”
• Navracsicstól, hogy „meddig folytatja Brüsszel?”
• Rétváritól pedig azt, hogy ugyan, mondja el, „mivel járna Brüsszel új migránskvótája?”