Mi a közös Horn Gyulában, az orbáni inflációban, a normális bérekben és az oktatásban?

Megfejtés: jelenleg ez az a négy téma, amiben négy ellenzéki párt külön-külön aláírásokat gyűjt az országban. Van párt, amelyik tíz nap alatt letudja az egész gyűjtést, míg mások hosszabb időszakban gondolkoznak. A kitelepüléseket körbejárva egyértelműen látszik: a pultoknál a pártok saját szimpatizánsai jelennek meg és állnak ki a mellett az ügy mellett, amit a számukra szimpatikus politikai közösség a zászlajára tűzött. A pártok ezt annyira nem is bánják: egy év múlva újra választás, épp ideje az aktív választói bázis felmérésének és a hálózatépítésnek.

„Mi a búbánatot csinálnak ezek itt? Nem tavaly választottunk?!”

– kérdezte egy középkorú férfi a mellette sétáló nőtől a Széll Kálmán téren, amikor meglátták a DK és a Momentum aláírásgyűjtő pultjait. Sokakban joggal merül a kérdés, főleg a fővárosban, ahol ​az utóbbi napokban ​nem ritka, hogy pártok aláírásgyűjtő kitelepülésével találkozik az ember. Megkérdeztük a pártokat, hogy miért kezdtek gyűjtésbe, és miért épp az adott – hol kézzelfoghatóbb, hol szimbolikusabb – témát találták a legfontosabbnak 2023 nyarán.

A DK az orbáni infláció ellen gyűjt, a Momentum az Európai Bizottságig vinné az aláírásokat

Szimbolikusnak mondható ügy mellett kezdett aláírásgyűjtésbe többek közt a DK is. A párt múlt héten jelentette be, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek az „orbáni infláció ellen”. A Demokratikus Koalíció június 8. és 18. között az egész országban gyűjti az aláírásokat, ezzel az a céljuk, hogy „magyarok millióinak mondják el az igazságot, hogy Orbán Viktor emeli az árakat” – írták. A DK mindezzel a kormány „háborús inflációja” mellé próbálja bevezetni az „orbáni infláció” fordulatot.

Budapesten a legtöbb helyen a DK pultjaival lehet találkozni, ezeknél kedd délután változó érdeklődés mellett álltak az emberek aktivistákkal és politikusokkal vegyülve. A DK V. kerületi kitelepülésén Sermer Ádám területi képviselő arról beszélt a Telexnek, hogy nagy lelkesedést látnak, de amit vidéken tapasztalnak, az egészen más. Arról beszélt, hogy sokszor találkoznak azzal a jelenséggel, hogy az emberek meglepődnek azon, hogy egyáltalán van alternatíva, azaz másik jelölt vagy párt. Hozzátette, hogy természetesen azt is állniuk kell, ha valaki csak támadólag megy oda hozzájuk.

„Én már bármit aláírok”

– fogalmaz egy DK-nak aláíró idősebb hölgy a Blaha Lujza téren, aki az árakra is panaszkodott, hozzátéve: nem gondolja, hogy az aláírása bármin is változtatna, de legalább tesz valamit.

A kitelepüléseik népszerűségéről és arról, hogy miért pont ebben a témában kezdeményeztek aláírásgyűjtést, a DK sajtóosztálya annyit írt, hogy a kitelepüléseken hatalmas az érdeklődés, nagyon sokan mennek oda a pultokhoz, hogy aláírják a petíciót. „A DK azért indította el az országos aláírásgyűjtő akcióját az orbáni infláció ellen, mert ma szinte minden élelmiszer kétszer annyiba kerül, mint két vagy akár egy évvel ezelőtt” – írták.

