Egyre többen fordulnak inkább magánorvoshoz, de az idős, krónikus betegek maradnak a közellátásban

Egyre többen fordulnak a hazai magánegészségügy felé, ezért már a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) is monitorozza, hova tűntek a betegek a közellátásból – többek között erről volt szó a Magyar Kórházszövetség múlt heti konferenciáján.

A Napi.hu beszámolója szerint Kiss Zsolt, az állami egészségbiztosító főigazgatója arról beszélt, rengeteg panasz érkezik hozzájuk a várólistákkal és a járóbeteg-ellátással kapcsolatban, ezért kezdték el vizsgálni, hányan választják a közellátás helyett a magánszektort.

Az egészségbiztosító adatai szerint 2019-hez viszonyítva 2022-ben átlagosan a betegek 77,87 százalékát látták el az államilag finanszírozott egészségügyben. Egyes ellátásoknál majdnem 30 százalékos visszaesés történt a NEAK főigazgatója szerint.

A NEAK adatai szerint:

• A magánellátásban megjelenő betegek döntő többsége, 70 százaléka csak egyszer volt magánorvosnál.
• A magán- és közellátás igénybevétele főleg a középkorú hölgyek esetében jelenik meg szignifikánsan.
• A betegek 70-80 százaléka csak közellátást veszi igénybe, ha valami baja van.
• 4-9 százalékuk pedig már a magánellátást is megjárta.
• Akik pedig csak magánorvoshoz járnak, azok száma egy százalékon áll.

• Jellemzően a krónikus és az idősebb betegek maradnak a közellátásban. Bár a NEAK-finanszírozott krónikus fekvőbeteg-ellátásban is jelentősen visszaestek a betegszámok, ezek a betegek viszont biztosan nem jelentek meg a magánellátásban. A krónikus osztályokon a betegek 52 százalékát látták el 2022-ben a 2019-es adatokhoz képest.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) adatai szerint a járóbeteg-ellátásban minden nyolcadik beteg a magánellátást vette igénybe, minden ötödik beteg inkább magánlaborba ment az állami helyett, a fekvőbeteg-ellátásban minden huszadik ellátást a magánszektorban vette igénybe a lakosság.

Míg 2021-ben 8900 gerincsebészeti műtétet végeztek el a magánellátásban, 2022-ben már majdnem 16 ezret, vagyis sokan fizettek inkább a műtétért, mert nem tudták kivárni a hosszú sort a várólistán – mondta Kiss.

Ez nem egy rossz vagy nem egy jó dolog, hanem ez egy folyamat, amit most kezelni kell – mondta Kiss. A főigazgató szerint együtt kell élnie a magán- és a közfinanszírozott ellátórendszernek a hazai egészségügyben is, de a magánellátókat csak úgy lehet az állami szektorba bevonni, hogy egy teljes ellátási spektrumot átvállalnak.

Mindeközben egyre többen fordulnak az egészségpénztárakhoz is, hogy abból finanszírozzák egészségügyi ellátásukat.

„Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legutolsó adatai szerint 2022 első félévében az egészségpénztári tagok száma meghaladta a 964 ezer főt, a tagdíjbevételek összege pedig átlépte a 22 milliárd forintot, ami közel 17 százalékos emelkedés egy év alatt” – írja a Napi.hu. Az átlagos befizetések azonban 18-20 ezer forint körül alakulnak.

Statisztikai adatok szerint általában a pénztártagok a megtakarításaik 40 százalékát gyógyszerre vagy gyógyászati segédeszköz vásárlására költik, valamivel több mint 30 százalékát pedig magánegészségügyi szolgáltatásra fordítják.