Az állami egészségügy lábadozik, magánra már nincs pénzük az embereknek
2023. június 22. – 08:55
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár is felszólalt az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek című konferenciáján. Az államtitkár azt mondta, „a betegek is tudják, hogy ideje a túlméretezett kórházi kapacitásokat megigazítani” – írja a Népszava.
Hozzátette, kórházat nem zárnak be, de csak azokat az ellátásokat tartanák meg a városi intézményekben, amelyekre ott feltétlenül szükség van.
Szerinte például nincs szükség a kisebb kórházakban a műtéti ügyeletekre, mert a sürgős eseteket a megyei intézmények átvehetik.
Az elmúlt hónapokban több kórházban zártak be osztályokat, több helyen a szülészeti ellátást csökkentették vagy szüntették meg teljesen, de volt, ahol a sürgősségi vagy a gyerekosztály zárt be. És van, ahol a kardiológiai szakrendelés is szünetel. Az ok szinte minden esetben az orvoshiány.
Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkelő (NEAK) főigazgatója a konferencián arról beszélt, a járóbeteg-ellátás országos átlagban a járvány előtti időszak 80 százalékán üzemel, míg a kórházak a 91 százalékot is elérték. Az elmaradt műtétek pótlása viszont még tart, a várólisták továbbra is hosszúak.
Kiss szerint az adatokból is látszódik, hogy a várólistákkal a halálozások aránya is megugrik. 2019 óta például kevesebb nyitott szívműtétet tudtak elvégezni, és ott, ahol nem sikerül 90 napon belül megoperálni a beteget, nőtt a halálozás. A cél, hogy a szívműtétek esetében három hónapon belül tartsák a várakozási időt. Hozzátette, a daganatos betegek ellátásában jól vizsgázott a rendszer.
Mint mondta, továbbra is magas a 30 napon túli szövődmények aránya, különösen a kórházi fertőzéseké, tüdőgyulladásé és egyéb légzőrendszeri fertőzéseké.
Míg februárban úgy tűnt, egyre többen fordulnak az állami egészségügyi ellátás helyett magánorvoshoz, mostanra úgy tűnik, elfogytak az emberek megtakarításai.
A magánegészségügyben ugyanis 25 százalékkal csökkent a betegforgalom – derült ki Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnök-helyettesének előadásából.
Sinkó szerint nem csak a magánellátás igénybevétele terheli meg egyre jobban a magyar emberek pénztárcáját: már a gyógyszerkiadásaik 51 százalékát zsebből fizetik, miközben az unióban az önrész átlaga csak 43 százalék.
Sinkó számításai szerint az állam jövőre a GDP arányában 3,6 százalékot tervez költeni az egészségügyre, de legalább dupla ennyit kellene, hogy megközelítsük a 8 százalékos uniós átlagot.
Takács Péter államtitkár a kórházak adósságrendezését firtató kérdésre azt válaszolta,
várhatóan a nyáron lesz „egy számlakiegyenlítés” a rezsivédelmi alapból, amivel szerinte nagyjából a meglévő adósságokat lehet majd konszolidálni.
Azt viszont nem tudta megmondani, hogy ez nagyjából mekkora nagyságrendű kifizetés, ahogy azt sem, mikor fizethetik majd ki.
A Népszava beszámolója szerint Takács arról is beszélt, a járási ellátásszervezéssel nem történik egyéb, mint hogy az állam visszaveszi a saját feladatait az önkormányzatoktól. Azt is elmondta, hogy a nyári hónapokra leállították az egységes alapellátási ügyeletek megyénkénti megszervezésének folytatását.
