Tüntetnek a Kossuth téren, a státusztörvényt akár már a héten megszavazhatja a parlament

A Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront az egész hétre területfoglalási engedélyt kért tüntetések szervezésére a Parlament elé, mert akár már ezen a héten megszavazhatja a parlament a múlt héten benyújtott, státusztörvényről szóló javaslatot. A parlament honlapján jelenleg a június-július havi üléstervben szerepel a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat, más néven a státusztörvény megtárgyalása. A javaslat vitáját még nem tűzték napirendre. Hétfőn dőlhet el, hogy sürgősségi eljárásban tárgyalják-e, ebben az esetben akár 24 óra alatt meg is szavazhatják a törvényt.

A Belügyminisztérium múlt hét kedden terjesztette az Országgyűlés elé a sokat vitatott státusztörvényről szóló javaslatot. Ez 2024. január elsejétől megfosztaná tanárokat a közalkalmazotti jogállásuktól, és az óvodákban, iskolákban dolgozó pedagógusok számára külön speciális munkajogi szabályokat határozna meg a „köznevelési foglalkoztatotti jogviszony” keretében.

A tárca többször is tárgyalt a szakszervezetekkel, Rétvári Bence államtitkár pénteken azt mondta: a szakszervezetekkel „paragrafusról paragrafusra végigmentek” a javaslaton, és 34 témakörben sikerült részben vagy teljes egészében megállapodni és több ponton módosítani a törvényjavaslatot. Viszont a státusztörvény-tervezet benyújtása után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt közölte: a törvénytervezet számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó. A PDSZ ezért úgy döntött, hogy Brüsszelhez fordul a javaslat miatt.

„A Kordonkormány benyújtotta bosszútörvényét az országgyűlésben. Álegyeztetéseken játsszák a demokráciát, de semmi lényegi változtatás nem történt!” – írták a hétre tervezett tüntetés szervezői a demonstráció Facebook-oldalán. Szerintük a kormány a törvény elfogadásával kiszolgáltatott helyzetet teremtene a pedagógusoknak, és ha a törvényt megszavaznák, több mint ötezer pedagógus mondana fel. „Ez nem családvédelem, nem is hiba, hanem bűn” – írták a szervezők.

Régóta kritizálják, érdemben mégsem változott sokat

Ahhoz képest, hogy a Belügyminisztérium szerint a tárca beépítette az egyeztetések eredményeit a törvényjavaslatba, az eredeti tervezethez képest a lényegi pontokban nem történt sok változás: ugyanúgy nagyobb jogköre lesz a fenntartónak az iskolák felett, a tanév meghosszabbítható július 15-ig, a tanárokat átvezényelhetik más intézményekbe. Több olyan pont látható a javaslatban, ami egyértelműen a tanárok által szervezett sztrájkokra és polgári engedetlenségi akciókra válaszul született.

Van azért, amiben engedett a kormány: például rugalmasabb lehet a munkaidő, vagy a rendkívüli felmentést 15 napon belül jelezni kell, nem várhat vele a tankerület augusztusig.Itt foglaltuk össze bővebben, hogy az eredeti tervezethez képest hogyan változott az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat.

A pedagógusok, szülők, diákok által is élesen bírált törvényt azért kritizálták sokan, mert a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével a tanárok számos szerzett jogot veszítenének el. Emellett az új szabályozás csökkentené az intézményi autonómiát és több jogot adna a fenntartónak. Az oktatás jövőjéért aggódó tanárok, diákok, szülők régóta azért küzdenek, hogy a pedagógusok jobban keressenek, kevesebb legyen a munkaterhük, és jobban megbecsüljék őket. Ezért hetek óta zajlanak tüntetések főleg Budapesten, de néhány vidéki városban is.

A törvénytervezet eredetileg azért kapta a „bosszútörvény” nevet, mert a kritikusok szerint a kormányt a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az új pedagógus-életpályáról szóló
törvény tervezetének célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi,
szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Rétvári Bence pénteken az MTI-nek azt mondta: a legfontosabb cél a pedagógus hivatás elismerése, az, hogy legyen egy önálló, az ő tevékenységükre szabott jogállásuk a pedagógusoknak, ahogyan az orvosoknak, az ápolóknak is van. A másik cél a béremelés alapjainak megteremtése.