A Széll Kálmán téren azt látni a délutáni csúcsban, hogy a Momentum aktivistái szórólapot osztanak, és megpróbálják aláírásra ösztönözni az embereket. Sokan a szórólapot sem fogadják el, és értetlenkedő arccal néznek vissza, néhányan odamennek a pulthoz, és aláírnak. A Momentum szintén előző héten jelentette be, hogy a magyar oktatásért kezdenek aláírásgyűjtésbe. Azt szeretnék elérni, hogy Európai Unió a pedagógusok jogállásáról szóló törvény visszavonásához és a tanárok nagy összegű béremeléséhez kösse az európai uniós támogatások kifizetését. „Aki normális oktatást szeretne ma Magyarországon, ahelyett, ami most van, egy aláírással támogassa az Európai Bizottságnak szóló indítványunkat” – fogalmazott Donáth Anna az akció bejelentésén.

Pár villamosmegállóval odébb, a Móricz Zsigmond körtéren nehéz eldönteni, hogy a politikusok vagy az aláíró szimpatizánsok vannak-e többen – igaz, a téren a Momentum kitelepülése mellett a fővárosi „Lakógyűlés” is épp jelen volt. Így itt keveredtek egymással az oktatásért aláírók és a főváros konzultációját kitöltők, illetve a Karácsony Gergellyel szelfiző választók. A Momentumnak aláírók egyébként arról beszéltek, hogy nekik leginkább a gyűjtés témája szimpatikus.

A vidéki aláírásgyűjtéséről a Momentum konkrét adatokkal is szolgált: a helyi szervezeteik beszámolója alapján azt tapasztalták, hogy az emberek „kiemelt figyelmet fordítanak a Momentum kezdeményezésére”. Mosonmagyaróváron két óra alatt közel százötven, Zalaegerszegen néhány óra alatt kétszáznál is több aláírást gyűjtöttek. Kiemelték, hogy fontosnak tartják az oktatás ügyét, szerintük a kormány semmilyen nyitottságot nem mutatott a problémák kezelésének irányába, „sőt a bosszútörvénnyel tovább súlyosbítják a pedagógusok, a szülők és a diákok helyzetét” – írták.

Az MSZP Horn Gyuláért is gyűjt, a Jobbik normális béreket szeretne

A Jobbik-Konzervatívok egy hete jelentette be, hogy a „normális bérekért” indít akciót. „Az aláírásgyűjtést a magyar bérek felzárkóztatása érdekében fogalmazta meg a Jobbik-Konzervatívok” – mondta Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője az akcióról. Szerintük azért van szükség a mostani gyűjtésre, mert a magyar emberek a legnagyobb kárvallottjai a jelenlegi gazdasági helyzetnek – az aláírással pedig bárki „nyomatékosíthatja”, hogy normális béreket szeretne kapni.

A „Normális béreket, normális életet!” néven futó kampány egyébként illik a párt jelenlegi irányvonalába, amiben a megélhetési problémákat próbálják leginkább kiemelni: adóemelés, élelmiszer-infláció és a bérek értéke. A párt azt közölte, hogy nemcsak aláírásgyűjtést, hanem egész kampányt indítottak tájékoztatási céllal, amivel azt akarják elérni, hogy az emberek tudják: az elmúlt három évtizedben regnáló kormányok „elárulták” az alapvető nemzeti érdekeket.

Arra konkrét választ nem kaptunk, hogy mikor és hol lesznek ezek a kitelepülések, és mekkora az érdeklődés, de a Jobbik szerint „most, amikor Európa-rekorder Orbán-infláció, brutális élelmiszer-drágulás sújtja a magyar családokat, bérek tekintetében pedig a régiónk hátát nézzük”. Arról, hogy az eddigi gyűjtés mennyire népszerű, nem tudtak adatokat elárulni, mivel köztes adatösszesítést nem készítenek. Szerintük az aláírások száma jól mutatja, hogy „a magyar embereknek elegük van, nem szeretik, ha átverik őket”.

Az MSZP május végén jelentette be, hogy a XIII. kerületi Horn Gyula sétány megmaradásáért, illetve a volt miniszterelnökért indít aláírásgyűjtést. Több helyen személyesen is kivonulnak pultozni a fővárosban, de online is alá lehet írni a petíciót. Az „Álljunk ki Horn Gyula mellett!” elnevezésű akcióról az MSZP azt írta, hogy a történelemhamisítást szeretnék megállítani.

Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Kormányhivatal szerint jogsértő módon nevezték el a kerület egyik közterületét a volt szocialista miniszterelnökről. Az ügy hosszú hónapok óta húzódik: egyszer a Sára Botond főispán által vezetett kormányhivatal már kimondta, hogy át kell nevezni a sétányt, de a döntést a főváros elutasította, végül a kormányhivatal bírósághoz fordult.

A párt arra a kérdésre, hogy miért épp Horn Gyuláért kezdeményeznek aláírást, azt írta, hogy a Horn Gyula melletti kiállásuk csak az egyik fontos ügy, amit jelenleg visz az MSZP. Emellett az úgynevezett „Mentőcsomag a háztartásoknak” elnevezésű programjukkal is kampányolnak – ennek része például a nullaszázalékos élelmiszeráfa –, ezt is alá lehet írni a kitelepüléseknél.

Az MSZP szerint a Horn mellett kiálló aláírásgyűjtés sokaknak szimpatikus, különösen annak a korosztálynak, amely még láthatta – akár a televízión keresztül – Horn Gyulát.

A petíciót, amit július 1-ig lehet támogatni, eddig nyolcezren írták alá. Az MSZP kiemelte, hogy a „megoldási javaslatokat tartalmazó” programjukkal járják az országot, voltak Újpesten, Szolnokon, Tatabányán és Dunaújvárosban is.

Nem véletlen, hogy mindenki most kezdett gyűjtésbe

Az ellenzéki oldalon gyakorlatilag a Párbeszéd-Zöldek az egyetlen párt, amelyik az elmúlt hónapokban nem kezdett országos gyűjtésbe. Az LMP – bár hónapokkal ezelőtt – a debreceni akkumulátorgyárral összefüggésben kezdett gyűjtésbe a magyarországi akkumulátorgyárak ellen. Ez jó alap lett volna, amennyiben a választási iroda jóváhagyja a népszavazási kezdeményezésük a kérdésben. A Mi Hazánk is kitelepült pultjaival az országban: ők egészen konkrét ügy mellett kezdtek aláírásgyűjtésbe. A párt még áprilisban indított országos akciót az engedély nélküli fúrt vagy ásott kutak moratóriumának év végére tervezett kivezetése ellen.

A pártok az európai parlamenti választáson külön, de az önkormányzatin vélhetően együtt mérkőznek meg, most azonban külön-külön kampányolnak a saját témájukban. A céljuk azonban vélhetően közös:

a választások előtt egy évvel felmérni szimpatizánsi bázisukat, illetve adatokat gyűjteni arról, hogy kinél is érdemes majd kopogtatni jövő tavasszal.

A pártoknak ezt a nem titkolt, de nem is hangoztatott célját az egyik budapesti kitelepülésen gyűjtő politikus is megerősítette Telexnek. A jövő évi választásokkal kapcsolatban azonban még rengeteg dolog nem dőlt el. Összhang egyelőre biztosan nincs: a pártok külön-külön, egymás után jelentik be jelöltjeiket a településeken és a fővárosi kerületekben, de az, hogy lesznek-e újra közös jelöltek, és ha igen, őket hogyan választják ki – lesz-e például előválasztás –, továbbra is kérdéses. A kormányoldalról viszont még egyetlen bejelentés sem érkezett, így azt sem tudni, hogy ki lesz jövőre a Fidesz főpolgármester-jelöltje.

A Fidesz főpolgármester-jelöltet, az ellenzék az együttműködés formáját keresi egy évvel a választás előtt – a 2024. június 9-re kiírt önkormányzati és EP-választás nyitott kérdéseivel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.